Fővárosi paloták, debreceni MÁV-székház és a Szőlő utca – lista a nagy állami ingatlankiárusításról
Több mint féltucat olyan ingatlant értékesített az állam az elmúlt szűk másfél évben, amelyek vételára meghaladta az egymilliárd forintot. Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogyan pörögtek fel egyre intenzívebben 2024 vége óta a nemzeti vagyonkezelő ingatlaneladásai. Sok esetben olyan irodaházak is kalapács alá kerültek, amelyekből a minisztériumok és egyéb állami szervezetek még ki sem költöztek, vagyis az épületeket bérlővel együtt adta el az MNV.
Ahogy akkori írásunkban is megjegyeztük: az eladási boomot nehéz nem úgy értelmezni, hogy valamilyen okból még a választások előtt megpróbáltak kiszórni egy csomó nagy értékű állami ingatlant. A bérlőkkel együtt értékesített vagy úgy árverésre bocsátott irodaházak esetében pedig még inkább ez a folyamat optikája.
Ebben a cikkben a legnagyobb értékű ingatlaneladásokat mutatjuk be. A top 10-et részletesen, az 1 és 1,8 milliárd forint közötti tranzakciókat pedig csak felsorolva. Előbbi körnél minden esetben kitérünk az ingatlanok jellemzőire, az ügylet sajátosságaira, és arra is, hogy mennyire volt valóban árverés az értékesítési folyamat. Utóbbi azért fontos, mert a vagyonkezelő a kiélezett licitháborút vívó vevőjelöltekkel könnyedén igazolhatná, hogy a piaci helyzet épp most volt a legalkalmasabb az eladások felpörgetésére. Nem árulunk el azonban nagy titkot azzal, hogy szinte biztosan nem ezt a magyarázatot veszi majd elő az MNV, ha egyszer meg akarja indokolni az elmúlt másfél év ingatlaneladási boomját.
A Belügyminisztérium épülete
Budapest V. kerület, a vételár 50,9 milliárd forint.
A Belügyminisztérium három helyrajzi számon elhelyezkedő, de egy egységet képező épületét 2025 szeptemberében bocsátotta árverésre az MNV. Az aukció nem volt előzmény nélküli, a 24.hu már 2024 decemberében arról írt, hogy az ingatlant törölték a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek sorából, így eladhatják. A törlést azzal indokolták, hogy „az állami tulajdonban álló ingatlanegyüttes a Belügyminisztérium kiköltözését követően állami közfeladat ellátásához a továbbiakban nem szükséges, annak egyéb módon történő hasznosítása, értékesítése indokolt”.
Más kérdés, hogy a minisztérium akkor még nem költözött ki: ahogy erről az előző cikkünkben is írtunk, több más ingatlanhoz hasonlóan ezt is azzal a feltétellel értékesítették, hogy a vevő egy ideig még nem rakja ki az épületet használó állami alkalmazottakat. A BM-épület esetében 2026. január közepét jelölték meg a végső birtokba adás dátumaként.
Az ingatlanra egyetlen ajánlat érkezett, így a kikiáltási áron kelt el 50,8 milliárd forintért.
A vagyonkezelő már a kiírásban is felhívta a figyelmet, hogy az „épület jelenleg irodai célra, elhelyezési feladatra kiválóan alkalmas, ugyanakkor exkluzív kialakítása és elhelyezkedése miatt kiemelt célokra is felhasználható”. Már akkor is jeleztük, hogy ez alapján nem lenne meglepő, ha az ingatlant végül szállodává alakítanák át.
A jelek szerint ez is fog történni. Az épületegyüttest az az egyesült arab emírségekbeli ingatlanfejlesztő cég, az Eagle Hills vette meg, amely a végül meghiúsult mini-Dubaj projektet is vitte volna. A vállalatnak világszerte vannak hotelei. Ezek egy része a Bristol név alatt fut, márpedig az Eagle Hills tavaly év végén több védjegybejelentési kérelmet is beadott a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) a Bristol márkanév különböző verzióira. A BM épülete ráadásul kifejezetten illene a láncába. A hálózat névadó hotele ugyanis egy patinás belgrádi szálloda volt, amit felújítása után épp az idén nyitottak újra.
Az egykori Elmű-székház
Budapest XIII. kerület, 7,7 milliárd forint.
Az egykori Elmű-székházra tavaly júniusban hirdettek meg árverést az MNV aukciós felületén. A hét épületből álló épületegyüttes korábban a Budapesti Elektromos Művek tulajdonában volt, majd egy ideig az E.On birtokolta, végül 2023-ban került az állami MVM-csoporthoz.
A tranzakció tanácsadója az Eston International volt, amely maga is közzétett egy brosúrát a patinás ingatlanról (pdf). Ebben azt írták, hogy az ingatlan a Váci út legfrekventáltabb részén található, a belváros vonzáskörzetében. A 19. század végén Pucher József tervei alapján felhúzott épületet először 1895-ben bővítették, majd ezt később további fejlesztések követték több ütemben (1900, 1907, 1927, 1932). Az épület 2006 óta áll kiemelt műemlékvédelem alatt.
Az ingatlan hasznos alapterületét 16 ezer négyzetméterben jelölték meg, és a leírás szerint 142 parkoló is tartozik hozzá.
Az már az MNV hirdetményéből derült ki, hogy ennek egy része a belső udvaron, míg egy másik része a mélygarázsban van. A vagyonkezelő tájékoztatója szerint a 4300 négyzetméteres belső udvarból mintegy 800 négyzetméternyi parkosított, a többi parkoló, belső út és járdafelület.
Komoly érdeklődés ebben az esetben sem volt. Az ingatlanra egyetlen ajánlat érkezett, így végül ez is a kikiáltási áron kelt el.
A Zoltán utcai NAV-székház
Budapest V. kerület, 6,5 milliárd forint.
Bár már korábban is próbálkozott vele az MNV, végül 2026 elején sikerült értékesíteni azt az irodaházat, amelyet a 2010-es évek eleje óta használt a NAV vámügyekkel foglalkozó központi egysége. AZ MNV 2010-ben tett közzé egy közleményt arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség korábban hét különböző helyen, részben vagyonkezelt, részben bérelt ingatlanokban dolgozó 350 alkalmazottja ide költözhet. Az akkori tájékoztatás szerint előzetesen 400-500 millió forintra becsülték az ehhez szükséges felújítás költségigényét.
Az öt (félemelettel együtt hat) szintes ingatlan az 1900-as évek elején épült. Az árverés előtt közzétett hirdetmény szerint a közel 6900 négyzetméter alapterületű épület műszakilag és esztétikailag jó állapotú. Emellett az MNV természetesen külön felhívta a figyelmet az irodaház kiemelkedően jó lokációjára. Mint fogalmaztak:
„Budapest V. kerülete (Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.”
Mindezek ellenére érdemi licit ennek az ingatlannak az esetében sem volt: az előző két épületegyütteshez hasonlóan itt is csak egy ajánlat érkezett, a kikiáltási áron. Ebben ugyanakkor szerepet játszhatott az is, hogy ezt az irodaházat is az állami bérlővel együtt adta el az MNV. A hirdetmény szerint a vevőnek biztosítania kell a NAV számára a további, változatlan feltételek melletti használatot egészen addig, amíg el nem készül az adóhivatal új székháza, de legkésőbb 2027. június 30-ig.
A kormányinfók helyszíne
Budapest V. kerület, 5,6 milliárd forint.
Első körben a NAV Zoltán utcai székházával egy időben hirdetett meg egy attól alig 200 méterre, a Garibaldi utcában található másik irodaházat is az MNV. Első nekifutásra ezen sem sikerült túladni, de a 2025 karácsonya előtti napokra kiírt árverés végül eredményesen zárult.
Az ingatlant korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda használta, egy időben itt tartották a kormányinfókat is. Az MNV hirdetménye szerint a hatszintes épület 1900 környékén épült, környezete rendezett, az állapotát pedig alapvetően jónak írták le. A hasznos alapterülete valamivel több mint 5100 négyzetméter.
Külön kiemelték, hogy az ingatlan alig egy percre található a Parlamenttől.
Bár ezt az irodaházat az értékesítés idejére már kiürítették – hiszen a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025 februárjában kiköltözött az épületből –, sok érdeklődő így sem akadt. Erre az ingatlanra is mindössze egyetlen ajánlat érkezett a kikiáltási áron, ami egyébként közel 1,5 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mint az eredménytelenül záruló első árverésen.
A MÁV debreceni székháza
Debrecen belvárosa, 4,1 milliárd forint.
A debreceni irodaház az egyik legutóbb értékesített állami ingatlan. Az árverést még február végén hirdette meg a vagyonkezelő, a tényleges licitidőszak három napja azonban csak április 1-jén zárult. Így könnyen elképzelhető, hogy ennél az ingatlannál még az adásvételi szerződést sem kötötték meg.
Az épületet az 1970-es évektől használta a MÁV, és 1995 óta a vasúttársaság tulajdonában is volt. Az MNV hirdetménye szerint az
„ingatlan Debrecen központi részén, a Belváros centrumában, közvetlenül a Kossuth teret szegélyező Piac utcában helyezkedik el, a Debreceni Református Nagytemplomhoz közel. Ez a környék Debrecen központi területe, történelmi városmagja”.
Az ingatlanon kertesen beépített kétudvaros épület áll, amelynek alapterülete közel nyolcezer négyzetméter. Ezt nagyrészt irodák és különböző üzlethelyiségek fedik le. Az MNV ezt az irodaházat is bérlőkkel együtt adta el, igaz, más konstrukcióban, mint általában. Már csak azért is, mert az ingatlanban nemcsak állami, hanem piaci szereplőknek is vannak bérleményei.
Árverseny itt sem volt: a MÁV debreceni székházára is mindössze egy ajánlat érkezett, a kikiáltási áron.
A Rába Nyrt. győri ingatlanja
Győr, 4 + 2,9 milliárd forint.
A Győr keleti részén található hatalmas telek nem a hagyományos értelemben vett állami ingatlan volt, de egy akkor még többségi állami tulajdonban lévő vállalat birtokolta, az árverést pedig az MNV erre a célra fenntartott aukciós felületén bonyolították le. A Rába Nyrt. durván háromnegyedét 2012-ben vásárolta meg az állam, és 2024-ben, amikor a telek eladásáról határoztak, még mindig az „államháztartás részét képező tulajdonos” volt döntési pozícióban.
A Rába közgyűlése 2024 novemberében döntött úgy, hogy a cég több ingatlanját is eladják (pdf). Ezek között volt az összesen közel 11 hektáros győri építési telek is, amit azonban – a jegyzőkönyv tanúsága szerint – „a beérkezett vevői érdeklődés alapján” két egyenlő területű részre osztottak fel, és így dobtak piacra.
Az árverési hirdetményben az MNV azt írta, hogy az ingatlan „az 1-es, 14-es utak és a Mosoni-Dunaág által bezárt területen belül található, és kivett beépítetlen területként építési teleknek minősül”. A leírás alapján a városközpont gyalogosan pár percen belül könnyen megközelíthető, a közvetlen környéken pedig vegyes beépítésű, hagyományos ipari és lakóövezetek vannak.
Az árveréseket végül 2025 legelején tartották, és a telkek iránt kifejezetten nagy volt az érdeklődés.
Mind a két területrészlet esetében komoly árverseny alakult ki. A jobb lokációjú telekrész árát 2,2 milliárdról közel 4 milliárd forintig hajtották fel, míg az ingatlan másik fele 2,9 milliárd forintért kelt el, ami szintén majdnem egymilliárddal haladta meg a kikiáltási árat. Annak fényében, hogy a Rába összesen nagyjából 3,3 milliárd forintos bevételt várt az ügyletektől, az aukciók kifejezetten sikeresek voltak. Arról nem is beszélve, hogy a cég könyveiben 89 millió forintos értéken tartotta nyilván a teljes ingatlant, azaz a cég masszív milliárdokat keresett az ügyleteken.
Más kérdés, hogy azóta az állam már nem tulajdonos a Rába Nyrt-ben. A vállalat bő 74 százalékos tulajdonrészét a kormányközeli 4iG csoport vette meg.
A volt OVIBER-székház
Budapest V. kerület, 2,7 milliárd forint.
A Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. (OVIBER) egykori székháza volt az első elárverezett belvárosi palota az elmúlt másfél év nagy állami ingatlankiárusítása során. Az 1900-ban épített, hatemeletes épületet tavaly nyáron hirdette meg az MNV. Akkori tájékoztatójukban azt írták róla, hogy az épület teljes alapterülete több mint 3300 négyzetméter, műszaki és esztétikai állapota viszont rossz, mivel ázik, nedvesedik. Az ingatlanban irodák és lakások voltak. Utóbbiak közül az egyikben egy bérlő élt, de vele már az árverés előtt felbontották a bérleti szerződést, így az ingatlant üresen értékesítették.
A műszaki adatok alapján elég egyértelműnek tűnt, hogy az ingatlanra sokat kell költeni. Nagy érdeklődés nem is volt az épület iránt. Ebben az esetben is csak egy ajánlattevő akadt, aki a kikiáltási áron vitte el a Parlamenttől néhány percnyi sétára lévő palotát.
A Szőlő utcai javítóintézet
Budapest III. kerület, 2,6 milliárd forint.
A 2025-ös év legnagyobb botrányának a helyszínén működő intézményt szinte még meg sem szüntették, az ingatlant máris árverésre bocsátotta a vagyonkezelő. Az elmúlt év második felében a hazai közbeszédet szinte végig a Szőlő utcai javítóintézetben elkövetett bűncselekmények uralták. A kormányzat látványosan semmit nem tudott kezdeni az üggyel, amit végül úgy kezeltek, hogy bezárták az intézményt. A javító kiürítését már 2025 decemberében elkezdték, a bezárásról és a dolgozók többségének elbocsátásáról szóló döntést azonban csak januárban jelentették be.
Az ekkor már a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) irányítása alatt álló intézményt rabok ürítették ki, szortírozták a leltárba vett berendezési tárgyakat, és tisztasági festést is végeztek. A BvOP akkor a 444 megkeresésére azt írta, hogy
„a belügyminiszter 2026. március 14. határnappal jogutód nélkül szünteti meg a Budapesti Javítóintézetet, ez a kiürítés legkésőbbi időpontja”.
Az árverést azonban már kilenc nappal a határidő lejárata előtt kiírták, sőt egy nappal a jelzett időpont előtt kezdődött maga a licitidőszak is. Az MNV az aukcióhoz mellékelt hirdetményben azt írta, hogy az 1,3 hektáros telek közlekedési adottságai kedvezők, és hogy a Szőlő utca Óbuda dinamikusan fejlődő, városi jellegű területén fekszik, ahol a közelben bevásárlási lehetőségek, kisebb irodák, szolgáltatóüzletek, valamint vendéglátóhelyek is könnyen elérhetők.
A telken a négyszintes főépület mellett három másik felépítmény is található, amelyek a leírás szerint karbantartottak, korukhoz képest jó/közepes műszaki állapotban vannak, igaz, az építés évéből adódóan már nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. A négy épület együttes alapterülete megközelíti az 5500 négyzetmétert.
A fő ingatlan mellett egy korábban szintén a javítóintézethez tartozó szomszédos ingatlant is értékesítettek. Ez azonban jóval kisebb volt, a telek mindössze 431 négyzetméteres, a felépítmény alapterülete pedig a 400 négyzetmétert sem érte el.
Az árverés a javítóintézet hivatalos megszüntetése után alig három nappal sikeresen zárult. Érdemi licit azonban itt sem volt: az ingatlanokra egy ajánlat érkezett a kikiáltási áron.
A Sas utcai NAV-irodaház
Budapest V. kerület, 2,4 milliárd forint.
A nemzeti vagyonkezelő a Szent István Bazilika tőszomszédságában is értékesített egy NAV által használt irodaházat. Ezt az ingatlant 2025 végén bocsátották árverésre. A hirdetményben hosszan és szemléletesen írtak az épület kiváló elhelyezkedéséről. Egészen pontosan úgy fogalmaztak, hogy
„ezen a területen a kormányzati és pénzügyi negyed elegáns polgári lakónegyeddel él együtt egy kiegyensúlyozott, egyenletesen tagolt városi övezetben”.
Maga az 500 négyzetméteres telken elhelyezkedő felépítmény egy hétemeletes vasbeton irodaépület, amely az 1960-as években, középfolyosós elrendezéssel épült. Nettó összterülete közel kétezer négyzetméter, befogadóképességét az MNV 80-85 főre becsülte, kiemelve, hogy a jelenleg ott dolgozó személyi állomány 40-50 fő.
Ez utóbbi már jól jelzi, hogy az adóhatóság az árverés idején még használta az ingatlant, amit így ennek megfelelően – a már bevett gyakorlat szerint – az állami bérlővel együtt adott el az a vagyonkezelő. Ahogy a többi NAV-hoz tartozó irodaház esetében, a birtokbaadás legkésőbbi dátuma itt is 2027. június 30. lett. Addig – vagy ameddig az adóhatóság új székháza el nem készül – a vevő köteles biztosítani a NAV részére az ingatlan ingyenes és változatlan feltételek mellett történő használatát.
A bő másféléves kötöttség ellenére erre az ingatlanra két vevőjelölt is pályázott, és a szűk háromnapos licitidőszak végén a többi árveréshez képest kifejezetten élénk árverseny alakult ki közöttük. Az aukció utolsó négy órájában több mint száz ajánlat érkezett, a vételárat pedig az 1,87 milliárdos kikiáltási árról 2,35 milliárdig srófolták fel.
A Magyar Posta gazdasági épülete
Budapest IX. kerület, 1,8 milliárd forint.
A Magyar Posta ingatlankezelőjének tulajdonában álló budapesti, Dandár utcai telek eladása a korai értékesítések között volt. Az árverést még tavaly nyáron hirdette meg az MNV, és
az összes nagy értékű ingatlan közül ez iránt volt talán a legnagyobb az érdeklődés.
Az ingatlanról sok információt nem közöltek a leírásban. Annyi kiderült, hogy egy közel 2500 négyzetméteres telekről van szó, amely besorolása szerint egy gazdasági épület, illetve a hozzá tartozó udvar. Magáról az épületről annyit írtak, hogy bő 1400 négyzetméter nettó szintterületű, felújítást igényel, és irodák vannak benne.
A kiírásban közzétett Google maps link alapján azonban az ingatlan inkább egy foghíjteleknek tűnt. Bár a környékbeli emeletes házak közötti udvaron valóban állt egy földszintes épület, elég egyértelműnek látszott, hogy a területet fejlesztési céllal van értelme megvásárolni, és a most ott található felépítményeket el kell majd bontani.
Mindenesetre a befektetők meglátták az ingatlanban a lehetőséget, egyértelműen erre volt ugyanis a legtöbb érdeklődő. A közel négynapos licitidőszak alatt azonosítójuk alapján hat különböző vevőjelölt tett ajánlatot. Ennek megfelelően a végső eladási ár jóval magasabb is volt annál, mint amennyiért eredetileg meghirdették az ingatlant. A telek végül az 1,4 milliárdos kikiáltási árnál bő 400 millió forinttal drágábban kelt el.
A resztli
A fent felsoroltakon kívül még nyolc olyan ingatlant értékesített az MNV 2024 októbere óta, amelyeknél az eladási ár meghaladta az egymilliárd forintot. Elkelt
- az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának belvárosi irodaháza 1,8 milliárd forintért,
- a korábbi Árpád kórház 1,7 milliárd forintért,
- a MÁV Pályaműködtetési Zrt. VI. kerületi irodaháza 1,6 milliárd forintért,
- az Országos Műszaki Könyvtár egykori szolgáltatóháza 1,5 milliárd forintért,
- a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat XII. kerületi irodaháza 1,5 milliárd forintért,
- egy balatonboglári nyaraló 1,1 milliárd forintért,
- a korábbi Hunor Hotel a főváros III. kerületében 1,1 milliárd forintért és
- a MÁV tulajdonában álló Balaton-parti telkek 1,1 milliárd forintért.
