Nem lettem depressziós, mindig arra gondoltam, milyen szerencsés vagyok, hogy megmenekültem

2021. szeptember 11. – 11:15

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Húsz évvel ezelőtt az egész világot megrázták a 2001. szeptember 11-i terrortámadások, amelyek 2977 halálos áldozatot követeltek, több mint 25 ezren pedig megsérültek. Azokban a napokban szerte a világon élőben követték az eseményeket, a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center, WTC) ikertornyaiba belecsapódó repülőkről, az égő épületekről, a felfoghatatlan tragédiát túlélő emberekről és a mentésben küzdő tűzoltókról készült képek és videók beleégtek a történelembe.

Az azokban a napokban készült ikonikus képek közül válogattunk olyanokat, amelyek emberek személyes sorsán keresztül is idézik fel a drámai történéseket.

Fotó: Eric Draper / George W. Bush Presidential Library / Getty Images
Fotó: Eric Draper / George W. Bush Presidential Library / Getty Images

Fotó: Win McNamee / Reuters
Fotó: Win McNamee / Reuters

George W. Bush elnök a WTC-t ért terrortámadások idején éppen az Emma E. Booker Általános Iskolában vett részt másodikosok óráján a floridai Sarasotában. Mielőtt beült volna a tizenhat kisiskolás elé, Busht arról értesítették, hogy egy kisgép csapódott az egyik toronyba, utána azonban kiderült, hogy sokkal komolyabb támadás történt, amit az odasiető kabinetfőnöke, Andrew Card súgott az elnök fülébe.

A hétévesen, egy történelmi pillanatban az amerikai elnöktől néhány méterre ülő iskolások Bush arcát látva ösztönösen érezték, hogy baj van, noha tanárnőjükkel együtt ők nem tudták, mi történhetett. „Éreztem, hogy az elnök fejben és lélekben már nem a teremben járt” – emlékezett vissza a tanárnő Sandra Daniels, míg az egyik gyerekben az maradt meg, hogy azt hitte, Bushnak a mosdóba kell mennie. Az akkori gyerekek közül volt, aki részben a szeptember 11-én átélt események hatására lépett be később a hadseregbe, hogy segíthessen megakadályozni hasonló támadásokat.

A gyerekek ezt nem hallhatták, de a Bushhoz hajoló Card ezt súgta: „Egy második gép csapódott a másik toronyba. Amerikát megtámadták.” Busht rengeteg kritika érte, hogy ezek után még hét percig maradt a helyén, amiről később azt mondta, hogy nem akarta megijeszteni a gyerekeket, nyugalmat próbált sugározni, Card szerint pedig közben már intézkedtek, és mindent előkészítettek az elnöknek. A most 74 éves Card már nagyrészt visszavonult, de a brit Times szerint a szeptember 11-i eseményekről gyakran beszél.

Fotó: David Surowiecki / Getty Images
Fotó: David Surowiecki / Getty Images

A húsz évvel ezelőtti napon egymást érték a felkavaró képek, de különösen megrendítők voltak azok a fotók, amelyeken az látszott, ahogy többen alázuhantak a WTC tornyainak felsőbb emeleteiről, ahol a lángok és a fojtogató füst csapdájába estek. Az amerikai médiában egy idő után kapcsoltak, és a nagy tévétársaságok egymás után döntöttek úgy, hogy nem mutatnak ilyen felvételeket. Nem tudni, az áldozatok közül mennyien vesztették így életüket, de az Esquire a visszaemlékező cikkében arról írt, hogy a USA Today szerkesztői szerint akár kétszázan is lehettek.

Legtöbbjüket később sem tudták azonosítani, így az egyik legismertebb ilyen képen látható férfit sem. Többen is próbáltak utánajárni, ki lehetett az AP fotósának, Richard Drew-nak a képén látható zuhanó alak, de két lehetséges feltételezésből egyiket sem sikerült megerősíteni.

Fotó: Stan Honda / AFP
Fotó: Stan Honda / AFP
Fotó: Michel Moutot / AFP
Fotó: Michel Moutot / AFP

A világsajtót akkoriban bejáró képen látható Marcy Borders egyike a 9/11-i terrortámadások legtragikusabb sorsú túlélőinek. A Bank of Americánál dolgozott a 81. emeleten, amikor az első repülő becsapódott, de sikerült kimenekülnie, mielőtt az épületek összeomlottak. Egy rendőr próbálta beterelni az utcáról embereket egy épület előterébe, ott fotózta le Stan Honda Borderst, akit tetőtől talpig törmelék és por lepett be.

A második képen a fotóssal látható nő élete teljesen tönkrement a drámai nap és a róla készült fotó után. Nem bírt dolgozni, depresszióval küzdött, rászokott a crackre. „Amikor csak megláttam egy repülőt, pánikba estem. Ha láttam egy embert egy épületen, akkor meg voltam győződve arról, hogy rám fog lőni” – mondta 2011-ben a New York Postnak. Miután elvették tőle gyerekeit, rehabra ment, és talpra tudott állni, 2011-ben Oszama bin Laden halálának bejelentése is segített neki továbblépni. Akkor arról beszélt a Telegraph-nak, hogy még megvan az aznap viselt ruhája és csizmája, amiken még mindig ott van a por rászáradva. A róla készült fotóra utalva azt mondta, hogy nem akarja magát áldozatnak látni, sokkal inkább túlélőnek.

Borders 2015-ben halt meg gyomorrákban, amiről úgy gondolta, hogy a 2001. szeptember 11-én a törmelékből, porból a szervezetébe került rákkeltő anyagok miatt betegedhetett meg. A feltételezések szerint sok ezren lehettek, főként a mentéshez az elsőként a helyszínre érkezők és a túlélők között, akik ott hosszan tartó egészségkárosodást szenvedtek.

Fotó: Stan Honda / AFP
Fotó: Stan Honda / AFP

Fotó: Stan Honda / AFP
Fotó: Stan Honda / AFP

Először a Fortune magazin címlapjáról köszönt vissza Stan Honda másik ikonikus fotója, amin Edward Fine botorkált a tornyok leomlása után, szintén porosan, szája elé egy papír törlőkendőt fogva, de még ebben a helyzetben is ragaszkodva a táskájához. A pénzügyi tanácsadóként dolgozó Fine véletlenül volt aznap a WTC-ben, ugyanis fia betegsége miatt ment ki ő egy céghez. Úgy véli, az menthette meg az életét, hogy a 79. emeleten nem sikerült elcsípnie egy liftet a 87.-re, fél perccel később ugyanis becsapódott az első repülő a felsőbb emeletekbe.

Azonnal a vészkijárathoz sietve sikerült kijutnia az épületből, a 40. szinten osztogatott egy nő vizes papírtörlőket, és abból rakott el egyet, amit később, már az utcán a szája elé tudott szorítani az összeomlás utáni porfelhőben. A második kép pedig három és fél héttel a támadás után készült róla, amin ugyanabban az öltönyben és táskával látható, mint aznap.

Ő azt mondta, hogy nem küzdött depresszióval, mindig arra gondolt, hogy milyen szerencsés is volt, és úgy érezte, oka van, hogy megmenekült. Szeptember 11. előtt munkamániás volt, azonban megértette, hogy mennyire illékony is lehet bárki élete. „Miután túléltem a terrortámadást, olyan dolgot kerestem, ami új értelmet adhat az életemnek” – mondta az ABC Newsnak. Egy orvosi eszközöket, fecskendőket gyártó cégnél dolgozott tíz évvel a támadások után.

Fotó: Smith Collection / Gado / Getty Images
Fotó: Smith Collection / Gado / Getty Images
Fotó: Smith Collection / Gado / Getty Images
Fotó: Smith Collection / Gado / Getty Images

Bob Beckwith nyugalmazott tűzoltó lett a mentés egyik legismertebb arca, miután Bush maga mellett marasztalta, amikor beszédet mondott a romoknál. Az akkor 69 éves, hét éve nyugdíjba vonult Beckwithet először gyerekei és felesége nem akarták a helyszínre engedni, de aztán szeptember 13-án már nem várt tovább, és egykori sisakjában és felszerelésében sikerült bejutnia a mentés helyszínére. Az utolsó túlélőt 27 órával a tornyok összeomlása után találták meg élve a romok alatt a mentőcsapatok.

Beckwithnél megvan otthon bekeretezve a Time címlapja a fotóval, és egy zászlót is adományozott neki azok közül Bush, amik a helyszínen voltak. Ezeket halála után majd a 9/11-es múzeumnak akarja adományozni, az aznap viselt sisakját és ruháját már oda is adta. Habár kezdetben nem kereste a rivaldafényt, de idővel hozzászokott az interjúkhoz, tizenegyszer találkozott Bushsal, és a kéretlen ismertségét leginkább arra használta, hogy adományokat gyűjtsön a New York-i tűzoltók alapítványainak.

Fotó: Spencer Platt / Getty Images
Fotó: Spencer Platt / Getty Images

A George Johnson, Dan McWilliams és Billy Eisengrein mögött látható jelenet is bejárta a világsajtót: ezen a három tűzoltó a romok tetején éppen egy amerikai zászlót húz fel. Az erről készült fotót sokan hasonlították ahhoz a nagy hatású másik képhez, amin amerikai katonák a második világháborús hadszíntéren, Iwo Jimában állítottak fel egy amerikai zászlót 1945 februárjában.

A tűzoltók kerülték a nyilvánosságot, de az ikertornyokat a jobb karjára tetováltató Eisengrein a tízéves évfordulón nyilatkozott az ABC Newsnak. A zászlót McWilliams szerezte a Hudson folyón ringatózó egyik jachtról, ő Eisengrein egyik jóbarátja volt, a vele érkező Johnsonnal viszont nem is ismerték egymást – noha nem sokkal később a képen örökre egy társaságba forrtak össze. Nem tudták, hogy fotózzák őket, csak egy pillanatig álltak ott a zászlónál, aztán mentek tovább segíteni a mentésben. Eisengrein szerint egyszerűen arra gondoltak akkor, hogy a sok pusztítás mellett történjen valami jó is. Ez pedig olyannyira egyike lett az amerikaiak szemében a kitartásukat szimbolizáló képeknek, hogy bélyegek mellett még karácsonyfadíszre is felkerült. A fenti képre pedig a New York-i Madame Tussaud panoptikumban álltak össze viaszfiguráik előtt. Eisengrein azonban azt mondta, hogy visszagondolva nem a hősies kiállások jutnak eszébe, hanem a közel háromezer áldozat, és hogy száz barátját vesztette el a tűzoltók között aznap.

A képről a zászló is külön életet élt, ugyanis kiderült, hogy nem sokkal a felállítása után eltűnt, amit a CNN 2013-ban egy dokumentumfilmben is feldolgozott. Noha a New York-i vezetés abban a hitben volt, hogy azt a bizonyos zászlót írták alá, és küldték körbe, a valódi végül csak 2014-ben került elő, majdnem ötezer kilométerre, Washington államban, ahova állítólag egy 9/11-es áldozat özvegyén keresztül jutott el. Két évvel később bizonyosodott be róla gondos elemzések után, hogy tényleg ez volt a képen.

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.