GKI: Akár tizenháromszoros is lehet a különbség a fizetésekben Budapest és Borsod között

A 2025-ös nettó munkajövedelmek települések szerinti alakulását vizsgálta meg a GKI Gazdaságkutató Zrt., az elemzés legfontosabb megállapításait térképre is tették.

Az adatokból az derül ki, hogy jelentősek a jövedelmi különbségek településtípustól és földrajzi elhelyezkedéstől függően. A fizetések majdnem 50 százalékkal magasabbak a fővárosban, mint a községekben.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján tavaly a nettó havi átlagkereset 487 ezer forint volt, míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szja-adatbázisa alapján ugyanez az összeg 521 ezer forintot tett ki. A gazdaságkutató megjegyzi: a KSH 3,8 millió teljes állású munkavállalóval számol, míg a NAV adatbázisa ennél szélesebb körű foglalkoztatási adatokkal szolgál, így a GKI elemzése hozzávetőleg 4,3 millió munkavállaló adatait vette figyelembe.

Az átlag mögött szélsőséges különbségek húzódnak: a legmagasabb jövedelmű település és a legalacsonyabb között csaknem tizenháromszoros a különbség.

Budapesten az átlagos nettó havi munkajövedelem 666 ezer forint volt 2025-ben, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 550 ezer forint, a városokban 502 ezer forint, a nagyközségekben és községekben 449 ezer forint.

A tíz legtöbbet kereső település közül – a kiugró budapesti II. és XII. kerületen kívül – öt Pest megyei község: Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom. Mellettük egy borsodi (Tornakápolna), két veszprémi (Németbánya, Salföld), egy Nógrád megyei (Garáb) és egy Győr-Moson-Sopron megyei (Maglóca) község fért be a top tízbe. Ebben a körben a legalacsonyabb érték is 810 ezer forint, a települési csúcs 920 ezer forint (Telki), Budapesttel együtt pedig 981 ezer forintra emelkedik a maximum.

A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A legszegényebb településen, Csenyétén a havi nettó átlagos munkajövedelem 75 ezer forint, a kategória felső határa is csak 158 ezer forint.

Az elemzés pozitív tendenciaként említi, hogy a munkajövedelmek százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek az elmaradottabb területeken tavaly. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése a bértorlódás révén elsősorban az alacsony jövedelműek bérét emeli. Megjegyzi: bár felzárkózást mutatnak a legszegényebb régiók, ez az olló csak lassan zárul.