A beragadt infláció az árstabilitással kapcsolatos problémák fennmaradását jelzi, ezek ellen a jegybank a viszonylag magas kamatszint fenntartásával védekezhet, ám ez nem tetszik a kormánynak.
Számokban: 4,3 százalékos, tehát viszonylag magas szinten ragadt be az infláció a KSH friss adatai szerint, és ez nemcsak a 3 százalékos jegybanki inflációs célt, de még az azt övező egy százalékpontos toleranciasávot is meghaladja, ráadásul ez már nagyjából egy éve így van.
Előzmények: a kormány már jó ideje nyíltan ellenzi a szigorú monetáris politikát, az MNB kamatpolitikáját már Matolcsy György vezetése alatt is nehezményezte Nagy Márton gazdasági miniszter.
- A magasan tartott alapkamat többek között drága hitelezéssel hűti a gazdaságot, a jegybanki kamatemelésekkel azonban nyíltan szembemegy a kormány, hiszen 2021 óta az árak szabályozásában látja az infláció megfékezésének egyik fő eszközét.
- Ez az ellentét fennmaradt azóta is, hogy az MNB-t tavasz óta épp az a Varga Mihály vezeti, aki a pénzügyminiszteri székből ült át a jegybankba, vagyis a kormányból érkezett.
- Az árrésstopokat október végén meghosszabbította, sőt kibővítette a kormány.
- Az alapkamat tavaly szeptember óta változatlanul 6,5 százalék, és ezt például egy hónapja is kritikával illette Nagy Márton, a szükségesnél magasabbnak minősítve azt.
Miért fontos ez? Az efféle gesztusok épp szembemennek a piac megnyugtatására vonatkozó jegybanki szándékkal, az októberi esetet is a forint gyengülése követte.
Felülnézet: noha a forint az elmúlt hetekben viszonylag erős volt, a költségvetés erősen kitett az efféle ingadozásoknak, és az államháztartási hiánycél szempontjából a gazdasági kilátások mellett a forint árfolyama is lényeges tényező.
- A költségvetési hiány magas, épp most derült ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb számítása szerint nemcsak idén, de jövőre is 5 százalék lesz (az Európai Unió tagállamaiban a kormányzati szektor hiánya legfeljebb a GDP 3 százaléka kellene legyen alapesetben).
- Ennek – és a banki extraprofitadó emelésének – hírére gyengült a forint.
- Többek között a kedvezményes hitelek miatt is növekszik a hiány, mert magas alapkamatnál ehhez kell igazítani például a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel és a hasonló kamatozású céges kölcsön kamattámogatását, természetesen a költségvetés terhére.
- A magas kamatok egyben a kamatkiadások növekedését is eredményezik a költségvetésben, ami szintén jelentős teher.
Mit mondanak ők: „El kell felejteni, hogy a gyengébb árfolyam segíti a gazdaságot” – jelentette ki Varga Mihály jegybankelnök szeptemberben a Közgazdász Vándorgyűlésen.
- Ezzel arra a korábbi megközelítésre utalt, miszerint a gyenge forint versenyképességi előnyt hoz az országnak.
Tágabb kontextus: a 2010-es évek gazdaságpolitikájának a forint hosszú távú leértékelése központi eleme volt, csakhogy akkor még alacsony volt az infláció.
- A gyenge forint előnyös az exportra termelő külföldi cégeknek, mert csökkenti a magyarországi bér- és gyártási költségeiket euróban számolva.
- Ha a forint értéke csökken, miközben a bérek nem nőnek, ezek a vállalatok ugyanazért a munkáért kevesebbet fizetnek saját valutájukban, így versenyképesebbek és nyereségesebbek lesznek.
- A magas alapkamat vonzóvá teheti egy ország fizetőeszközét, így az megerősödhet a devizapiacokon, ami az infláció ellen hathat.
- Az Európai Unióban jelenleg Magyarországon és Romániában a legmagasabb a jegybanki kamat, mindkét országban 6,5 százalék, csakhogy lényeges különbség, hogy Romániában ehhez a szinthez 8,6 százalékos infláció társult szeptemberben.
- Összehasonlításképp: az eurózónában az alapkamat 2,15 százalék, a szeptemberi infláció pedig 2,2 százalék volt.
