Vége a pénzügyi örökmozgónak, kicsit nehezebb lesz vállalkozni Magyarországon

Módosítja a Széchenyi Kártya Program likviditási hiteltermékeinek kamatait a kormány, azok a tavaly októberben bevezetett, kedvezményes háromszázalékos szintről a bankközi kamat (BUBOR – ez jelenleg 5,89 százalék) szintjére emelkednek, írta a Portfolio. Egy márciusi bejelentés szerint addigra több mint 23 ezer, jórészt turisztikai cég igényelte a kedvezményes kölcsönt.

Igen, de: válságkezelés helyett sok cég befektetésekre használta az olcsó forrást, például állampapírokat vásárolt belőle, ezzel kockázatmentes hozamra szert téve. Ennek a „pénzügyi örökmozgónak” a költségét az állam, azaz végső soron az adófizetők állták.

• E támogatások révén a vállalatok eltávolodhattak a piaci körülményektől és igényektől, és függővé válhattak a kormányzati programoktól, ami hosszú távon a versenyképesség ellenében hat, igaz, rövid távon a politikai sikerként is elkönyvelhető növekedéssel kecsegtet.

Előzmények: a három százalék körüli kamatszinthez már az elmúlt évtizedben hozzászokhattak a magyar kis- és középvállalkozások (kkv), a Magyar Nemzeti Bank által 2013 és 2021 között működtetett Növekedési Hitelprogram (NHP) védjegyévé vált a 2,5 százalékos kamat. Az NHP a 2022-es inflációs válság időszakára, aminek során az alapkamat 2,9 százalékról 10 százalék fölé nőtt, már lezárult.

• A kormány lépett a jegybank helyébe, és 2022 végén (13 százalékos alapkamat, illetve 18 százalékos effektív kamat mellett) bevezette az 5 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Program MAX+ hiteleket. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium szerint a Széchenyi Kártya Program kamattámogatása évente mintegy 150 milliárd forintjába került az államnak.

Számokban: a Széchenyi Kártya Program MAX+ bevezetésekor az Orbán-kormány 2022-höz képest a duplájára emelte a program forrásait, így 2023-ban 290 milliárd forint költségvetési támogatásból működhetett. A 2026-os költségvetésben már 325 milliárd forintot irányzott elő az előző kormány a Széchenyi Kártya Programokra, igaz, ennek az összegnek csak egy része a kamattámogatás.

Miért fontos ez? A duális magyarországi gazdaságszerkezetet jobbára egyrészt a tőkeerős, termelékeny és exportorientált multinacionális nagyvállalatok, másrészt a jellemzően alacsony tőkeerejű, munkaerő-intenzív, elsősorban hazai piacra termelő kkv-k alkotják – az ő megsegítésüket célozták az elmúlt évek fűnyíróelven működő (vagyis az ezen a körön belül már kevéssé célzott) támogatott hitelprogramjai.

• A „zombicégek” támogatása révén a kormány mesterségesen tart életben olyan cégeket, amelyek felszívják a szűkös munkaerőt és tőkét a növekedésre és innovációra képes, produktív vállalatok elől. E gyakorlattal a rövid távú növekedés mellett egy darabig a munkanélküliség növekedésének veszélye is kezelhető, de az alacsony termelékenység konzerválása mellett.

Reakció: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ma közleményben azt írta, hogy a kamatkondíciók módosítása a piaci környezethez való alkalmazkodást szolgálja, miközben a vállalkozások számára továbbra is versenyképes forrásokat biztosít, és a költségvetés jelenlegi mozgásterére is tekintettel van.

• A gazdasági növekedést támogató beruházási típusú termékek esetén megmarad a jelenlegi 3 százalékos kamat – hangsúlyozta a kamara.
• A szervezet hosszú távon azt tartja kívánatosnak, hogy az általános gazdasági és pénzügyi környezet tegye lehetővé a versenyképes vállalkozói finanszírozást. Ugyanakkor az elkövetkező időszakban vélhetően továbbra is szükség lesz olyan célzott finanszírozási programokra, amelyek segítik a vállalkozások működését és fejlődését – tette hozzá a kamara.