Százmilliárdos hitelkártyát örökölt meg a kórházakban a kormány, és félig már üres

Év végére megint 100 milliárd forintra nőhet a kórházak lejárt adósságállománya, mondta az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az RTL Híradónak.

Miért fontos ez? Ha csak az elmúlt pár év számait nézzük, akkor is jól látszik, hogy az állam részben meghitelezteti a kórházi beszállítókkal az intézmények működtetését, és amíg ezen rendszerszinten nem változtat, addig nem lehet rendezettnek nevezni a helyzetet.

• Az állam tipikusan akkor ad többletforrást az adósságok kifizetésére, amikor már ég a ház, vagyis a beszállítói követelések miatt veszélybe kerül az ellátás folyamatossága.
• Ez az ad hoc tűzoltás egyrészt nem oldja meg az alapproblémákat (alulfinanszírozottság, nem hatékony működés vagy ezek kombinációja), másrészt szinte követhetetlenné teszi, hogy évente mennyibe kerül a kórházak fenntartása.
• Az évente repkedő százmilliárdok miatt a közvélemény is immunissá válik a probléma érzékelésére, az állam a nap végén fizet, az ellátás pedig nem omlik látványosan össze.

Számokban: 2023 végén 130 milliárd forint volt a kórházak teljes lejárt tartozása, ekkor 90 milliárd forintos rendezésről döntött a kormány, de azonnal csak 60 milliárdot utalt át.

• 2024 áprilisára az adósság 110 milliárd forint fölé emelkedett, akkor két lépcsőben 104 milliárd forintos rendezésről döntöttek, 63 milliárdot azonnal, 41 milliárdot nyáron utaltak.
• 2024 végére ismét 86 milliárdra ugrott a tartozás, de akkor csak 39,5 milliárdot rendeztek, így az adósság 2025 elejére megint 100 milliárd fölé emelkedett, ebből 96,4 milliárdot rendeztek.
• 2025 tavaszának végére már 46 milliárd fölé emelkedett a tartozás, szeptember végére 80 milliárdra, az év végére közel 100 milliárdra ugrott. Ennek kifizetése 2026 első hónapjaiban két ütemben történt meg.
• Most újra közel 50 milliárd forint adósságnál járunk, és év végére ez 100 milliárdra nőhet.
• Évek óta úgy működik tehát a rendszer, mintha az államnak lenne egy 100 milliárd forintos hitelkártyája a kórházi beszállítóktól, és amikor elfogy a keret, fizet.

Felülnézet: a fenti számokat nehéz éves szintre lebontani, de arra utalnak, hogy a kórházak legalább évi 150 milliárd forint plusz forrást igényelnek azon feltételek mellett, ahogyan jelenleg működnek.

• Az adósságokat nyilvántartó Államkincstár adataiból az is látszik, hogy az egészségügyi intézmények döntő részben a beszállítóknak tartoznak.
• Amikor ez a tartozás kezdi elérni a 100 milliárd forintot, rendszerint beavatkozik az állam, de nem mindig adja oda a teljes adósságrendezéshez szükséges összeget, illetve mire a pénz megérkezik, a lejárt tartozások már újra felhalmozódnak.

Tágabb kontextus: az Orbán-kormányok az utóbbi években leginkább retorziókkal akarták kikényszeríteni azt, hogy a kórházak csökkentsék a költségeiket.

• Pintér Sándor belügyminiszter több igazgatót is menesztett gazdálkodási hiányosságokra hivatkozva, majd tolerálható adósságszintet vezettek be, és a kórházi menedzsmentek fizetéscsökkentését helyezték kilátásba, amennyiben ezt az intézmény túllépi.
• A jelek szerint ez a büntetésszerű szemlélet egyelőre nem vezetett el oda, hogy legalább az adósságok felhalmozásának ütemét mérsékelje.

Mi következik? Az új kormány egyelőre nem állt elő rendszerszintű megoldási tervekkel, csak annyit lehet tudni, hogy a szektor évi 500 milliárd forint pluszforráshoz juthat (ami nyilván nem csak a kórházi adósságok rendezésére megy majd).