Mekkorára nőtt valójában a Magyarországról indult, Svájcba költözött energiabirodalom?

Ha valaki rápillant a magyarországi alapítású, ma már svájci központtal működő MET-csoport adataira, a hazai viszonyokhoz képest megdöbbentően nagy számokat lát. Saját közlésük szerint a cégcsoport konszolidált árbevétele 2025-ben 28,6 milliárd euró (év végi árfolyamon több mint 11 ezer milliárd forint), a gázpiaci forgalma 241 milliárd köbméter, az árampiaci forgalma pedig 160 terawattóra volt. Leányvállalatai révén 24 országban van jelen, 33 ország energiapiacán és 51 nemzetközi kereskedési ponton aktív.

Ha az árbevételt nézzük, akkor a Molból indult energiakereskedő látszólag túlnőtt egykori anyavállalatán: tavaly a Mol-csoport 8696 milliárd forintos árbevételt hozott össze. A tavalyi magyar GDP-nek nagyjából a nyolcada a MET-csoport árbevétele, de az energiaválság során, 2022-ben elérte a negyedét is.

Ahogy azonban a szélsőséges ingadozásból már sejthető, ezeknek az összehasonlításoknak valójában nincs túl sok értelmük. A MET-csoport alapvetően energiakereskedő cég – ezért változhat ennyire az árbevétele –, a Molhoz képest elenyésző eszközállománnyal és 1400 alkalmazottal. A Mol egy komplex energiaipari vállalat 29 ezer alkalmazottal. A GDP-hez hasonlítás pedig tényleg maximum csak a nagyságrendek érzékeltetésére jó.

Hogy miért hozakodtunk elő mégis ezekkel a számokkal? Ebben a cikkben a MET-csoport saját piacán elfoglalt nagyságát igyekszünk belőni, és az éves konszolidált bevétele az egyetlen adat, amit a 2007-es alapítás óta vissza lehet követni a cég saját híreiben közölt adatokból. Mivel Svájcban nem elérhetők a cégbeszámolók, a jövedelmezőségről nincsenek forrásaink. (Amit már érdemesebb lenne összevetni a magyar GDP-vel.)

Nem csak Magyarországról nézve szédítően nagyok ezek a bevételi számok: 2021-ben a 20. legnagyobb árbevételű cég volt a MET-csoport Svájcban. A későbbi években az energiaválság elülésével a cég árbevétele mérséklődött, de a MET továbbra is egyike Svájc legnagyobb vállalatainak.

Európaiak között nagy, globálisak között kicsi

Ugyanakkor az is igaz, hogy a világ legnagyobb energiakereskedőihez képest a MET továbbra is jóval kisebb szereplő. A szektor élmezőnyét olyan globális kereskedőházak alkotják, mint a Gunvor, a Glencore, a Vitol vagy a Trafigura. A szintén svájci székhelyű, főként kőolaj-kereskedelemmel foglalkozó Gunvor például 2024-ben 136 milliárd dolláros árbevételt ért el, ami közel ötszöröse a MET-ének. A legnagyobb Glencore 2025-ben 248 milliárdos forgalmat ért el.

Az árbevétel azonban nem feltétlenül mond el mindent egy energiakereskedő cégről, hiszen az adásvételek értéke lehet nagyon magas, de a profit ennek csak töredéke, jellemzően néhány százalék. A MET privát vállalatként azonban nem kommunikál az elért profitról.

Nemcsak az árbevétel nőtt nagyra, hanem a kereskedett földgáz és villamos energia mennyisége is. A cégcsoport által megosztott információk szerint a gázkereskedelemben különösen nagyra nőtt. A 2024-ben a MET által kereskedett 140 milliárd köbméter a teljes uniós 334 milliárd köbméteres fogyasztás 42 százaléka volt.

A kereskedett mennyiség azonban nagyobb, mint a tényleges felhasználás: a kereskedett földgáz 4500-5500 milliárd köbméter volt az utóbbi években az EU-ban és az Egyesült Királyságban együtt.

Számításaink szerint az európai földgáz-kereskedelem három százaléka kötődhetett a MET-hez. A villamosenergia-piacon még kisebb a MET szerepe: a 11 ezer terawattórás európai áramkereskedelmi piac 0,7 százaléka kötődik hozzájuk.

Tehát az elsőre gigantikusnak tűnő összegek a piac egészéhez mérten már kevésbé tűnnek hatalmasnak. Az Eurostat becslése szerint a 27 tagállam gázkereskedőinek árbevétele 2023-ban ezermilliárd euró, a gázkereskedők árbevétele 525 milliárd euró volt, a két kereskedelem együttesének így 1,6 százalékát adta a MET.

Az energiakereskedelmi piac azonban az állami konglomerátumok leányvállalatai közötti tranzakciókat is tartalmazza, például amikor az MVM Next az MVM CEEnergytől vásárol földgázt. Ha csak a független kereskedőket nézzük, amilyen a MET is, az jóval szűkebb piac.

Olyan szereplőkhöz képest, mint a kajmán-szigeteki–svájci Mercuria (közel 200 milliárd dolláros forgalom) vagy a holland–svájci Vitol (közel 350 milliárd dolláros forgalom), kisebb szereplő a MET. De ha csak az európai, szintén földgázra fókuszáló versenytársakat vesszük, mint a 8 milliárd eurós svájci Axpo vagy a közel 20 milliárd eurós forgalmú dán Danske Commodities, akkor már nagynak számít a MET.

Kereskedelem és eszközvásárlások

Több tucat cég alkotja Európában és immár Szingapúrban a MET-csoportot, mi 20 országból 55 leányvállalat pénzügyi beszámolóit gyűjtöttük össze.*

A svájci mellett csak a török és a Szingapúrban működő leánycégről nem sikerült adatokat gyűjteni.

Az alábbi grafikonon összesítve mutatjuk be a főbb pénzügyi mutatószámokat. 2022-ben az elérhető adatok szerint az összes – Svájcon kívüli – európai leányvállalat 6,3 ezer milliárd forint árbevételt ért el, miközben a svájci anyacég 5,2 ezer milliárd forintot. Fontos azonban kiemelni, hogy ez nem konszolidált adat, hanem az általunk összegyűjtött cégek árbevételének összege, így az egyes vállalatok egymás közötti kereskedései többszörösen is szerepelnek. Így cégcsoportszinten ez a számítás nem mutatja meg, mennyi volt a tényleges árbevétele a cégcsoportnak az adott országokban. Ezzel szemben a MET közlése szerint a konszolidált árbevétel átszámítva 16,2 ezer milliárd forint volt 2022-ben.

A sok ezer milliárd forintos különbségnek több oka is lehet, van még például további hét svájci cég*

, amelyeknek nem ismerjük a pénzügyi adatait. Ezek is végezhettek jelentős energiakereskedelmi tevékenységet.

Az európai – Svájcon kívüli – MET-leánycégek adózás előtti eredménye 2022-ben 161, 2023-ban 181 milliárd forint volt. Ezekre az évekre elérhető volt minden működő cégre adat – kivétel ez alól a bolgár leányvállalat 2023-as beszámolója. A 2024-es évre azonban sokkal hiányosabbak az adatközlések, valószínűleg ez okozza a fenti grafikonon látható visszaesést. Itt is hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek nem konszolidált adatok, akár egészen messze is lehetnek a csoport tényleges teljes jövedelmezőségétől. Ahogy azonban már írtuk, összesítve csak az árbevételt teszi közzé a MET.

Bár a cégcsoport rendszeresen kommunikálta, hogy nem első számú piaca Magyarország, mert európai szintű játékos lett, a leadott beszámolók alapján 2021–2024 között az árbevétel 18–30 százalékát adták a magyar cégek, ezzel a második legnagyobb piaca lehet hazánk a cégnek továbbra is.

A legnagyobb forgalmú leányvállalat Ausztriában működött, ami azért nem meglepő, mert itt található a közép-európai térség gázpiacának központja. Bulgáriára csak 2022-ben érhető el a MET-cég beszámolója. Ebben az évben jelentős volument értek el, 724 milliárd forintos bevétellel. Ekkoriban a Bulgargaz – a Gazprom 2022. áprilisi gázleállítása után – közvetítőkön keresztül vásárolt gázt, köztük a MET Energy Trading Bulgaria nevű cégtől.

Térségünkben Horvátország nagyon fontos még a MET-cégek közül, ám a 2022–2023-as 500 milliárd forintos nagyságrendű árbevétel 2024-re összeomlott 93 milliárd forintra. Az ukrán cég marginálisnak látszik, 2024-ben mindössze 2 milliárd forint árbevétellel, ráadásul három év alatt 0,4 milliárd veszteséget mutatott ki. Pedig úgy tudjuk, hogy Ukrajna egyik legnagyobb gázellátója a MET, százmilliárd forintos nagyságrendben adott el oda gázt. Ez arra utal, hogy sok esetben a svájci MET-cégek lehetnek az eladók, nem a helyi leányvállalatok.

Olaszország stabilan hozza a 400 milliárd forint körüli bevételt. Noha egyre több naperőműve van a cégnek az országban, a bevételben és a profitban is az energiakereskedelem dominál. Hasonló a helyzet Franciaországban, a 2024-ben megvásárolt, kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel, áramtárolással foglalkozó Comax árbevétele a kereskedelemhez képest elhalványul.

A leányvállalatok adatai azt mutatják, hogy egyelőre marginális szerepe van a fizikai infrastruktúrának, energiatermelésnek a MET-csoport gazdálkodásában, továbbra is a gázkereskedelem lehet a cégcsoport fő motorja.

Ez már csak azért is így lehet, mert még mindig csak 1400 főt foglalkoztat a cég. Ez nem túl sok az energiaiparban, az MVM Mátrai Erőmű például közel 1800 főt foglalkoztat.

Az utóbbi években ugyanakkor láthatóan felgyorsult a nyitás a fizikai infrastruktúra és a végfelhasználói piacok irányába. A MET 2024-ben vásárolta meg az említett francia vállalatot, amely 170 megawatt kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő kapacitással, valamint 143 megawattórás akkumulátoros energiatárolókkal rendelkezik.

Emellett 2025-ben többségi tulajdont szerzett a belga–holland lakossági energiaszolgáltató Mega Group Internationalben, amely közel félmillió ügyfelet lát el. A tranzakció arra utal, hogy a MET nemcsak a nagykereskedelmi energiapiacon, hanem a végfelhasználói értékláncban is egyre aktívabb szerepet kíván játszani.

Az elmúlt évek beruházásainak mintegy 90 százalékát a MET az eszközportfólió bővítésére fordította, elsősorban nyugat-európai megújulóenergia-projektekre – mondták el a cégnél. Ezek hosszabb megtérülési ciklusú beruházások, vagyis az érdemi megtérülés hosszabb távon jelentkezik.

Vezetői átjárás

Az említett jelentős magyarországi árbevétel nemcsak a cégcsoport itteni gyökerei, hanem az utóbbi években is megfigyelhető személyi átfedések miatt is érdekes. Tulajdonosi ágon a NER ugyan már a 2018-as menedzsmentkivásárlás óta nem érdekelt a vállalatban, de a Fidesz utolsó kormányzati ciklusának szinte egészében*

az a Lantos Csaba volt az energiaügyi miniszter, aki 2009 és 2013 között a magyar MET igazgatósági tagja volt, majd 2009-től a svájci MET Holding AG igazgatósági elnöke lett miniszteri kinevezéséig. (Miközben hivatalos önéletrajzából kimaradt a MET.)

Az állami energiaóriás, az MVM-csoport vezérigazgatói feladatait 2023 óta Mátrai Károly látta el idén nyári leváltásáig. Ez a második legnagyobb magyarországi és a hatodik legnagyobb közép-európai vállalatcsoport. A szakember ezt megelőzően 2020-tól a MET-csoportnál dolgozott. Két évig a MET Romania Energy pénzügyi igazgatója volt, majd a szintén a MET-csoporthoz tartozó Cogen Energía España integrációs vezetői feladatait látta el.

Vagyis éveken keresztül a magyar energetika két kulcsposztját is korábbi MET-es vezető töltötte be.

Igaz, ahogy az ágazatban sokszor elmondják, a kevés energetikai szakember egy kicsi energiapiacon gyakran váltja egymást, a most már 1400 fős MET pedig jó lehetőséget biztosított nemzetközi piacokon is a tapasztalatszerzésre. Mindenesetre az átjárás nem csak vezetői szinten létezik, 110 olyan LinkedIn-profilt találtunk, ahol mind az MVM-et, mind a MET-et megjelölték egykori vagy mostani munkahelyként. A Mol és a MET között is jelentős volt az átjárás, 67 profilon tűnik fel mindkét cég, nyolcan pedig mindhárom cégcsoportnál gyűjtöttek tapasztalatot.

Az áprilisi választás után pedig egy olyan információ jelent meg, amely arra utal, hogy egy ideje már nem jött ki a MET és a NER: a svájci Tagesblatt szerint a MET-nek áron alul kellett az – olasz ENI-től nyílt versenyben megvásárolt – Tigáz gázelosztó céget eladnia 2020 körül Mészáros Lőrinc vállalatbirodalma számára. Ez az információ egyébként azóta is lóg a levegőben, hivatalosan sem a MET, sem a Mészáros-csoport nem kommentálta az értesülést.