Egyre jobban látszik, hogy Kecskemét lehet a Mercedes egyik menekülőútvonala
Óriásit küzd a Mercedes a világpiacon azért, hogy a kínai verseny és az amerikai vámok ellenére is stabil lábakon álljon, és ebben a kecskeméti gyárbővítésnek is fontos szerepe lehet.
Előzmények: a cég az elemzők (utólagos) értékelése szerint két fő stratégiai hibát követett el, ami miatt most a Volkswagen-csoporthoz hasonlóan nehéz piaci helyzetben van.
- Túl korán, már 2020 végén a hagyományos elé helyezték a stratégiában az elektromos hajtást, és 2021 nyarán bejelentették, hogy 2025-től minden új platform elektromos lesz, az évtized végére pedig a márka csak elektromos modelleket kínál majd a főbb piacain.
- Ez a stratégia az elektromos autók terjedésének lassúbb üteme miatt 2024 elejére megbukott, onnantól kezdve már a belső égésű motorok „stratégiai rugalmasságát” is hangoztatják.
- Emellett a koronavírus-járvány utáni ellátási zavarok közepette a drágább, luxuskategóriás modellek gyártására tették a hangsúlyt, mert azokon nagyobb haszon érhető el, csakhogy a kereslet a következő években épp a kisebb, olcsóbb modellek felé tolódott el.
- Ezt a stratégiát is módosították, és a 100 ezer eurós modellek helyett a Mercedes-világban olcsóbbnak számító 40 ezer eurós autók felé nyitnak, például az A-osztálynak is lesz utódja.
Számokban: a Mercedes nyeresége 2025-ben az egy évvel korábbinak a felére esett vissza, üzemi szinten 5,8, adózás után pedig 5,3 milliárd euró volt.
- Az árbevétel sokkal stabilabb maradt, a 132 milliárd eurós forgalom csak 9 százalékos csökkenést jelez, és idén is ez a szint várható, vagyis a jobb eredmény érdekében a költségeket kellene lefaragni.
- Az értékesítés darabszáma szintén 9 százalékkal csökkent, tavaly 1,8 millió volt, és csak középtávon számítanak arra, hogy felmehet 2 millióra. A nehézségeket mutatja a vállalat részvényárfolyamának idei lejtmenete is.
Alulnézet: ahogy azt már 2025 elején megjelent cikkünkben is valószínűsítettük, a költségcsökkentésben szerepet kap a kecskeméti gyár is, amelynek új részét hétfőn adták át.
- A Mercedes a jelenlegi 15-ről 30 százalékra emeli az alacsonyabb munkaerő-költségű európai országokba telepített gyártását, ennek része a magyarországi gyárbővítés is.
- Egy korábbi nyilatkozat szerint Kecskeméten 70 százalékkal olcsóbb a gyártás a cég számára, mint – az ebből a szempontból a legköltségesebb helynek számító – Németországban, ami nem feltétlenül ígéretes a magyar bérfelzárkózás szempontjából, igaz, az adat részleteit sosem bontották ki.
Felülnézet: a német sajtóban nyilatkozó szakértők szerint általánosságban igaz, hogy a német autóipari gyártókapacitások olcsóbb helyekre való kihelyezésének még egyáltalán nincs vége.
- Ez komoly feszültséget okoz Németországban, a Mercedes újabban például szeretné elérni, hogy az ottani munkásai béremelés nélkül dolgozzanak többet heti 35 óránál, és az éves prémiumokat, illetve külön juttatásokat is visszafognák.
Mi következik? Bár a Mercedes előtt nagyon küzdelmes út áll, a márka jövője a szakértők szerint a jelenlegi nehézségek ellenére is lehet jóval fényesebb.
- A várakozások szerint 2027-re a cégcsoport költségei 10 százalékkal csökkennek, 2026-ot tehát pénzügyi szempontból átmeneti évnek tekintik.
- Ipari oldalról pedig a fő problémának elemzők azt tartják, hogy a Mercedes elvesztette korábbi jelentősebb technológiai előnyét a versenytársakkal szemben, ezért – főleg az üzleti növekedést tápláló Kínában – nem tud prémium árat kérni az autóiért.
- Van rá esély azonban, hogy a már csőben lévő új vezetéstámogató és önvezető megoldásokkal a Mercedes a következő években ismét egyértelműbben tudja a prémium szegmensbe pozícionálni magát.
