A nullás gyógyszeráfa csak bemelegítés a sokkal többe kerülő lakossági adócsökkentésekhez

Szeptember 1-től áfamentesek lesznek a vényköteles gyógyszerek – jelentette be Magyar Péter egy mai bejegyzésében.

Előzmények: a bejelentett dátumot megelőzően vita alakult ki Takács Péter – jelenleg fideszes képviselő, korábban négy évig egészségügyi államtitkár – és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter között.

• Takács Péter azt kérte számon, hogy szerinte az összes gyógyszer áfamentességét ígérte a Tisza Párt korábban, viszont Hegedűs szerint ez csak a receptre felírt gyógyszerekre vonatkozott.
• A korábbi államtitkár ezért egyéni képviselői indítvánnyal javasolja a nulla százalékos kulcs kiterjesztését minden gyógyszerre.
• Ezt már a Fidesz is megtehette volna korábban, ugyanis legkésőbb 2022 óta ezt lehetővé teszik az uniós jogszabályok.

Számokban: a gyógyszerekre 5 százalékos áfakulcs vonatkozik, és becslések szerint a vénykötelesek esetében nulla százalékosra csökkenő kulcs mintegy 7 milliárd forint kiesést okoz évente az államkasszának.

• Szeptembertől az év végéig így 2,3 milliárd forintos kiesést okoz idén az intézkedés.
• Az összes gyógyszer áfamentessége – amit Takács Péter követel a kormánytól – 24-27 milliárd forinttal csökkentené évente az állami bevételeket.
• A teljes hazai gyógyszerpiac ugyanis 500-540 milliárd forintos értéket képvisel.

Igen, de: a Népszavának nyilatkozó gyógyszeripari szakértők szerint az áfamentesség csak minimálisan csökkenti a fogyasztók költségeit, éves szinten átlagosan ezer forint alatti összegről van szó.

• Ugyanakkor sokszor a legkisebb jövedelműek költik a legtöbbet gyógyszerre, így az ő esetükben a spórolás mértéke jelentősebb.
• A költségcsökkenés azért sem jelentős, mert a legtöbb receptköteles gyógyszer egyben támogatott árú, és a fogyasztó csak a térítési díjat fizeti.
• Az ár maradékát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozza, így az áfacsökkentés jelentős részben a NEAK kiadásait mérsékli.
• Igaz, nem az összes vényköteles gyógyszer támogatott árú, így ezek esetében az áfamentesség eredményezhet magasabb árrést a gyógyszergyártónak és nagyobb kiadást a betegnek.

Reakciók: Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója szerint a 7 milliárd forintot jóval hatékonyabb lenne célzott támogatásra használni, mint általános adócsökkentésre.

• Szalóki a közgyógyellátás – szociális juttatás, ami tartalmazza a rászorulók számára járó gyógyszertámogatást – átalakítását vagy egy rászorulóknak járó éves gyógyszerkiadási plafon kialakítását javasolta.

Tágabb kontextus: a Tisza több, a lakosságot érintő adóban is ígért változást korábban. Magyar Péter ma úgy nyilatkozott, hogy a tűzifa áfáját 27 százalékról 5-re tervezik csökkenteni az idei télre, ez 10 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek.

• Az egészséges élelmiszerek áfakulcsának szintén beígért csökkentése a miniszterelnök szerint átfogóbb előkészítést igényel. Ez minimum 150, de akár 300 milliárdba is kerülhet az államnak.
• Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ellenőrzési rendszert kell kialakítani annak érdekében, hogy ne a kereskedők gazdagodjanak az áfacsökkentéseken.
• Az nem egyértelmű, hogy az ellenőrzési rendszer jogi akadályt is tartalmaz-e az áremelkedés ellen, ugyanis a fogyasztóvédelmi átvilágítás önmagában ennek nem szab határt, csupán láthatóvá teszi ezt.
• A személyijövedelemadó-csökkentést – aminek keretében a minimálbért keresők adókulcsa 9 százalékra esik – januártól vezetik be. Ez szintén százmilliárdos nagyságrendű tétel lesz.
• A kisvállalkozások tételes adója (kata) 2027-ben lesz újra szélesebb körben elérhető módosított feltételekkel, ám ennek részletei még nem ismertek.
• Az egymilliárd feletti vagyonokra vonatkozó egyszázalékos vagyonadó a Tisza Párt tájékoztatása szerint már szintén 2027-re be van tervezve.