2025. októberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Szeptemberhez viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, az éves alapú infláció akkor is 4,3 százalékos volt, ahogy augusztusban is.
A stagnáló inflációs ráta ellenére az éves bázisú mutató továbbra sem konzisztens a 3 százalékos jegybanki árstabilitási céllal, így Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint annak ellenére, hogy a magyar gazdaság három éve stagnál és a kormányzat számos inflációt fékező intézkedést vezetett be, Magyarország még mindig árstabilitási gondokkal küzd. Az összképen az sem javít sokat, hogy az éves bázisú maginfláció ismét 4 százalék fölé, egészen pontosan 4,2 százalékra gyorsult.
Az élelmiszerek ára 3,9 százalékkal nőtt 12 hónap alatt, 2024. októberhez viszonyítva (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 1,7 százalékkal), ezen belül
- a tojásé 20,2,
- a csokoládé, kakaóé 16,1,
- a kávéé 14,8,
- az édesipari lisztesárué 12,8,
- a gyümölcs-, zöldségléé 9,0,
- az iskolai étkezésé 7,7,
- az alkoholmentes üdítőitaloké 7,2,
- a péksüteményeké 6,5, az étolajé 5,3,
- a baromfihúsé 3,1 százalékkal.
Voltak olyan élelmiszerek is, amelyek ára csökkent, a margarin ára például 27,8, a liszté 14,8, a tejtermékeké 10,2, a tejé 8,9, a cukoré 8,8, a párizsié, kolbászé 6,6, a sertéshúsé 5,8 százalékkal mérséklődött.
Hogy az árrésstop mennyivel fogta vissza az inflációt, azt nem tudni, de szeptemberben a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte, hogy az augusztusi inflációt (ami szintén 4,3 százalékos volt éves alapon) 1,6 százalékkal fogta vissza az árréskorlátozás. Banki elemzők is egyetértenek abban, hogy az árrésstop visszafogja az inflációt, ami viszont azt is jelenti, hogy ha kivezetik az intézkedést, hirtelen nőni fognak az árak. A kormány viszont egyelőre nem tervezi kivezetni, sőt, nemrég kiszélesítette az árrésstopot, és más formában is nyomást gyakorol az élelmiszeripari cégekre, hogy ne növeljék az áraikat.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az újabb inflációs adat ismét azt jelzi, hogy az árréskorlátozásra nincs szükség. „Az intézkedés káros hatásai viszont egyre
erősebben kirajzolódnak, egyre több település válik kiskereskedelmi értelemben sivataggá” – írja az OKSZ, hozzátéve, hogy az árrésstop miatt nő az importhányad is, így a kereskedők mellett a magyar élelmiszer-termelés piaci pozícióit is rontja. Mivel pedig az intézkedés nem kezeli, csak szőnyeg alá söpri az inflációt gerjesztő tényezőket, így a beszállítói árak emelkedését, az ellátási láncok strukturális
problémáit, jövő tavasszal, ha kivezetik az intézkedést, az infláció újra megjelenik majd.
A háztartási energiáért 10,7 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,7, az elektromos energia 2,1 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 8,7 százalékkal.
A szolgáltatások 6,7 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 13,2, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, az egészségügyi szolgáltatások 9,7, a testápolási szolgáltatások 9,4, a lakásjavítás és -karbantartás, valamint a lakbér 9-9, a sport, a múzeumi belépők 8,4 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett. A jelentés szerint a járműüzemanyagok ára 2,2 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,9 százalékkal drágultak.
Virovácz Péter az inflációs adathoz fűzött kommentárjában azt írja, az inflációs várakozások továbbra is magasan ragadtak, „amely megnehezíti a jegybank (és a gazdaság) számára, hogy rövid távon elérhető közelségbe kerüljön a 3 százalékos inflációs cél”. Az ING vezető elemzője szerint a következő hónapokban lefelé mozdulhat az inflációs ráta a bázishatások miatt. „Hogy pontosan hol áll majd év végén, az nagyban függ az árrésstop kibővítésének hatásától, de vélhetően érdemben 4 százalék alatti mutatót láthatunk majd”, az egész évre pedig 4,4-4,5 százalékos inflációra lehet számítani.
