Több mint 130 ezer háztartás, rengeteg cég és egy komplett iparág, a napelemes rendszereket telepítő társaságok várnak már csaknem fél éve hiába arra, hogy kiderüljön, mi lesz a sorsa egy március közepén hivatalosan felfüggesztett, tartalmilag azonban inkább csak igen kurtán félbehagyott állami támogatási programnak.
Az Otthoni Energiatároló Programot (OETP) tavaly decemberben hirdette meg a Fidesz-kormány, a kiírás január közepén jelent meg, a pályázatokat pedig február 2-től március 15-ig lehetett beadni.
A nyári paksi problémák és a komoly áramszünetek rémének fényében ma már aligha kell magyarázni a program eredeti céljának fontosságát: azok a háztartások, amelyeknek van napelemes rendszerük (vagy újat telepítenek), egy legalább 10 kilowattóra kapacitású akkumulátorral egészíthetnék ki a rendszereiket, és ehhez legfeljebb 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnának. A hazai villamosenergia-rendszerben a csúcsidőszakban drágán importálunk áramot, napközben pedig olcsón exportáljuk a rengeteg napelemből termelt villamos energiát. Ha az áramot akkumulátorokba vezetnénk, délután is lehetne olcsón fogyasztani, ráadásul a rendszer csúcsterhelését is lehetne ezekben az órákban mérsékelni.
Az előző kormány két csoportnak adott elsőbbséget: az 5 ezer fő alatti településeken élőknek, és azoknak, akiknek 2031 előtt megváltozik az elszámolási kötelezettségük (kiesnek az úgynevezett éves szaldós elszámolásból), és ezért náluk leginkább csak akkumulátor telepítésével enyhíthető az emiatt bekövetkező drasztikus áramszámla-növekedés.
Március 15-ig 132 ezer háztartás jelezte igényét az „ingyenpénzre”, ezzel lezárult a program első üteme, március 16-án azonban a lebonyolító Nemzeti Energetikai Ügynökség közölte, hogy a második ütem nem indul el, azt felfüggesztik.
Azóta mindenki arra vár, hogy történjen valami. A helyzet azonban jóval komolyabb és bonyolultabb annál, minthogy az érdekelteknek várakozniuk kell egy döntésre.
A problémák azzal kezdődnek, hogy az OETP keretösszege 105,5 milliárd forint, vagyis ha minden nyertes le tudja hívni az elérhető 2,5 millió forintot, akkor ők összesen 42,2 ezren lehetnek majd, azaz durván 90 ezer pályázót – most már a Tisza-kormánynak – el kell utasítani, ami politikailag is kényessé válhat.
Ennél fontosabb azonban, hogy az új kormány minisztériumának úgy kell döntenie a program folytatásának vagy törlésének részleteiről, hogy információink szerint körülbelül 25 ezer pályázó már márciusban-áprilisban, vagyis a parlamenti választások előtt megkapta az értesítést arról, hogy nyert. Az OETP-t így most már elég nehéz lenne törölni, hiszen 25 ezer háztartás lehet jó ideje abban a szilárd hitben, hogy 2,5 millió forintot fog kapni.
Bár a program második üteme március 16-a után nem indult el, április 7-én, azaz 5 nappal a választások előtt még módosították az első ütemet: kivették a kiírásból azt a lehetőséget, hogy az is elnyerhesse a támogatást, akinek már van akkumulátora otthon.
Úgy tudjuk azonban, hogy a kiértesített nyertesek között mégis van olyan, aki meglévő akkumulátor mellett pályázott. Sőt, információink szerint olyan is van a nyertesek között, aki 5 ezer főnél népesebb településen lakik és csak 2030 után fog kiesni a kedvező szaldóelszámolásból. Ez szintén meglehetősen furcsa, hiszen a kiírás szerint neki a 132 ezer jelentkező közül eléggé hátra kellett volna sorolódnia.
Az eredeti tervek szerint minden pályázót április 30-ig kellett volna kiértesíteni, majd május 1-től szeptember 30-ig tartott volna az úgynevezett igazolási szakasz. Ez az a része a programnak, amelyben a nyerteseknek ki kell választaniuk a telepítőcégeket, le kell velük szerződni a munkára a megfelelő technikai tartalommal, és a pályázathoz minden alapvető igazolást, iratot és szerződést fel kell tölteni a program online felületén keresztül. Ez a határidő most már aligha tartható, még akkor sem, ha a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) holnap feloldja a program felfüggesztését.
Az új kormány szándékairól azonban sem a napelemes cégek, sem a lakossági pályázók eddig nem kaptak semmilyen érdemi információt, és a tárca cikkünk megjelenéséig a mi megkeresésünkre sem válaszolt.
Informálisan csak annyit lehet tudni, hogy az OETP-t folytatni tervezik, de nem tartják megfelelőnek az eredeti kiírás bizonyos pontjait, ezeket tehát módosítani tervezik. Arról azonban nincsenek pontosabb információk a piacon, hogy melyek a vitatott pontok.
Az 5 ezer fő alatti települések előnyben részesítése a Fidesz kampányfogása volt, a választásokra készülő kormánypárt annak a lakossági rétegnek akart kedvezni, amelytől nagyobb támogatottságot remélt. Ha ezt az új kormány indokolatlan megkötésnek tartja, akkor változtathat rajta, de ez esetben meg kell határoznia az új prioritásokat és a nyertesek kiértesítését újra kell indítania – így biztosan lesznek olyanok, akik kezében több mint fél évig volt papír arról, hogy nyertek, de végül mégsem örülhetnek.
A pályázati határidőket nyilvánvalóan módosítani kell, az igazolási szakaszt is legalább fél év késéssel lehetne leghamarabb elindítani.
További bonyodalmat jelenthet, hogy az eltelt idő alatt a forint jelentős erősödése és egyéb piaci folyamatok következtében ma már nagyobb akkumulátort lehet vásárolni 2,5 millió forintból, mint év elején. Az előző kormány szándékai szerint a program a minimális műszaki tartalom esetén körülbelül 80 százalékos intenzitású támogatásnak felelt volna meg, vagyis a beruházásnak ekkora részét fedezte volna, erre számolták ki a 2,5 millió forintos összeget.
Ha azonban az új kormány most meghagyja ezt a pénzügyi határt, akkor egy-egy nyertesnek nagyobb értékben fog támogatást adni, mint ahogy azt eredetileg az előző kormány belőtte, például egy nyertes nem 10, hanem 12 kilowattórás akkupakkot tud majd vásárolni ugyanannyi forintból. Ebből pedig azért alakulhat ki visszás helyzet, mert a kiértesített nyertesek hivatkozhatnak arra, hogy ők 2,5 millió forintot nyertek, ha azonban csökkentenék az összeget, akkor nem 42,2 ezer nyertes lehetne, hanem több, ami a 132 ezer pályázó fényében logikus felvetésnek tűnik.
Ha elfogadjuk, hogy nemzetgazdasági érdek, hogy minél nagyobb napenergia-tároló kapacitás épüljön ki a lakosságnál is, akkor Kőszegvári Márk, a Wagner Solar Hungária Kft. menedzsere szerint két racionális út mutatkozik:
- A 105,5 milliárd forintos keretösszeget 42,2 ezer helyett 50-70 ezer pályázóra lehetne kiterjeszteni az eredeti 80 százalékos intenzitás megtartása mellett. A szakember szerint reálisan közel 60 ezer nyertest lehetne támogatni fejenként körülbelül 1,8 millió forinttal, 500 ezer forint önerő mellett.
- Vagy az augusztus végéig lehívható uniós pénzekből 330 milliárd forintra lehetne emelni a keretösszeget, és így az összes beruházni kívánó pályázó lehetőséget kapna az energiatárolós fejlesztésre, azaz minden jelentkezőt nyertesként lehetne kihozni.
Az OETP-re készülő telepítőcégek az év elején különböző csomagajánlatokat dolgoztak ki a pályázóknak. Az időközben olcsóbbá váló eszközöknek köszönhetően ezeknek a csomagajánlatoknak az ára csökkenhet, az épp 2,5 millió forint támogatott összegre belőtt csomagok árát azonban értelmetlen lejjebb vinni (miért vásároljon egy nyertes kevesebbért, ha megkapja a 2,5 milliót?), ezért ezeknél a technikai tartalmat lehet növelni (magasabb minőség vagy nagyobb akkumulátor).
A nagyobb telepítőcégek, látva a 40 ezer potenciális ügyfél megjelenését a piacon, már tavasszal készleteztek az eszközökből, nekik most már elég nagy problémát okoz, hogy ezeket nem tudják elkezdeni kipörgetni. A berendezések csak állnak a raktárakban, ami költséges mulatság a vállalkozásoknak.
Az OETP hosszas leállása általánosságban is visszavetheti a lakossági piaci keresletet. Sokan nem akarnak addig akkumulátort venni, amíg ki nem derül, mit akar ezen a téren a Tisza-kormány. Hátha új programot indít vagy megemeli az OETP keretét, megváltoztatja a szabályokat, bár voltak olyan ügyfelek, akik az energiaválság miatt önerőből is belevágtak a beruházásba.
„Minden fronton próbáljuk jelezni a támogatónak, hogy valamit mondjon, akár azt, hogy lesz folytatás, akár azt, hogy nem, de a jelenlegi állapot rettentő káros mindegyik fél számára. A kivitelezők betáraztak, itt a rengeteg áru sok milliárd forint értékben és nem tudnak vele mit kezdeni” – mondja Szenyán Endre, az A1 Solar Kft. tulajdonosa.
„A jelenleg felelős államtitkártól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a pályázatkezeléssel megbízott szervezetet felszólították a beadott pályázatok feldolgozására. Azóta nincs más információnk, nem kaptunk megnyugtató választ arra, hogy mikor és milyen feltételekkel fog a pályázat újraindulni. Annyit mondtak, nem célja a minisztériumnak a pályázat teljes eltörlése” – mondta egy piaci szereplő.
„Mindenképpen arra számítunk, hogy a program folytatódni fog, néhány módosítással és a határidők megfelelő kitolásával” – mondja Házi Ádám, a Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezetője.
Az ugyanis egyértelműnek látszik, hogy országos érdek lenne a napelemes háztartások akkumulátorral való felszerelése: az idei nyári energiakrízis után ezt aligha kell részletezni. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség a napokban már azt is kiszámolta, hogy mit jelentene a teljes országos hálózatnak, ha a kormány úgy döntene, hogy mind a 132 ezer jelentkező megkaphatna valamilyen formában egy 10 kilowattórás akkumulátort.
Az elemzés fő következtetése az, hogy a háztartási energiatárolás rendszerszintű értéke lényegesen nagyobb, mint amennyi a jelenlegi árszabályozás mellett a háztartásnál megjelenik. Azaz messze nem csak azok járnának jól az akkumulátorokkal, akik megkapják azokat a házukba.
Hasonló a helyzet egyébként a cégek számára pályázható Jedlik Ányos Programmal is, amelyet szintén felfüggesztettek. Lényeges különbség azonban, hogy a cégek nem tudnak fél éveket várni a beruházásaikkal, nekik sürgősen kell az akkumulátor, ezért sokkal gyakrabban fordult elő, hogy teljes mértékben önerőből kezdték finanszírozni a projektjeiket.
