Triplázódhat a magyar szélerőművi kapacitás, de ez még csak a kezdet

2300 megawattnyi új szélerőművet építenének a nyáron meghirdetett pályázaton jelentkező vállalkozók, miközben az első körben nagyjából 700 megawatt új kapacitás hálózati csatlakozására van lehetőség, írta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán kedden. A pályázók továbbá közel 2000 megawattóra kapacitású akkumulátoros energiatároló építését is vállalták.

Számokban: Magyarországon 2011 óta változatlanul 330 megawatt körül alakul a szélerőművek beépített kapacitása. Ehhez képest a mostani tenderre mintegy hétszeres fejlesztési igény érkezett, a beruházói érdeklődés tehát jóval nagyobb, mint a jelenleg rendelkezésre álló kapacitás, és csak a 700 megawattos teljesítmény beépítésével is meg lehet triplázni a szélenergia-termelés mostani szintjét.

Előzmények: érdemi számban utoljára a 2000-es években létesítettek szélerőműveket az országban – az erre vonatkozó eddigi egyetlen állami pályázat 2006-ban volt –, ám azok engedélyeztetése már húsz éve is komoly akadályokat állított a beruházások elé. 2010 után viszont megszűnt a szélerőművek csatlakoztatásának lehetősége, és 2016-ban lényegében be is tiltotta az építésüket a kormány.

• 2024 elején napirendre került egy több mint 2500 megawattnyi szélerőmű-fejlesztési terv, ami egyetlen nagy beruházónak kedvezett volna, ám a kormány már akkor is a hálózat korlátozott befogadóképességére hivatkozva mindössze 670 megawattnyi új kapacitás csatlakoztatásával számolt. A meglévő hálózat kihasználását segítő energiatárolók fejlesztése is már ekkor felmerült.

Igen, de: rövid, néhány éves időtávon tehát az 1000 megawattos szélerőművi kapacitás elérése lehet reális Magyarországon, illetve a pályázatok területi eloszlása alapján ennél valamivel kisebbre bővülhet a hazai szélerőműpark összesített mérete, írta meg a Portfolio. Ennél már tavaly is számos környező országban – például Ausztriában és Romániában – is magasabb volt a szélturbinák kapacitása.

• Ugyanakkor a tavalyi adatok szerint Szlovéniában és Szlovákiában minimális a szélenergiás kapacitás, Csehországban pedig nagyjából a hazaival egyezett meg.

Mi várható? A mostani körben kiírtnál jóval nagyobb hazai potenciált mutatja az is, hogy a nyáron bemutatott tervei szerint a kormány a következő négy évben összesen 4000 megawatt teljesítménnyel bővítené a rendszert.

• A mostani tehát csak az első lépés, a technikai feltételek megteremtése és a beruházások időigénye miatt ugyanakkor inkább csak az lehet reális, hogy 2030-ig elinduljon a több gigawattnyi szélenergiás beruházás, a befejezés valószínűleg nagyrészt a következő évtizedre csúszik.

Tágabb kontextus: a szélenergia-beruházások kilátásait nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg is erősen befolyásolják a politikai körülmények – a november 3-i félidős amerikai választáson a demokraták megszerezték a többséget a kongresszus mindkét házában, amire az európai szélenergiás cégek részvényei jelentős emelkedéssel reagáltak.

• A szélturbinákat gyártó dán Vestas részvényei 2,9, a szintén dán Ørstedéi 4,6, a német Nordex papírjai pedig 4,8 százalékkal drágultak november 4-én. A befektetők abban bíznak, hogy a demokrata kongresszusi többség korlátozhatja Donald Trump mozgásterét, akinek kormányzata korábban több amerikai tengeri szélerőmű-beruházást is megpróbált leállítani.