A Népszava dolgozóinak felét is elküldhetik, ha végleg megszűnik a nyomtatott kiadás

„Ma három hete jelent meg legutóbb nyomtatásban a Népszava. Noha a szerkesztőség azóta is minden nap elkészíti a másnapi újságot (…)” – írja keddi cikkében a lap, melyről május 28-án derült ki, hogy a Fidesz-közeli Mediaworks egyik napról a másikra felmondta a szerződéseket, így már a másnapi lap sem jelenhetett meg nyomtatott formában. A felmondás nem előzmény nélküli: a Népszava jelentős tartozásokat halmozott fel a Mediaworks tulajdonában álló nyomda és terjesztő cég felé, amely addigra már amúgy is jelentős, 14 milliárd forintnyi mínusszal zárta 2025-öt.

A lap a cikkben kitér a nyomdai költségekre, feltűnően túlárazottnak nevezve azokat. Erre a Mediaworks cikkünk megjelenése előtt sajtóközleményben reagált azzal, hogy visszautasítják az állítást, „a Mediaworks nyomdai és terjesztési szolgáltatásai piaci alapon működnek. Minden ügyfelünk egyformán fontos számunkra, függetlenül attól, hogy nagy vagy kisebb megrendelőről van szó”.

Várják az írásba foglalt tárgyalási ajánlatot

A szerkesztőségi cikkben hangsúlyosabb része azonban nem erről szól. Abban azt írják, válaszokat várnak írásban a lapot kiadó XXI. százat tulajdonostól, Leisztinger Tamástól arról, hogy „mik az elképzelései a lap és az online portál jövőjét illetően, mit vállal és mit vár el”. A szövegből az derül ki, hogy „szórványos üzenetei” voltak azért, de azok „nem nyitnak teret a tárgyalásra, a lehetőségek számbavételére, az előrelépésre”. A szerkesztőség a cikk szerint hosszú távon szeretné biztosítottnak látni a Népszava jövőjét, és várják „az írásba foglalt tárgyalási ajánlatot – vagy legalább a világos tulajdonosi döntést.”

Megkerestük Leisztinger Tamást, de vele nem tudtuk beszélni, ugyanakkor megkeresésünkre reagált a Népszavát kiadó cég mögött álló Arago Zrt. vezérigazgatója Gránicz János. Tőle úgy tudjuk, hogy Leisztinger Tamás egyetlen alkalommal egyeztetett a vezetői körrel, de Gránicz János őt is képviselve kétszer másfél órában tárgyalt hol a főszerkesztővel, hol a szakszervezettel, hol az újságírókból álló csoporttal. Itt nagyjából végigbeszélték a forgatókönyveket, hogy milyen lehetőségekkel kell számolni.

Átadnák az printkiadás üzletrészét, de ezt a szerkesztőség még nem kéri

Az Arago vezérigazgatója azt mondta, a szűkülő előfizetői kör miatt a tulajdonosi kör már nem igazán számolna a printlap kiadásával, hacsak nem találnak olyan befektetőt, aki ezt támogatná. Tárgyalások mindenesetre vannak, Gránicz hétfőn és épp telefonhívásunk után röviddel is egy tárgyalásra ment. Az Index szerint az egyik komoly jelölt egy lengyel érdeklődő lehet, akivel már a főszerkesztő is találkozott. A vezérigazgató elmondása szerint ugyanakkor azok az érdeklődők, akikkel eddig beszélt, inkább az online irányába mozdulnának, mert a print napilapok kiadása világszerte csökkenő tendenciát mutat évek óta, míg az online térben számos lehetőség nyílik az újságkészítésre.

A szerkesztőség viszont, ahogy az a cikkbe csomagolt üzenetből is látszik, ha lehet, nem szeretne lemondani a printlapról, és helyette online-ra váltani. Ennek megoldására Grániczék azt ajánlották nekik, hogy kifizetik a Mediaworks felé fennálló kiadói tartozásokat, majd díjmentesen átadják július elsejétől a printkiadás üzletrészét a szerkesztőségből álló menedzsmentnek.

Erre állítólag azt a választ kapták, hogy a július elseje túl közel van, a tulajdonosok finanszírozzanak meg további hat hónapot, megpróbálnak további előfizetőket szerezni és majd december 31-gyel talán átveszik – ezt azonban Grániczék visszautasították, mondván, hogy számukra ez így kiszámíthatatlan, nem szeretnék például, ha addig elszivárognának az újságírók, míg ők százmilliókat beleölnek ebbe. A szerkesztőség pedig, úgy tudjuk, azért nem vállalta magára a kiadást, mert hirtelen nem tudtak volna erre elegendő pénzt előteremteni, ráadásul később járulékos költségek is rájuk hárultak volna.

A vezérigazgató azt is mondta, kértek egy részletesen kidolgozott üzleti tervet arra, hogy mibe kerülne a printkiadás további fenntartása akár hat vagy három hónapra vagy egyáltalán a Mediaworks folytatná-e a kiadást a későbbiekben, de szerinte nem kapták meg a menedzsmenttől ezt az információt, „tulajdonosként nehéz így eldönteni, hogy hogyan tovább”. Azt elismerte ugyanakkor, hogy valóban nem kapott a szerkesztőség írásba foglalt tervet a tulajdonostól.

„Látszott, hogy nem lesz könnyű print kiadásban a Népszava jövője, így fel is merült már pár éve, hogy el kell indulnia egy online közösségépítésnek, mert a világ efelé halad” – magyarázta Gránicz János, aki szerint jelenleg 10 000 fő alatt van a printlapra előfizetők száma, ezért ők ezt a milliárdos nagyságrendű, szerkesztéssel, tördeléssel, kiadással járó üzletágat inkább elengednék, ha nem találnak hozzá befektetőt. Gránicz János egyébként egészen odáig ment, hogy meglehet, hogy nyomda sem lesz, amely kiadja a lapot, mert a nyomtatás és terjesztés is kvázi monopolhelyzetben van.

Értesüléseink szerint hasonlóan borúlátó a Népszava vezetése is, egyáltalán nem látják rózsásnak a nyomdai terjesztésben kialakult helyzetet. Bár hetekkel ezelőtt még valóban foggal-körömmel ragaszkodtak volna a napilap kiadásához, mostanra változtattak az álláspontjukon, és ha szomorúan is, már kiegyeznének az online kiadás mellett egy hetilapos kiadással is.

Ugyanakkor ha Népszava printkiadása teljesen véget érne, akkor az egy technikai változtatás mellett számos ember munkahelyének megszűnését is jelentené. Gránicz János becslése szerint a jelenlegi kb. 100 dolgozóból 50-60-at tartanának meg, azaz a jelenlegi állomány 40-60 százalékát elbocsátanák végkielégítéssel.

Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e azt a forgatókönyvet, hogy megszűnik a Népszava, Gránicz azt felelte: ha nincs befektető, előfordulhat, hogy be kell zárják a lapot. Kérdeztük azt is, hogy milyen határidőben gondolkodnak, meddig keresnek befektetőt, és mikor hoznak végleges döntést a lap vagy a printkiadás sorsáról, de erre az Arago Zrt. vezérigazgatója nem tudott választ adni arra hivatkozva, hogy folyamatos tárgyalásban van. Úgy tudjuk, a szerkesztőség nagyon gyors tulajdonosi döntést vár, mert ott van közel 100 ember, aki a júliusi munkavégzését is bizonytalannak érzi. A vezérigazgató zárásként azt mondta, sajnálná, ha végül be kellene zárniuk a Népszavát, mert kiváló újságírók dolgoznak a lapnál.