Hogy nőhet a munkanélküliség, ha egyre többen dolgoznak?

Látszólag ellentmondásosak a munkaerőpiaci trendek: miközben a foglalkoztatottak száma harmadik hónapja nőtt szeptemberben, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt, ami kiemelkedően magas érték az elmúlt három évet nézve.

• A számok mögé nézve azonban kiderül, hogy a munkanélküliségi ráta emelkedését részben éppen a javuló munkaerőpiaci trendek magyarázhatják.

Számokban: szeptemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 661 ezer főt tett ki, júniusban még csak 4 millió 646 ezret, és a háromhavi mozgóátlagok alapján is növekvő trend látszik. A munkanélküliek száma eközben 224 ezerre nőtt 214 ezerről.

• A foglalkoztatási ráta – a 15–74 évesek körében – 65,4-ről 65,8 százalékra nőtt, a munkanélküliségi ráta 4,4-ről 4,6 százalékra emelkedett.
• Hosszabb távon az látszik, hogy a foglalkoztatási ráta még az elmúlt évek gazdasági stagnálása alatt is nőtt valamelyest, a munkanélküliségi ráta pedig 2022 közepe óta nő.

Felülnézet: az Európai Unió tagállamai között az idei második negyedévben Magyarországon volt a 8. legmagasabb a foglalkoztatási ráta (81 százalék a 20-64 évesek körében), ami jelentősen meghaladta az uniós átlagot.

• A hazai munkanélküliség 4,5 százalékos szintje ugyanebben az időszakban a 9. legalacsonyabb volt az EU-ban, a 6,1 százalékos uniós átlag alatt.

Mit mondanak ők? A kormánypárti politikusok a jó híreknek örülnek, az ellenzékiek a rossz hírek miatt látják borúsnak a magyar gazdaság helyzetét.

• Az új költségvetés alapján Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azt a következtetést vonta például le, hogy „a teljes foglalkoztatásnak vége”, és „a Tisza visszahozza a munkanélküliséget”.
• A hazai járműiparban már többen dolgoztak nyár elején, mint egy évvel korábban – erről pedig Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter posztolt még szeptember közepén.

Alulnézet: a munkanélküliségi statisztikákban azok jelennek meg, akiknek nincs munkája és keresnek is. A Portfolio.hu cikke is felhívja a figyelmet arra a látszólagos ellentmondásra, hogy a foglalkoztatottak számának növekedése mellett nő a munkanélküliek száma, így az lehet a magyarázat, hogy többen kezdtek aktívan munkát keresni, ők pedig a munkanélküliek között jelennek meg a statisztikákban.

• Két adat is erre utal. Egyrészt a – munkanélküliek és foglalkoztatottak együttes népességen belüli arányát megmutató – aktivitási ráta év eleje óta tartó határozott emelkedése, másrészt az üres pozíciók számának növekedése is.

Reakció: miközben emelkedtek a munkanélküliségi mutatók, sok vállalat továbbra is nehezen talál megfelelő munkavállalókat. A Jobtain HR Szolgáltató közleménye szerint ez azért van, mert sokszor nem ugyanott van a betöltetlen állás és az elérhető munkaerő, más esetekben a szükséges szakmai tudás, a kínált és az elvárt fizetés, a műszakrend vagy a munkába járás feltételei között van jelentős különbség.

• „A jelenlegi munkaerőpiacon ezért elsősorban illeszkedési problémát látunk, a cégek és az álláskeresők jelen vannak a piacon, mégis nehezen találják meg egymást” – mondja Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Mi várható? A GKI foglalkoztatási indikátora októberben nem változott érdemben szeptemberhez képest.

• A következő három hónapban az alkalmazotti létszám növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbségét jelző mutató most körülbelül olyan szinten állt (-4,2), mint az áprilisi választások idején (-4,5), tehát most is valamivel több cég tervez létszámcsökkentést, mint növelést.
• Ez a mutató legutoljára 2024 közepén volt pozitív tartományban.