Nagyjából egy hónappal a választások után példa nélküli kirúgási hullám kezdődött a fideszes médiát összefogó Mediawoksnél. A durva leépítések, illetve lapbezárások első ránézésre azért lehetnek meglepőek, mert a csoport az elmúlt években úszott a – jelentős részben állami hirdetésekből származó – pénzben, és most is tízmilliárdos befektetései vannak különböző eszközökben. Ha alaposabban megnézzük, akkor azonban hamar kiderül, hogy a Mediaworks likviditási helyzete korántsem fényes, és a Balásy-cégek számláinak zárolása sem segített a vállalaton. A csoportnak úgy kellene elkezdeni valahogy piaci alapon működni, hogy eddig ennek morzsáit sem láthattuk, hiszen teljesen mások voltak a prioritások. Ha nem sikerül gyorsan átállni, akkor tényleg csak a NER-es milliárdosokban reménykedhetnek.
Stabilnak tűntek
A 2024-es európai parlamenti választások idején, ahogy a NER más területein, a fideszes sajtó esetében is úgy tűnt, hogy hiába van egy feltörekvő politikai erő, egy potenciális kihívó, a rendszer stabil, és még kormányváltás esetén is lennének tartalékai. A kormányközeli médiatermékeket összefogó Mediaworks Zrt. alig több mint egy héttel a választás előtt tette közzé 2023-as beszámolóját, ami abszolút ezt támasztotta alá. A vállalat bankszámláin százmilliók pihentek, a cégben több mint 20 milliárd forint felhalmozott nyereség volt, az év végén tízmilliárdos nagyságrendben vártak utalásokat a partnereiktől, ami bőven fedezetet biztosított a következő egy évben esedékessé váló kötelezettségeikre.
Alig két évvel később aztán másfél hónap sem kellett a Fidesz bukása után ahhoz, hogy a Mediaworks eszeveszett költségcsökkentésbe kezdjen. Az elmúlt hetekben sorban jöttek a hírek a tömeges leépítésekről, lapbezárásokról, „szervezeti és portfólió-átalakításról”, és a cég a jelek szerint érzékenyebb lett kintlévőségei behajtására is:
- május közepén felfüggesztették a Metropol kiadását.
- Egy héttel később tartozásokra hivatkozva azonnali hatállyal felmondták a szerződéseiket a Népszavával, és jelezték, hogy nem nyomtatják ki és nem terjesztik tovább az újságot.
- Közben felszámolást lengettek be Balásy Gyula egyik cége ellen, amely zárolt számlái miatt nem tudott fizetni.
- Június közepén beszántották a Bors című napilapot.
- Ezzel egy időben jelezték, hogy júliustól megszüntetik a Nógrád Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap és a Komárom-Esztergom vármegyei 24 Óra napilapok nyomtatott kiadását.
- Szintén ekkor jelentették be, hogy felfüggesztik a Ripost.hu és a Metropol.hu weboldalak működését is.
- Közben megindultak az elbocsátások is: az első hírek 200 fős, azaz bő 10 százalékos leépítéséről szóltak.
- Csoportos létszámleépítés keretében elbocsátották a Pesti Srácok összes munkavállalóját.
- Komoly leépítés volt az Origónál is,
- a Magyar Nemzet pedig hetilappá alakul, és az alkalmazottak felét itt is elküldték.
Mindez elég jól jelzi, a vállalatnál nem úgy érzik, hogy komoly tartalékaik lennének, és a megváltozott környezetben tartósan fenn lehetne tartani a csoport korábbi működését. Pedig az előző két évben sokat nem romlott számukra a környezet, sőt a Fidesz agresszív kommunikációja csak még jobban megnyitotta a pénzcsapokat. Ebből azonban már nem igazán sikerült tartalékot képezni, sőt a piaci működés leépítésével lényegében a korábbi milliárdokat is pillanatok alatt elégették.
Nagyobb, mint egy tucat másik
A vállalat az elmúlt években rendre 55 milliárd forintot meghaladó árbevételt ért el. Összehasonlításképpen, a hasonló tevékenységi körű cégek közül a második legnagyobb, az egyebek mellett a 24.hu-t és a Nők Lapját is jegyző Central Médiacsoport ennek nagyjából negyedét tudta összehozni. A cégek nagy többsége pedig egy nagyságrenddel kevesebb bevételből gazdálkodott.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kiadók egy része – például támogatásokból – egyéb bevételekhez is jutott. Ezek nagyságrendje azonban szintén nem volt mérhető a Mediaworks büdzséjéhez.
A fideszes médiacsoport méreteit és lehetőségeit leginkább talán az írja le, hogy árbevétele az elmúlt években nagyobb volt, mint a hasonló tevékenységet végző vállalatok közül a méretben utánuk következő 12 cég együttes forgalma. Úgy, hogy ezek között is akadnak olyanok, amelyek kedvesek voltak a leköszönt hatalom számára, így szintén számíthattak állami bevételekre. Például az Indanext és az Index.hu Zrt.-ket vagy a Nemzeti Sportot kiadó, immár állami tulajdonban lévő N.S. Média Kft.-t sem kerülték el ebben az időszakban az állami hirdetések.
Ahogy ez a fentiekből már kiderült, a Mediaworks Zrt. 2023-ig nyereségesen működött. Méghozzá nem is kicsit. Még a gyengébb években is nagyjából 2 milliárd forint profitot hoztak össze, de előfordultak olyan évek is, amikor 4-5 milliárdos adózott eredményt értek el.
Ez az ágazatban rengetegnek számít: sok olyan, kifejezetten nagy kiadó van, ahol a bevételek sem érik el ezt a szintet. Ebből a profitból képződött az a tartalék, amit a 2023-as beszámolóban láthattunk, és ami mostanra – elsősorban a tavalyi brutális veszteség miatt – elolvadt.
Érdekes módon a Mediaworks a tavalyi, a korábbi tartalékok jelentős részét elégető 14 milliárdos veszteséget úgy hozta össze, hogy radikálisan nem borult fel a gazdálkodása. Ahogy erről két hete már írtunk, a veszteséget elsősorban az okozta, hogy a társaság valamiért szükségét látta közel 11 milliárd forinttal leértékelni a kiadói jogokat és a brandeket összefogó úgynevezett vagyoni értékű jogait. Magyarul, míg korábban úgy ítélték meg, hogy a márkáik több mint tízmilliárd forintot érnek, hirtelen belátták, hogy valójában ennek csak a durván tizedét.
Ítéletet mond a piac
Ez két dolgot is jelez. Egyrészt, hogy a vállalatnál már tavaly év végén, de legkésőbb a beszámoló március végi elkészítése idején azzal számoltak, hogy változni fog a környezet, amiben működniük kell. Ezt erősíti az is, hogy a márkáik leértékelése mellett milliárdos céltartalékot képeztek a befektetett eszközeik – valószínűleg leányvállalataik – értékének várható csökkenésére is. Másrészt ezek a lépések egyértelműen jelzik azt is, hogy
a Mediaworks termékei piaci alapon nem érnek annyit, mint évekkel ezelőtt, és ezzel a cégnél is teljesen tisztában vannak.
A termékek leértékelődésének oka pedig az, hogy az elmúlt időszakban azok nem piaci, hanem politikai igényeket elégítettek ki. Ez rövid távon elég jól hozott a csoportnak – elsősorban állami hirdetések formájában –, közben azonban hosszútávon a piaci bevételeknek az esélyét is leépítette. A tartalmi hiányosságok miatt ugyanis az olvasóközönség beszűkült, ami egyrészt visszavetette a közvetlenül tőlük érkező bevételeket, másrészt a piaci alapon gondolkodó hirdetők számára is leértékelte a cég portfólióját, hiszen csökkent a termékek révén elérhető közönség létszáma.
Ezek a folyamatok elég jól lekövethetőek a Mediaworks bevételi struktúrájában is. Azt nem lehet mondani, hogy a vállalat ne próbált volna több lábon állni, hiszen hirdetésekből, lapeladásból, nyomdai tevékenységből és lapterjesztésből is milliárdos bevétele származott. Csakhogy az elmúlt években nagyon látványosan kezdett el csökkenni a lapeladásból származó bevétel: öt év alatt 3,5 milliárd forinttal esett. Ezt elsősorban a hirdetési és online (ami valószínűleg nagyrészt szintén hirdetést jelent), kisebb részben a terjesztési bevételekkel sikerült ellensúlyozni.
Ám már ekkor is tudni lehetett, hogy ha kihúzzák az állami hirdetéseket a vállalat mögül, akkor ezen a területen is jelentős zuhanás várható. Valószínűleg ezzel szembesülnek most.
Nem jöttek a milliárdok Balásytól
Persze mindez nem jelentene feltétlenül akut problémát, és különösen nem indokolna olyan mértékű leépítéseket, mint amilyeneket most láthatunk, ha a cégnek meglennének a néhány évvel ezelőtti tartalékai. A jelek szerint azonban az előző két évben a Mediaworks gazdálkodása is pazarlóbb lett. Legalábbis a cég tavaly év végi likviditási helyzete erre utal.
Míg 2023 végén a vállalat viszonylag gyorsan pénzzé tehető eszközei bőven fedezték az éven belül lejáró hiteleket, most nem így volt. A problémát csak fokozta, hogy
a választások után a korábban biztos források is lényegében azonnal elapadtak, és olyan bevételek sem folytak be a Mediaworkshöz, amelyeknél a cég már teljesítette a partner megrendelését.
A csoport május közepén közel egymilliárd forintról küldött fizetési felszólítást az állami hirdetéseket feléjük közvetítő, Balásy Gyula-féle New Land Media Kft.-nek. A dokumentum szerint Balásyék több mint 150 számlájukat nem fizették ki. Ráadásul ez valószínűleg messze nem a teljes összeg volt, egy másik levélben ugyanis a Mediaworks Zrt. vezérigazgatója már több mint 2,8 milliárdos tartozásról írt.
Ez egyrészt elég jól elhelyezi, hogy milyen problémát jelent a vállalatnak az állami hirdetések, illetve Balásyék kiesése, másrészt erősen arra utal, hogy a választások után gyorsan és sokat romolhatott a vállalat – korábbiaknál amúgy is rosszabb – likviditási helyzete.
Persze a cégnek ettől még van vagyona, csak nem feltétlenül olyan, amit gyorsan pénzzé tudnának tenni. Valamiért például közel 33 milliárd forintot tartottak tavaly év végén hosszúlejáratú kötvényben, amit ugye nem feltétlenül lehet gyorsan pénzzé tenni. Ráadásul ezt egy szintén többéves devizaalapú bankhitelből vásárolták, és papíron annak a kockázatát hivatott fedezni.
Összességében tehát az látszik, hogy hiába van több tízmilliárdnyi eszköz a cégben, a választások után valószínűleg tényleg gyorsan nehéz helyzetbe került a Mediaworks, és erre reagáltak a költségek drasztikus csökkentésével, ami ugye a gyakorlatban kirúgásokat és lapbezárásokat jelentett. Kérdés azonban, hogy mindez mire lesz elég. A vállalat egy korábbi közleményében azt írta:
„az átalakítás célja, hogy a Mediaworks hosszú távon is stabil, hatékony és versenyképes médiavállalatként működjön, miközben megőrzi szakmai minőségét, és rugalmasan alkalmazkodik a megváltozott piaci, technológiai és fogyasztói környezethez”.
Ezek az átalakítások azonban a vállalat piaci bevételeit és elért közönségét is tovább szűkítik, vagyis az állami hirdetések elapadása mellett más bevételi forrásokat is elapaszthatnak. Így viszonylag könnyű negatív spirálba kerülni. Márpedig ha ez megtörténik, akkor a fideszes média tényleg csak abban bízhat, amit a politikai hátország egyre gyakrabban emleget: az elmúlt 16 évben meggazdagodott pénzemberek segítségében.
A Mediaworksöt kerestük kérdéseinkkel. Egyebek mellett kíváncsiak lettünk volna, hogy álláspontjuk szerint miért volt szükség ilyen radikális költségcsökkentésre, hány alkalmazottjuktól váltak meg, illetve milyennek ítélik a saját likviditási helyzetüket, de válaszokat nem kaptunk.
