Egyelőre csak szépségtapasz a magyar államadósságon a forint erősödése

Több mint 1500 milliárd forinttal csökkent a magyar állam devizaadóssága az év első felében a forint erősödésének köszönhetően. A teljes államadósság ugyanakkor összességében több mint 2500 milliárd forinttal emelkedett, és elérte a 63 082 milliárd forintot – írta a Népszava.

• A gyors növekedést két fő tényező magyarázza: a választás előtti költségvetési osztogatások forrásigénye, valamint hogy az Államadósság Kezelő Központ még a választások előtt biztosította az év második felére a kiadásokhoz és az államadósság törlesztéséhez szükséges forrásokat.

Felülnézet: a devizaadósság átértékelődése jó hír ugyan, de az állam nagyrészt csak az adósság lejáratakor (esetleg előtörlesztésekor) jut majd hozzá az ebből keletkező nyereséghez. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a tavaly december végi 74,6 százalékról június végéig 77,9 százalékra nőtt az adósság GDP-hez viszonyított szintje, és innen az év végéig 74,6 százalékra csökkenhet.

Tágabb kontextus: a választások óta az állam olcsóbban tudja magát finanszírozni, ami miatt a lakossági állampapírok kamatait is többször csökkentették már. Ez ugyan javítja a büdzsé egyenlegét, de a kormányváltás óta az is kiderült, hogy az új kormány rosszabb költségvetési helyzetet örökölt, mint amiről az előző kormány kommunikációja alapján tudni lehetett.

• Júliusban viszont már harmadik hónapja volt többletes a költségvetés, a hétfőn közzétett legfrissebb adatok szerint az előző hónapban például 524,3 milliárd forinttal. Ahogy erre a Portfolio.hu cikke emlékeztetett, ekkora többletre 22 éve nem volt példa.

Reakció: „a részletes adatokat még nem ismerjük, de a gyorstájékoztatóból kiolvasható, hogy a választások előtt a korábbi kormány »tövig nyomta a gázt«, és jelentős részben – minden bizonnyal – előrehozott kifizetéseket hajtott végre. Az utóbbi egy-két hónapban ennek a korrekcióját látjuk” – írta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a G7 megkeresésére.

• A Pénzügyminisztérium nyár eleji technikai kivetítése alapján az idei hiány 7,5 százalék lesz, az új 2026-os költségvetés augusztus végén-szeptember elején jön ki. A CIB Bank előrejelzése ennél valamivel alacsonyabb, minimálisan 7 százalék alatti hiánnyal kalkulál.

Mi várható? Március eleje és június vége között a forint jelentősen erősödött az euróval szemben, a 355 körüli árfolyamról ugyanakkor azóta 360 fölé gyengült, a napokban 365 környékén járt, ami alapján már csak kisebb potenciál lehet a devizaadósság további átértékelődésében.

• A költségvetés szempontjából is nagy jelentősége lesz, hogyan alakul az év hátralevő részében az energiahelyzet. Ha az üzemanyagárak elszállása miatt a kormány beavatkozik, vagy ha a Duna vízszintje miatt tartósan csökken a paksi atomerőmű teljesítménye, az ronthatja a költségvetési egyenleget is.