Az uniós pénzek nélkül 8 százalék felett lett volna az idei költségvetési hiány, de még az uniós pénzekkel együtt is 7 százalék felett lehet a deficit az idén – erről beszélt Magyar Péter a közösségi médiában hétfőn a háromnapos kormányülés után. A miniszterelnök szerint a költségvetést drámaian rossz állapotban találták az átadás-átvétel után. Az előző kormány által bemondott hiányszámok nem tükrözik vissza a költségvetés valós állapotát, a kommunikált hiány először 3,7, majd 5 százalék volt, de az államapparátus már 6,8 százalékkal számolt. Az átvilágítás után viszont még ennél is nagyobb deficitet lát az új kormány.
Magyar szerint Orbán Viktor ugyanúgy trükközött a számokkal, ahogy azt anno Gyurcsány Ferenc tette. Mivel a miniszterelnök párhuzamot vont az előző kormányzatok költségvetési teljesítménye között, az alábbi ábrán összegyűjtöttük, hogy mekkora volt a költségvetés hiánya az elmúlt 26 évben.
Ez alapján az látszik, hogy a hét százalékot meghaladó (az ábrán 2026-ra vonatkozóan 7,1 százalékkal számoltunk) hiány kiemelkedő ugyan, de az elmúlt 25 évben hétszer is elérte vagy meghaladta a hiány ezt a szintet (négyszer Gyurcsány- vagy Medgyessy-kormányok alatt, háromszor az Orbán-kormányok alatt). A 8 százalékos szintet kétszer haladta meg a költségvetési hiány: 2002-ben a Medgyessy-féle száznapos programot követően (–8,8 százalék), illetve 2006-ban, a második Gyurcsány-kormány kormányzásának első évében (–9,3 százalék).
A várakozásokhoz képest is rosszabb költségvetési helyzet nemcsak az új kormány ígéreteinek megvalósítása szempontjából rossz hír, hanem azért is, mert a kormány határozottan azt kommunikálja a választások óta, hogy az euró bevezetése a hosszú távú célja. Ahogy viszont az az Európai Bizottság nemrég közzétett konvergenciajelentéséből is kiderült, Magyarország jelenleg az euróbevezetés egyetlen feltételét sem teljesíti.
Ezen belül a költségvetési deficitre vonatkozó 3 százalékos határértéktől még úgy is nagyon messze lenne, ha valóban 6,2 százalék lenne az idén a költségvetés hiánya, amellyel a bizottsági előrejelzés számolt. Ennek viszont a deficitcsökkentés tempója szempontjából is van jelentősége. Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet közgazdásza és a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa az európai uniós költségvetési szabályok (túlzottdeficit-eljárás) kapcsán a Hvg.hu-nak azt mondta,
„a magyar költségvetés kritikus helyzetben van”, és haladéktalanul korrekcióra szorul, ami azt jelenti, hogy „viszonylag hamar erős kiigazításra van szükség”.
Az egyelőre még nem átlátható, pontosan hogyan fog kinézni ez a kiigazítás, és milyen időzítése lesz, már csak azért sem, mert az új kormány azt ígérte, hogy ősszel pótköltségvetést nyújt be az előző kormány által készített idei büdzsé helyett. Mindenesetre számos választási ígéret esetében elhangzott már, hogy még ebben az évben tervezik ezeket megvalósítani. A kormány idénre ígérte
- a családi pótlék megduplázását;
- a nyugdíjemelést; és
- a rászoruló gyerekek után járó 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, amiről tegnap Magyar Péter részletesen is beszélt.
Ez a három tétel korábbi becslésünk szerint éves alapon legalább 600 milliárd forintba kerülne. (De a családi pótlék és a nyugdíj emelése értelemszerűen idén még nem jelentkezik az év egészében kiadásként.) Ha az EU Bírósága által elkaszált szén-dioxid-kvóta-adót ez évben kell a kormánynak visszafizetnie, az akár 300 milliárd forint körüli egyszeri negatív tételként is megjelenhet még az idei büdzsében.
Az új kormány ezek mellett több bevételcsökkentő ígéret esetében 2027-es megvalósítást ígért: idetartozik például az szja-csökkentés (adójóváírás a kiskeresetűeknek) vagy a kisadózók tételes adójának (kata) bevezetése újra szélesebb körben. Igaz, ezek esetében a bevételcsökkenést a tervek szerint már ellensúlyozná a vagyonadó, amitől a kormányzat 300-600 milliárd forintnyi bevételt vár.
Az előző kormány intézkedése alapján szintén jövőre válnának szja-mentessé az 50 év alatti kétgyerekes anyák, azt követően, hogy 2026. januártól a 40 alattiaknál lépett életbe ez az intézkedés. (Tehát a 40–50 év közöttiekkel bővülne a jogosultak köre.) Erről Kármán András pénzügyminiszter nemrég azt mondta, a Tisza-kormány célja az anyák szja-mentességének fenntartása (illetve a 14. havi nyugdíjat is megtartaná az új kormány, ami jövőre már kétheti összegben járna).
Mindezek alapján nem lesz könnyű dolga a kormánynak a deficit lefaragásával. Ezt nemcsak elemzők látják így, hanem például a három nagy hitelminősítő egyike, a Fitch Ratings is, amely június elején a befektetésre nem ajánlott kategória (bóvli) fölött egy szinttel tartotta az ország adósbesorolását, és közzétette azt is, hogy 2027-ben még mindig elég magas, 5,9 százalékos költségvetési hiánnyal számol. A kormány tervei közül a hitelminősítő bizonytalannak látta az állami szerződések és kiadások felülvizsgálatából származó megtakarításokat, és azzal számol, hogy 2030-ig nem gyors, hanem fokozatos kiigazítás lesz, például a beígért szociális intézkedések miatt. (Ráadásul a Fitch idénre is 7-nél alacsonyabb, 6,4 százalékos deficittel számolt.)
Ugyanakkor vannak egyértelműen pozitív trendek is, amelyek a költségvetés mozgásterét növelik.
A nemrég kivezetett védett üzemanyagár például a miniszterelnök szerint havi 50 milliárd forintba került a költségvetésnek, és ha az év második felében a várakozásoknak megfelelően folytatódik a jegybank kamatcsökkentése, a költségvetés kamattámogatott hitelekhez (például Otthon Start, csok) köthető kiadásai is csökkenhetnek majd. Szintén pozitívum, hogy a magyar állampapírok annyira népszerűek mostanában, hogy az új kibocsátásoknál már a brit kötvények hozamainak közelébe csökkent a hozamuk. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint emiatt a kamatkiadások idénre várható értéke a GDP 0,2 százalékával csökkent, de egyes becslések szerint a megtakarítás 2027-ben akár 200-300 milliárd forint is lehet.
A jegybank friss Inflációs jelentésében közzétett – egyébként kifejezetten optimista – előrejelzése sem vár egyébként radikális kiigazítást: az MNB szerint jövőre 5,4, 2028-ban pedig 4,7 százalék lesz a költségvetési hiány; igaz, idénre a jegybank is 7 százaléknál alacsonyabb, 6,5 százalékos hiánnyal számolt. A hiány csökkentése szempontjából szintén nem elhanyagolható, hogy mekkora gazdasági növekedés lesz a következő időszakban, hiszen számos adóbevétel nagysága függ ettől. A jegybank előrejelzése szerint ez szintén inkább a költségvetést erősítheti, mivel erre az évre a korábban várt 1,7 százalék helyett már 2 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál.
Összegezve az eddigieket, a nagyobb idei költségvetési hiány kis mértékben visszavetheti azt a piaci lelkesedést, amit az okozott, hogy az új kormány megígérte, hogy 2030-ra teljesíteni fogja az euró bevezetésének feltételeit. Ugyanakkor sokkal nagyobb jelentősége lesz a trendnek,
ami már az őszi pótköltségvetés és a jövő évi költségvetés számai, illetve az ezekhez tartozó jövőbeli iránymutatások alapján rajzolódik majd ki.
Ráadásul az sem teljesen egyértelmű, hogy az euróbevezetés a deficitszámoktól függ majd a leginkább: Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője június elején egy sajtóbeszélgetésen például arról beszélt, hogy habár az elemzések gyakran a hiányra és az államadósságra fókuszálnak, a valódi kihívást az inflációs kritérium teljesítése jelentheti. Szerinte ugyanis Magyarország a következő években egy gyorsabb növekedési pályára állhat rá, ami magasabb inflációt okozhat. Itt a kormány egy olyan dilemmával találhatja magát szemben, ahol az egyik utat az árak piactorzító, adminisztratív intézkedésekkel való visszafogása jelentheti, a másikat pedig a forint felértékelődése, ami az exportőröknek rossz. Emiatt ő a 2030-as céldátumnál későbbre, 2030 és 2034 közötti időszakra várja az euróbevezetést.
