A MET-nek áron alul kellett átadnia Mészáros Lőrincnek az Opus Tigázt egy svájci lap szerint

A hazai választás jókora nemzetközi sajtóérdeklődést váltott ki, rengeteg stáb követte a globálisan is érdekes magyar politikai fordulatot. A magyar témájú cikkek között találtunk egy igazán meglepő tartalmút is: a svájci Tages-Anzeiger (ez egy zürichi független lap, svájci forrásunk szerint az Orbán Viktorral leginkább kritikus svájci média) írása ugyanis már-már oknyomozói részletességgel ment bele egy évekkel ezelőtti hazai vonatkozású, de Svájcban játszódó ügyletbe.

A tranzakció tárgya a 2024-ben 57,5 milliárd forintos forgalom mellett 6 milliárd forintos profitot elérő Opus Tigáz Gázhálózati Zrt. volt, egy Magyarországon 33 ezer kilométernyi gázvezetéket üzemeltető hálózati engedélyes cég.

Mészáros Lőrinc bemutatása

Az írás amúgy részletesen bemutatja Mészáros Lőrinc felívelését, ahogy írják, Orbán Viktor gyerekkori barátja ma már 5,2 milliárd dolláros vagyont halmozott fel „Istennek, a szerencsének és Orbán Viktornak” köszönhetően. Mészáros „üstökösszerű felemelkedését” a lap azzal is magyarázza, hogy közbeszerzésekből és brüsszeli támogatásokból is profitált. A cikk természetesen ír arról is, hogy Magyar Péter hadat üzent a NER legvagyonosabb haszonhúzóinak.

Hazai szemmel izgalmasabb, hogy az írás új elemeket mutat be egy évekkel ezelőtti ügyletről, amikor egy svájci cég, a zugi MS Energy Holding mögött a baari (ez Zuggal szomszédos település) székhelyű MET-csoport és Mészáros Lőrinc érdekeltsége üzletet kötött. A lap több forrásra hivatkozva azt írja, hogy

a MET-nek az értékénél olcsóbban, egyfajta kényszerből kellett eladnia a magyar gázvezeték-üzemeltetőjét, a Tigázt Mészárosnak.

Mint a lap írja, az MS Energy Holding AG bejegyzett székhelye, vagy inkább postaládája, Zug vasútállomásának terén található, egy ügyvédi iroda néven. A svájci Moneyhouse cégregiszter szerint a társaság mögött öt éve változhatott a végső haszonhúzó, ekkor kikerültek a MET-tisztviselők és bekerültek a Mészáros család tagjai. A legújabb igazgatóságban helyet kapott Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix, Mészáros Lőrinc, Joseph Alexander Belle és Gombai Gabriella is.

A MET-csoport 2018-ban vásárolta meg az akkori Tigázt az olasz ENI-csoporttól, majd meglepően hamar túl is adott rajta, 2021-ben már a Mészáros-csoport volt a tulajdonos. A svájci cégregiszterben maga a tulajdonos nem látszik, de az Opus Global így ír a cégről: „az Opus Global Nyrt. a két legnagyobb kelet-magyarországi energetikai társaságnak, az Opus Tigáz Zrt.-nek és az OPUS Titász Zrt.-nek meghatározó tulajdonosa.”

Mivel a cégregiszter szerint a hálózatos cégben a svájci cég 99 százalék feletti tulajdonos, vélhetően a svájci cég maga is az Opus Global tulajdona. A Tages-Anzeiger megkereste az Opus Globalt és a MET-et, de a cégek nem reagáltak a lap kérdéseire. Mi is kerestük írásban az érintetteket. A MET nem volt bőbeszédű:

„Ezt jelenleg nem szeretnénk kommentálni”

– írták a Telexnek. Az Opus Global is jelezte, hogy nem kívánják kommentálni a cikket, háttérben annyit megjegyeztek, hogy a jelenlegi vezetők még nem is itt dolgoztak, amikor ez a deal született.

Ismert volt, de nem így

Magáról a dealről természetesen korábban is születtek cikkek, de a svájci lapnak az az értesülése nagyon erős, amely szerint a cég eladása nem volt önkéntes, illetve a vállalat története jól példázza, hogyan avatkozott be az Orbán-rezsim az üzleti világba, és hogyan ragadta magához az irányítást kulcsfontosságú iparágak felett.

Sőt, azt is mutatja, hogy a rendszer befolyása egészen Svájcig terjedt.

A lap, az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a magyar eredetű, de régóta Svájcból működtetett MET kénytelen volt megválni a Tigáztól, és az Opusnak eladni az értéke alatt. Ennek következtében a lap szerint a MET-csoport millió frankban is három számjegyű összeget veszített.

Arra nem tér ki a cikk, hogy milyen eszközrendszere volt a hatalomnak vagy Mészáros Lőrincnek, hogy a Svájcban bejegyzett cég úgy érezze, hogy valóban át kell adnia a céget, bár természetesen egy olyan szabályozásintenzív iparágban, mint az energia, a foglyul ejtett állam és egy államközeli magáncég érdekközössége sok eszközzel rendelkezhet egy másik szereplővel szemben. Mindenesetre évekkel korábban még éppen a MET jutott olyan állami kötődésű gázüzlethez, amely alapján azt lehetett volna feltételezni, hogy van lobbiereje Orbán Viktornál, de az írás alapján 2020–2021-ben a rendszer irányítói már úgy ítélték meg, hogy a kulcsfontosságú eszköz jobb helyen van a miniszterelnök közeli barátjánál. A lap szerint a külföldi cégek elleni támadás eleve nem volt ritka Magyarországon, az osztrák Spar példáját említették még.

Szakmai forrásunk szerint a MET és a Mészáros-csoport közötti üzlet valóban nem a MET szája íze szerint zajlott. A MET régóta kacérkodott ugyanis azzal, hogy nyilvános piacra lép, ehhez nagyon jó lett volna, ha a bevételének stabilitást ad egy hálózatos cég.

Mint a 10 százalék feletti forgalomarányos bevételből is látszik, egy ilyen közüzemszerű elem olyan, mint egy kötvény, lassan, kiszámíthatóan, de azért szépen termeli a pénzt. Ezt pedig a befektetők nagyon becsülik a sokkal hektikusabb energiakereskedelmi, vagy erőmű-működtetési egységek mellett amolyan stabilitást adó portfólióelemként.