A költségvetés nertelenítésének hat százalékát a közmédián spórolás teheti ki

61,3 milliárd forinttal csökkenti a közmédia támogatását a kormány a 2027-es költségvetésben – mondta Kármán András pénzügyminiszter a kormány tegnapi sajtótájékoztatóján.

• Magyar Péter a Telexnek úgy fogalmazott, hogy a kiadáscsökkentés hátterében a túlárazott szerződések, a párhuzamos feladatellátás és a felesleges működési költségek állnak.

Tágabb kontextus: hétfőn mutatta be Magyar Péter a jövő évi költségvetés legfontosabb tételeit.

• A hiánycélt 4,9 százalékra lőtte be a kormány: az ambiciózus szám pozitív jelzés a befektetők felé azzal kapcsolatban, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy a hiányt 2030-ra 3 százalék alá csökkentse az idénre becsült 7,5 százalékról.
• A cél eléréséhez viszont jelentősen csökkentenie kell a kiadásokat a kormánynak, hiszen több egyenlegrontó intézkedést is bejelentettek, például a családi pótlék duplázását vagy a mediánbér alatti jövedelmekre vonatkozó adójóváírást.
• 1465 milliárdos állami kiadáscsökkentés szerepel a költségvetésben, és ahogy az alábbi ábrán látszik, ebből 447 milliárd általános megtakarítás, 1018 milliárd pedig főként a NER működésével összefüggésbe hozható költések áramvonalasítása. Az utóbbin belül majdnem pontosan hat százalékot tesz ki a közmédia állami támogatásának csökkentése.

Előzmények: az új kormány július elején nevezte ki a közmédia új, átmeneti vezetését, amelyet a szervezet jogi és gazdasági átvilágításával bízott meg. Az új vezetés szerint már az első két hétben hétmilliárd forintos megtakarítást értek el.

• Az új vezetés feljelentést tett augusztus végén, ugyanis az átvilágítás alapján szerintük kiderült, hogy a szervezet politikai felügyelet alatt állt az elmúlt években.
• Az előző héten újabb feljelentést tettek, ugyanis kétmilliárd forint értékű eszköz hiányzik a szervezetnél az átmeneti vezetés szerint.

Számokban: a NER évei alatt 30 milliárd forintról 155 milliárdra nőtt a közmédiát működtető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetése.

• A büdzsé jelentősen az inflációt meghaladó mértékben növekedett: az utóbbi tizenhat évben az árak megduplázódtak, míg a közmédia költségvetése ötszörösére növekedett.
• A legnagyobbat 2011-ben nőtt a költségvetés: az előző évinek több mint kétszeresére lett a bevétel. Ezt követően 2012-ben 22 százalékos növekedés történt – hasonló ütemű növekedésre azóta nem volt példa.
• Jövőre 93,4 milliárd forintra csökken a központi költségvetés által biztosított támogatás, vagyis nominális értékben hasonló szinten lesz, mint a 2015-ös büdzsé. Azóta a pénzromlás mértéke közel 80 százalék volt.

Alulnézet: a hazai futball közvetítési jogaira kötött szerződések a közmédiánál jól szemléltetik, milyen típusú túlárazásra utalhatott Magyar Péter.

• Az idén júliusban, a korábbi kormány örökségével összefüggésben kialakult kényszerhelyzetben egy évre megkötött hatmilliárdos szerződés az ágazati szereplők és a szakértők szerint a valódi ár duplája, miközben a szerződés értéke így is csak a korábbi évek díjának felére rúgott.