Újra elővette a korbácsot a kormány az egészségügy finanszírozásában

Az egészségügy finanszírozásában a kormány keddtől bevezette a „tolerálható adósság” fogalmát, ami meghatározza, hogy a kórházak mekkora tartozásszintet léphetnek túl következmények nélkül – derül ki a Magyar Közlönyben kedden megjelent rendeletből.

• Vannak intézmények, amelyeknél nincs meghatározva „tolerálható adósság” (ezek jellemzően egyházi vagy önkormányzati szolgáltatók), náluk továbbra is rendezi az állam a teljes adósságállományt.
• Amelyeknél van ilyen határ, de nem lépték túl, szintén megkaphatják a teljes adósságuk rendezéséhez szükséges pénzt. Amelyeknél viszont van határ, és azt túl is lépték, csak részleges kifizetésre számíthatnak.

Miért fontos ez? Eddig ha egy kórház eladósodott, az állam jellemzően utólag kifizette a teljes tartozást. Az új rendszerben viszont meghúznak egy határt: ha egy intézmény ezt túllépi, akkor nem biztos, hogy minden számláját kifizetik helyette.

• Ezzel az állam arra próbálja ösztönözni a kórházakat, hogy ne költekezzenek túl. Ez ugyanakkor a gyakorlatban azt is eredményezheti, hogy a beszállítók (például gyógyszer- és eszközszállítók) később jutnak pénzhez, sőt néha lényegében ők hitelezik a rendszert, ami akár ellátási problémákhoz is vezethet.

Számokban: a kormány 2025 végére teljes – 95,5 milliárd forintos – adósságrendezést ígért, de ebből januárban csak 80 milliárdot fizetett ki, a fennmaradó 15,5 milliárdot már az új feltételekhez kötve adja oda. A pénzt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő március végéig utalja, ami azt jelenti, hogy a beszállítók több hónapos csúszással juthatnak hozzá a pénzükhöz.

Előzmények: a kormány a problémát már több módszerrel is próbálta kezelni. Rúgtak már ki kórházigazgatókat gazdálkodási hiányosságokra hivatkozva, de 2024-ben arról is szó volt, hogy a menedzsment kevesebb fizetést kap, ha eladósodik, és a beszállítókkal is keménykedett a kormány az adósságok visszafizetése kapcsán.

Igen, de: bár a szakma egyetért abban, hogy a kórházak gazdálkodásán javítani kell, és vannak hatékonysági tartalékok, abban már nincs konszenzus, hogy ez önmagában elegendő. Az a kritika is fel szokott merülni, hogy az állam nem a valós értéken finanszírozza a kórházi ellátást, az intézmények jelentős része döntően ezért halmoz fel állandóan és folyamatosan adósságot.

• Így többletforrás nélkül csak az ellátás színvonalának romlásával lehetne megakadályozni az adósságok újratermelődését.
• Ráadásul attól, hogy újabb szabályt vezetnek be, az alaphelyzet, tehát hogy a kórház nem tud csődbe menni, az állami források pedig végső esetben valamikor rendelkezésre állnak, továbbra is fennáll.

Alulnézet: a finanszírozási problémák az ellátás színvonalára is hatással vannak. „Bizonyos eszközöket bizonyos helyzetekben lehet helyettesíteni, de amikor az orvos nyúl érte, és nincs ott, azért az nehézzé teszi a gyógyítást. Idén az eszközhiány miatt már jó néhány műtét elmaradhatott, amit a kórházak soha nem fognak beismerni – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára 2023-ban a G7-nek.

Mit mondanak ők? Rásky a Népszavának arról beszélt, hogy az intézkedés lényegében rejtett szankció bevezetését jelenti. Szerinte az adósság valójában nagyobb lehet a hivatalosnál, mert több olyan tétel van, amit nem fizettek ki vagy „vitatottként” kezelnek, így ezek nem jelennek meg teljes mértékben a kimutatásokban.