Közel 150 év után politikai napilap nélkül marad Magyarország

A Mediaworks Zrt.-nél folyamatban levő leépítési és lapbezárási hullám következményeként megszűnőben van az utolsó két országos politikai napilap.

• A Fidesz-közeli Magyar Nemzet – ahonnan már az alkalmazottak felét elküldték – hetilappá alakul augusztus 1-jétől.
• A baloldali Népszavával felmondta a Mediaworks a szerződését, így május vége óta leállt a lap nyomtatása és terjesztése.
• Így csak két országos napilap marad: a Blikk és a Nemzeti Sport.

Előzmények: a Fideszhez tartozó sajtótermékek nagy részét egybefogó Mediaworks a Népszabadságot bezárató Heinrich Pecina osztrák üzletembertől került Mészáros Lőrinc tulajdonába 2016-ban, aki 2018-ban adta át a csoportot a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak.

• A cégcsoport az állami hirdetéseknek köszönhetően dominálta a magyar médiapiacot: az utóbbi években az árbevétele nagyobb volt, mint az utána következő 12 cég együttes forgalma (erről részletesebben itt írtunk).
• 2023-ban még jelentős nyeresége és tartalékai voltak, ám idén a csoport leértékelte a hozzátartozó sajtótermékek piaci értékét.
• Az olvasóközönség beszűkült, és világossá vált, hogy állami hirdetések nélkül nem tud a jelenlegi formájában tovább működni a médiavállalat.
• Emellett a Balásy-féle Newland Media Kft.-nek küldött fizetési felszólítás szerint Balásyék 150 számlát nem fizettek ki a cégcsoportnak, és a tartozásuk többmilliárdos lehet.

Tágabb kontextus: egy 148 éves időszakot követően nem lesz politikai napilap itthon, így Koszovó után Magyarország lehet a második európai ország, ahol előáll ez a helyzet.

• Az 1844-ben alapított Budapesti Híradó 1848. január elsején vált napilappá, igaz, ugyanebben az évben már meg is szűnt, de így is a legelső politikai napilap volt az országban.
• A Kossuth Lajos által alapított Pesti Hírlap 1848. március 17-től vált napilappá, ám ez az újság is befejezte a működését 1849-ben.
• 1878-ban egy új újság indult Pesti Hírlap néven, és azóta gyakorlatilag megszakítás nélkül volt politikai napilap Magyarországon.
• A Népszava 1905 óta működött napilapként, a Magyar Nemzet pedig 1938-ban jelent meg először.
• A Népszabadság 2016 őszén szűnt meg, míg a Magyar Hírlap kinyomtatását négy évvel ezelőtt fejezték be.

Mit mondanak ők? A Népszava ellenséges lépésként értékelte a Mediaworks döntését. A lap tartozást halmozott fel a nyomda és a terjesztő cég felé, ugyanis tavaly már kezdtek elmaradozni a jelentős bevételt biztosító állami hirdetések.

• A Népszava szerint már korábban tárgyaltak a törlesztésről, ám a választásokat követően a monopolhelyzetben levő cég teljesíthetetlen ultimátumot adott. Az újság hangsúlyozta, hogy az Orbán-rendszerben is baloldali tudott maradni.

Reakciók: a Magyar Újságírók Szövetsége, az Európai Újságírók Szövetsége és a Magyar Sajtószakszervezet elítélte a Népszava nyomtatott verziójának ellehetetlenítését.

• Az Európai Újságírók Szövetsége a közleményében sürgette a magyar kormányt és az Európai Uniót, hogy találjanak megoldást arra, hogy a Népszava továbbra is megjelenjen, ugyanis szerintük ennek hiánya veszélyezteti a sajtó sokszínűségét az országban.

Mi következik? A Népszava online dolgozó szerkesztősége még nem tett le a nyomtatott kiadás feltámasztásáról, de a legutóbbi hírek szerint az ezt célzó tárgyalások egyelőre nem jártak sikerrel.