Emiatt cirregtek a rádióban Balázsék

K. Takács Márton fotós és Kazsimér Soma költő egy nap elérték, hogy Balázs a reggeli műsorában cirregő hangot adjon ki magából. Egy szemtanú és szakértő szerint ugyanis ilyen furcsa hangot hallatott a mátranováki fanyűvő, ami a bűzös és valószínűtlen testével feltűnt a Mátrában, hogy aztán nyoma vesszen a sejtelmes erdőben. Természetesen a fanyűvő nem létezik, de K. Takács, Kazsimér (és Sebestyén Balázs) igen, és a Blikkben országjáró útra indult hoax rámutatott valamire, ami őszintén érdekli őket: miért nem foglalkozunk többet a magyarországi mitikus lényekkel, azaz kriptidekkel.

A fanyűvős kamu csak egy állomás volt egy nagyobb, évek óta tartó projektben, aminek keretében Magyarország kriptozoológiáját, azaz nem létező faunáját akarták feltérképezni – boszorkányokat, képzeletbeli lényeket, farkasembereket, kígyókirályokat. Ahogy a Telexnek adott interjúban elmondták, a projekt alapja Luby Margit Bábalelte babona című könyve volt, amitől úgy inspirálódtak, hogy elkezdtek expedíciókat szervezni híres magyar kriptidek feltételezett élőhelyére. Ezekből az expedíciókból Kazsimér verseket írt, K. Takács pedig fotózott, néha az elkészült anyagokat pedig elküldték regionális hírlapoknak mint olvasói beszámolókat valami förtelmes és paranormális találkozásról.

Az akkor Bevezetés a kriptozoológiába munkacímen futó projekt viszont most végérvényesen kilépett a digitális térből, a munkacím pedig végleges lett. Az anyag pedig tényleg „intermediális, multiplatform jellegű” lett, ahogy az interjúban mesélték, a képekben kreált valóság keveredik dokumentálási igénnyel, a kriptidek létezésének bizonyítékai a stilizálással. Vannak példák arra, hogy egyszerűen csak katalogizálni akartak egy jelenséget: ilyen a Hany Istók-szobrokat megörökítő sorozat. Van, hogy bizonyítani akarták, hogy tényleg van mátranováki fanyűvő, hiszen mi más rághatta volna szét úgy azt a fát. A Bevezetés a kriptozoológiába egyesíti a rémisztő osztálykirándulásos eltévedések hangulatát az X-aktákkal, a magyarországi legendáriumokat a magyarországi valósággal, az esztétikát a folklórral, a fantasztikust a fantasztikusan bizarral.

A Bevezetés a kriptozoológiába című kiállítás április 19-én nyílik a Q Contemporary galériában, az Andrássy út 110.-ben.

Kazsimér a kitalált történeteihez jellemzően szatmár-beregi helyszíneket választott: Kömörő, Nagyar, Sonkád. Nagyaron található a Luby-kastély, a néprajzkutató Luby Margit családjának kúriája.

az új jövevényekről
szóló híreszteléseket
nem hiszi el
egy amerikai faj egyede mit
keresne diósgyőrben

(részlet Kazsimér Soma Diósgyőri molyember című verséből)

A mátranováki fanyűvő történetét nem ők találták ki, csak adaptálták maguknak: tíz éve az RTL Klub is forgatott egy riportot a környéken, amiből kihozták, hogy valójában egy helyi, egyébként szakállas lakos lehet a képzeletbeli lény. K. Takácsék ezt a modern kori szóbeszédet akarták feléleszteni. A riportban is leleplezett, fafaragó Gyula bácsi 2021-ben halt meg.

„Hátborzongató: újra látták a mátranováki Fanyűvőt, az emberszerű lény iszonyatos szagot árasztott” – ezzel a címmel jelent meg 2022 januárjában a Blikk cikke, benne K. Takács fent látható fotójával és Kazsimér – álnéven, Karmos Balázsként előadott – szakértésével. Egy ideig tudták menedzselni a médiafigyelmet, de amikor már kezdett túlpörögni a dolog, előálltak a farbával, hogy csak kitalálták az egészet. Egyébként a fotón is Kazsimér szerepel.

Fantasztikum és tudomány. Ezeknek a keresztmetszetében áll a kriptozoológia, vagyis inkább az egyik leple alatt élteti a másikat. Helyszínelni, mintát venni lehet, de a lényeg úgyis a hiedelem. A bal felső fotón látható szobor már felbukkant a szabolcsi sajtónak küldött egyik olvasói történetben mint egy nagyari boszorkányszeánsz maradványa. Az elé lengetett csirkeláb pedig a Luby-kötetben található lidércek/lúdvércek kialakulására és kinézetére utalhat.

Magyarország egyetlen, saját kriptidje feltehetőleg Hany Istók. A 18. században, Kapuvár közelében megtalált fiú állítólag a lápban nőtt fel, és hiába próbálták megnevelni a civilizációban, a békát, füvet és leveleket fogyasztó fiú megszökött a közeli kastélyból. Hany Istók közigazgatási szinten is létezik, több szobor is található róla Magyarországon, bár pont Kapuváron nem készült róla szabadtéri szobor. Itt, ahogy az interjúban elmondták, „felháborodás volt abból, hogy Wass Albertnek hamarabb lett szobra, mint Hany Istóknak”.

újra úton
oda ahol utoljára
a fehér sziklák közelében látták

ki lehet olvasni az észlelésekből
mi az ami a fa mellett vonzza
máglyát kell neki rakni
és akkor a szag a fény a füst
átjárja az erdőt átjárja a bundát

a völgy bejárata előtt
a kútnál húzódunk le a havas útról
kétszer másfél liter benzin csalinak

(részlet Kazsimér Soma Szőrmebunda emberbőrön című verséből)

milyen hangot ad
gondolom ordít
nem nehéz csupasz lábbal
lépek a hóba a jeges kő
karistol szúrnak a tűlevelek
a fára kell inkább
a fenyőre fel
mászni a hideg talajtól messze
és akkor vicsorogva vonyítani az objektívnek

hiszen szörnyanyja után
itt mátranovákon ma
én szülöm meg a fanyűvőt

(részlet Kazsimér Soma Szőrmebunda emberbőrön című verséből)

Az első kriptid, amivel K. Takács és Kazsimér komolyabban foglalkozott, a putnoki farkasember volt, aminek a település mellett sírja és szobra is van, Tompa Mihály is írt róla, sőt, amikor készültek a helyszínre, találtak egy szakértőt is maguk mellé. Ez volt az első expedíciójuk, és itt találták ki azt, hogy meg kellene látogatniuk azoknak a lényeknek a helyszínét is, amiket ők találtak ki. Összemosódik az, hogy mi az új legenda, és mi az, ami már létezett.