Példátlanul széles vállalkozói kör bevételeire lát rá a NAV hamarosan

Szeptember 1-től kézi és számítógéppel előállított nyugtáról is adatot kell szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) – emlékeztetett a hatóság sajtóközleménye.

• Az adószolgáltatást a kiállítást követő három naptári napon belül, napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell elvégezni.
• December 31-ig türelmi időszak lesz érvényben: a hatóság ellenőrei még nem bírságolnak az új kötelezettség hibás vagy elmaradt teljesítése miatt.

Miért fontos ez? A lépés a gazdaság fehérítését célozza, főleg az áfacsalás visszaszorítását, ugyanis most már minden típusú értékesítést közvetlenül be kell jelenteni a NAV-nak.

• A NAV e-pénztárgép applikációját használó vállalkozók adatai automatikusan és élőben elérhetővé válnak a NAV rendszereiben, míg a kézi vagy számítógéppel (nem online pénztárgéppel) előállított nyugtákat külön adminisztratív folyamat során kell feltölteni.
• Ez arra ösztönözheti a vállalkozásokat, hogy az e-pénztárgép alkalmazást használják, ami a NAV szempontjából azért előnyös, mert kvázi élőben értesül a bevételekről, így a gyanús pénzmozgásokat is könnyebben tetten tudja érni.
• A kormány szempontjából ennek most azért is van külön jelentősége, mert bizonyos áfabevételek kiestek, amiket célszerű kompenzálni: a vényköteles gyógyszerek áfája 0 százalékra, a tűzifa áfája 5 százalékra csökken, és az egészséges élelmiszerek áfacsökkentését is belengette az új kormány.

Alulnézet: a NAV 2025. júniusi közlése szerint a változás mintegy 270 ezer vállalkozást érinthet. Ezek jellemzően azok a vállalkozók, akik eddig nem használtak pénztárgépet: például fodrászok, őstermelők, autószerelők, kisadózók és sok egyéni vállalkozó.

Számokban: az Orbán-kormány 2014-ben tette kötelezővé az online pénztárgépek használatát, majd később több ütemben bővítette a felhasználók körét. Emellett még az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) és az e-útdíj is jelentős mértékben hozzájárult a gazdaság kifehéredéséhez.

• Míg a 2010-es évek elején húsz százalék feletti volt a magyar áfarés – az elméletileg beszedhető és a valós áfabevétel százalékos különbsége –, a 2020-as évekre egy számjegyűre csökkent a különbség, így Magyarország az EU élvonalába került az áfabeszedés hatékonyságában.

• A G7 számítása szerint 2018-ban már 500 milliárd forintos többletet hozott a fehéredés a 2010-es szinthez (22 százalék) képest, ami jelentős összeg, hiszen abban az évben a teljes költségvetési bevétel 13,6 ezer milliárd forint volt.