Tűnj már el a fényképemről!

2021. március 7. – 22:07

frissítve

Tűnj már el a fényképemről!
Fotó: Hórusz Archívum / Kardos Sándor

Másolás

Vágólapra másolva

A mágiával kapcsolatos, igencsak hétköznapi, végtelenül egyszerű gondolkodás mindenkivel szembejött már az utcán, ha máskor nem, hát választási időszakban. Mindannyian láttunk politikus portréját leköpve, hitlerbajusszal, vagy kisatírozott fogakkal. Ez a fajta tevékenység nem egy újkeletű dolog, a képrombolás, a fényképeken végrehajtott ártó szándék mágikus aktusa egyidős lehet a képalkotással. Politikai okokból sok embert tűnt már el képekről a XX. században és azóta is, azt már viszont ritkábban látni, hogy valakit csak egyszerűen átsatíroznak.

Erik Kessels, holland művész, formatervező, kurátor, amatőr fényképek gyűjtőjének 2019-ben volt kiállítása a Mai Manó Házban, ahol egy roppant szórakoztató előadást is tartott. Kessels általában a könnyedebb, egyértelműen tréfás képeket gyűjti és többnyire egy-egy téma köré szerkesztve adja ki könyvekben. Amikor Budapesten járt elkerülhetetlen volt, hogy találkozzon Kardos Sándorral és gyűjteményével, ekkor kapott engedélyt 52 olyan fénykép közlésére amikről erőszakos beavatkozással lesatírozták a női szereplőket. A képeken csak a férfiak maradhattak. Pontosabban volt egy főszereplő aki mindig felismerhető, ő egy magyar bokszoló, aki Bulgáriában élt, a verekedés volt a megélhetése hivatásos sportolóként. Barátjával igazából csak a csajozás érdekelte, de egy idő után úgy érezhette, hogy szeretne megállapodni, ezért megnősült. A részletek sose derültek ki pontosan, de az biztos, hogy a felesége a férje régi képeiről minden nőt eltüntetett, de a férjét meghagyta.

Ez előbb említett hat képnél, melyek a válogatásunk elején találhatók egész pontosan lehet tudni, hogy miféle féltékeny düh cenzúrázott a múltbéli érzelmek és kalandok között. A többi hasonlóan cenzúrázott képnél persze csak találgathatunk, a módszer is sokkal gyorsabb: ki- vagy levágták róla, akit már nem akartak többé látni. Egy biztos: a fénykép régebben egy megbecsült tárgynak számított és az előállítása is drága volt, elkészítésüket kiemelt pillanatokhoz kötötték. Gyakran előfordul, hogy a képek szereplőiről nem nagyon készült több felvétel az életük során. Így már könnyebben érthető, hogy miért is őriztek meg annyi képet, akkor is ha valaki már később nem kívánt személlyé vált. Lehet, hogy az a társaság, család már soha többet nem jött úgy össze. Az érzelmeiben megbántott ember legtöbbször nehezen bocsát meg, ha a cenzor keze valakit egyszer kitöröl, az már örökre úgy is marad. Mivel többet nem tudhatunk, az egyedi okok körüli találgatás teljesen ránk van bízva, mindenki inspirálódhat saját vagy mások életéből.

A képek harmadik csoportját Kardos Sándor egyszerűen csak úgy nevezi, hogy fotográfiai halálelhárító mechanizmusok. Egyik kedvence a lezuhant repülőgép roncsa, aminek tragédiáját katonák úgy játszák el, hogy a halottak szerepébe helyezik magukat. Háborúban eléggé közel jár a halál a katonához, a vele való tréfálkozás pszichés felkészülés és egyfajta ösztönös terápia. Ha cinkoskodunk a halállal, vagy tréfát űzünk belőle azzal érzelmileg kétségtelenül eltávolítjuk magunktól saját halálunk rémisztő közelségét. De itt van egy másik fotó az első világháborúból, szintén repülőgéppel. A képre felirat is került: az én állandó utasom. Furcsa szembesülni azzal, hogy a harcterek mellett az ilyen fajta hárítással többen is foglalkoztak, de erről tanúskodnak ezek a fényképek. Ahogy a barlangrajzok esetén a jelenetek ábrázolása valószínűleg a sikert akarta megelőlegezni, úgy itt fordított módon a sikertelenséget, az áldozattá válást, magát a halált próbálhatták elhárítani vele. Lehet, hogy első ránézésre inkább egy egyszerű gegnek tűnik, de egy koponyát teljesen beöltöztetni és egy fénykép kedvéért a repülőgépbe ültetni nem kis energia. Persze nem tudhatjuk, ahogy azt sem, hogy a másik felvételen a lesatírozott katonák árulók lettek, vagy megszöktek, vagy meghaltak.

Talán a zárókép mutatja meg a leginkább, hogy milyen egyértelmű kapcsolata van a fényképek erőszakos rombolásának a klasszikus fekete mágiával. Nehéz mást gondolni akkor, ha valakit egy primitív ábrázolású, a képre utólag rárajzolt tőrrel hátba döfnek, világos, hogy szeretnének az illető életére egyértelmű hatást gyakorolni. Szóval az itt látható képeket nyilvánvalóan mágikus praktikák járják át, ezek közül néhány jótékony és védelmező, de jól látható, hogy a többségüket ártó szándékkal módosították teljesen megváltoztatva a képek eredeti jelentését.

HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR

HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR

HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
HÓRUSZ ARCHÍVUM / KARDOS SÁNDOR
Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!