Nem csak azok járnak jól a napelemes-akkus ingyenpénzzel, akik megkapják
Annyira sokan szeretnének 2,5 millió forintos állami támogatással otthoni akkumulátort venni a napelemük mellé, hogy a kormány meg fogja emelni az eredetileg 100 milliárd forintosra tervezett Otthoni Energiatároló Program keretét. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten a kormányinfón azt mondta, a pályázatot 40 ezer háztartásra elengedő keretösszeggel írták ki, de eddig 75 ezren jelentkeztek, ezért megemelik a keretet. Azt nem árulta el, hogy mennyivel; azt mondta, megvárják, hogy a pályázatok március 15-éig beérkezzenek, és az cél, hogy minél többen vehessenek részt a programban.
Az energiatároló pályázat időzítésében nem nehéz felismerni azt a szándékot, hogy a kormány még a választás előtt kiszórjon a potenciális választóinak egy kis pénzt, de a program a hazai áramellátás és tágabb értelemben az energiaátmenet szempontjából is érdekes, másrészt pedig az akkumulátoripari vonatkozásai is aktuálisak.
A lakossági energiatárolás terjedése a megújuló energiák és különösen a napenergia terjedésének új fejezetét nyithatja meg, aminek a jelei már szerte a világban tapasztalhatók. Az Egyesült Államokban például, ahol a 2025 elején hivatalba lépő Donald Trump a megújulók állami támogatásának visszavonását jelentette be, tavaly novemberig az újonnan telepített villamosenergia-kapacitás több mint 90 százalékát a napenergia és az akkumulátoros energiatárolás adta az USA Energiainformációs Hivatalának adatai alapján.
Hasonló trendek voltak jellemzők az Európai Unióban is, ahol 2025-ben az Ember nevű agytröszt jelentése szerint a napenergia-termelés ötödével nőtt 2024-hez képest, illetve egyes országokban az energiatárolók egészen látványosan elkezdték felváltani a földgázfogyasztást az esti órákban. Mindez az akkumulátorgyártáson belül is az energiatárolók előtérbe kerülését vetíti előre, már csak azért is, mert az elmúlt hónapokban számos nagy járműgyártó (Ford, GM, Stellantis) fogta vissza az elektrifikációs terveit.
Rendszerszinten is jelentős tárolókapacitás jöhet létre
Mielőtt rátérnénk, hogy a hazai villamosenergia-termelés szempontjából mi lehet a funkciójuk a program keretében beszerzett akkumulátoroknak, röviden érdemes a háztartási napelemek terjedésére is kitérni. Az ezzel kapcsolatos legfrissebb adatokat a Mavir tavaly év elején adta ki, és e szerint 293,5 ezer lakossági napelem volt használatban országosan. Az egyelőre Gulyás szavai alapján bizonytalan, hogy végül hány háztartás kap majd támogatást, de ha úgy számolunk, hogy legalább 40, de akár 80 ezer is, akkor – feltételezve, hogy azóta a napelemek száma is nőtt – nagyjából akár a napelemes háztartások 10-20 százalékába kerülhet állami támogatással akkumulátor. Mivel a tárolói névleges kapacitás minimum 10 kilowattóra kell hogy legyen, így 400-800 megawattórányi tárolási kapacitás jönne létre, ami már rendszerszinten is jelentősnek mondható.
A napenergia egyik legnagyobb hátránya az időjárás-függősége, ezért érdekes, hogy a jelenleg elérhető akkumulátortechnológia ezt milyen szinten tudja kezelni. Az energiatárolásban jelenleg ugyanúgy a nikkel-mangán-kobalt (NMC) és a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorok jönnek szóba, ahogy az elektromos autóknál. Ugyanakkor az otthoni energiatárolás terén az LFP-akkumulátorok bizonyulnak a legalkalmasabbnak, mivel olcsóbbak és hosszabb élettartamúak az NMC-kémiájú celláknál Höfler Lajos, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének docense szerint. Jelenleg ezek az akkumulátorok nem képesek ugyan teljes mértékben ellensúlyozni a megújulóenergia-források időjárás-függőségéből adódó ingadozásokat, de ettől függetlenül is nagy potenciál van a használatukban.
„Az LFP-akkumulátor ugyan nem alkalmas arra, hogy a nyáron termelt energiát télen felhasználhatóvá tegye, de napon belüli vagy nagyobb kapacitású akkumulátor esetén akár több napon belüli kilengések kiegyenlítésére már jól használható” – mondta. Emiatt nincs nagy jelentősége annak sem, hogy az LFP energiasűrűsége alacsonyabb, tehát kevesebb energiát tud eltárolni adott térfogatban az NMC-hez képest, hiszen helyhez kötött (stacioner) energiatárolás esetén az a 30 százalékos térfogattöbblet nem különösebben számít.
A G7 megkeresésére szintén a szezonális csúcsterhelések és rövid távú ingadozások kiegyenlítését említette meg a programban beszerezhető akkumulátorok legnagyobb rendszerszintű előnyeként Rácz Viktor, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) kutatója. Szerinte mivel a magyar energiamixben egyre nagyobb szerepet játszik a napenergia, az akkumulátoros energiatárolás elsősorban a tavaszi–nyári időszakban járulhat hozzá érdemben a villamosenergia-rendszer napon belüli kiegyenlítéséhez. Emellett a napok közötti kiegyenlítés is lehetséges, de ez nagyban függ a háztartások fogyasztási profiljától, és valószínűleg a gyakorlatban ritkább lenne.
Rácz emellett azt is megemlítette, hogy a minimum 10 kilowattórás tárolókapacitás várhatóan nem lesz kihasználva éves szinten. Egy átlagos háztartás éves villamosenergia-fogyasztása ugyanis körülbelül 2500 kilowattóra, napi egy ki- és betárolási ciklust feltételezve pedig mintegy 3600 kilowattóra névleges teljesítményt ad ki az államilag előírt minimumkapacitás. Emellett a nyári időszakban kérdéses, hogy az eltárolt energiát napon belül fel tudja-e használni a napelemes háztartás, télen pedig a napelemek kevesebbet termelnek, és ebben az időszakban emiatt kétséges a tárolói kapacitás optimális kihasználása.
Ha az akkumulátoros háztartások a csúcsidőben – tehát a kora esti és reggeli órákban – a saját maguk által megtermelt áramot használják, annak vannak rendszerszintű előnyei, hiszen a napon belül ilyenkor a legdrágább az áram termelése – amit a háztartások Magyarországon nem érzékelnek –, de az országos energiaellátás szempontjából több potenciális előny is kihasználatlan marad Rácz Viktor szerint.
Mivel az új energiatárolók nem integrálódnak a villamosenergia-rendszer irányításába, az árhatás sem érvényesül az energiatárolókba kerülő áram esetében. Ennek legnagyobb hátránya, hogy dinamikus árazás híján ezek a háztartások nem lesznek arra ösztönözve, hogy a rendszer szempontjából kritikus időszakban használják az eltárolt villamos energiát. Dinamikus árazás mellett az otthoni tárolók rendszerszinten hatékonyabb felhasználást tennének lehetővé, ami átlagosan olcsóbb áramot, tehát nemzetgazdasági szinten is érezhető előnyöket jelentene.
Rácz szerint szintén nem javítja majd érdemben a program azoknak a területeknek a villamosenergia-rendszerét, ahol korábban a napelemek gyors terjedését nem követte megfelelő mértékben a rendszerfejlesztés. Mivel az energiatárolók napi szintű működéséről sem az átviteli rendszerirányító (ez itthon a Mavir), sem az elosztóhálózat-üzemeltetők (E.ON, Elmű, MVM, Opus Titász) nem kapnak majd valós idejű adatokat, ez megnehezíti a fogyasztás és termelés előrejelzését, és korlátozza a rendszerirányítók lehetőségét a hálózat stabilitásának fenntartására.
Rácz szerint az lenne az ideális, ha a háztartási akkumulátorok jobban integrálódnának a villamosenergia-piacba, és értékesíthetnék is a megtermelt áramot. Ehhez hasonló rendszert például Dániában már jelenleg is alkalmaznak, és ott dinamikus árazás és az automatizált vezérlés révén a fogyasztók döntései szorosabban illeszkednek a rendszer egészének igényeihez.
Nem csak az otthoni energiatárolók kapacitása nő
Itthon egyébként nem most kezdődik majd az energiatárolók felfutása: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint tavaly októberben mintegy 50 darab, fél és ötven megawatt közötti teljesítményű energiatárolónak volt villamosenergia-ipari engedélye, összesen mintegy 600 megawatt kapacitásra. Ez a kapacitás pedig több állami programnak köszönhetően is bővül még. Az Otthoni Energiatároló Program mellett jelentős, körülbelül 100 megawattórányi pluszkapacitás jött létre a Napelem Plusz programban, aminek keretében az állam napelemes rendszerekkel összekapcsolt akkumulátoros energiatároló beszerzését támogatta.
Ennél jóval nagyobb kapacitást hozhat a rendszerbe a METÁROLÓ támogatási program, amely az energiatermelők és -kereskedők számára kiírt pályázatként 2026. június végéig összesen 440 megawatt új energiatároló-kapacitás megvalósítását célozza. Emellett nemrég nyitották meg a METÁROLÓ II. pályázatot, amelyet kifejezetten ipari fogyasztók számára hirdettek meg: a tender keretében 50 milliárd forint támogatást osztanak szét, várhatóan 500-600 nyertes pályázó között.
Rácz Viktor szerint a következő években olyan volumenű új, jelentős beruházási támogatást kapó energiatárolói kapacitás léphet be a magyar villamosenergia-rendszerbe, amely mellett már az is elképzelhető, hogy a termelés és fogyasztás egyensúlytalanságainak korrigálására szolgáló kiegyenlítőenergia-termelés esetében a tárolók kiszorítják a gázerőműveket a piacról.
Ezzel társadalmi szinten mindenki nyerne, mivel így olcsóbbá válna a villamos energia a fogyasztási csúcsidőszakban,
a gázerőművek lépnek be ugyanis a legmagasabb árszinten a termelésbe. Ezt a lakossági fogyasztók közvetlenül nem érzékelik ugyan, a vállalatok azonban igen, és az államnak is kisebb teher lenne a rezsicsökkentett díjszint fenntartása. Ha pedig idővel a dinamikus árazás*
Robbanás előtt áll a piac
Visszatérve az iparági trendekre, az otthoni energiatárolás lehetővé válása az akkumulátorok és a napelemek olcsóbbá válásának hosszú távú trendjével van összefüggésben. 2012-ben a lítiumion-akkumulátorok kilowattóránkénti ára például még 1200 dollár körül mozgott, ma viszont már 100 dollár környékén van, és további csökkenés várható.
„Ez a trend a villanyautók akkumulátorait is olcsóbbá teszi, de mivel ezen a piacon már nem várható a korábbi, gyakran duplázódó növekedés, a következő években sokkal nagyobb potenciál rejlik a háztartási és ipari energiatárolók piacában” – mondta erről Höfler Lajos. Hozzátette, technikailag az autókban elhasználódott akkumulátorok celláit is újra lehetne hasznosítani stacioner akkumulátorokban, ugyanakkor a jelenlegi iparági trendek szerint ez kevésbé célszerű, mivel a megmaradó élettartammal kapcsolatos bizonytalanság és az átalakítás ipari költségei gyakran hátrányt jelentenek az egyre olcsóbbá váló új cellák felhasználásához képest.
Mivel az elektromos járművek értékesítése nem abban a tempóban fut fel, ahogy azt korábban elképzelték, a nagy akkumulátorgyártók egyre inkább a háztartási és ipari akkumulátorok gyorsan bővülő piacára helyezik át a fókuszt. A Wall Street Journal cikke szerint ez a stratégiai irányváltás főleg az amerikai piacon teszi lehetővé a pangó gyártókapacitások kihasználását, miközben kielégíti a közműszolgáltatók és adatközpontok növekvő keresletét. Eközben, ahogy a Financial Times ezzel nemrég részletesebb cikkben is foglalkozott, a dél-koreai és kínai gyártók versenye a villanyautók akkumulátorairól egyre inkább áthelyeződik az energiatárolás piacára is, ahol a technológiailag lemaradóban lévő dél-koreai cégek az amerikai piacon új lehetőséget kaptak azzal, hogy az USA vámokat vetett ki a kínai akkumulátorokra.
A globális piacon egyébként hasonlók az erőviszonyok az energiatárolásban, mint a villanyautók akkumulátorainak piacán: a kínai akkumulátorgyártók együttes piaci részesedése 90 százalék feletti, és ahogy az SNE Research nevű kutatócég adataiból kiderül, a dél-koreaiak (Samsung SDI, LG Energy Solution) együttes piaci részesedése 2024-hez képest 2025-re 7-ről 4 százalékra esett vissza. A magyarországi cellagyártással (hamarosan) rendelkező vállalatok közül a CATL piaci részesedése tavaly 30, az Eve Poweré pedig 12 százalék volt globálisan. Tavaly a CATL részvényárfolyama megugrott, miután a kínai kormány 2027-re több mint 180 gigawattnyi új energiatároló kapacitás kiépítését tűzte ki célul. A debreceni gyárakkal is rendelkező kínai cégek fő piaca az energiatárolás terén továbbra is Kína maradhat.
Globálisan tavaly az energiatárolók éves telepítése új rekordot érhetett el, 92 gigawattot, ami 23 százalékkal haladja meg a 2024-es szintet a BloombergNEF gyűjtése alapján. Az új kapacitások több mint felét Kínában építették ki, az Egyesült Államok pedig 14 százalékos részesedést ért el az új kapacitásokon belül, és a következő években is hatalmas növekedésre lehet számítani. A BloombergNEF előrejelzése szerint 2035-re a kumulált energiatárolói kapacitás elérheti a 2 terawattot, ami nyolcszoros növekedést jelentene a 2025-ös szinthez képest.
