Temetőkben járva jött az ötlet: fotózzuk végig egész Debrecent!

2021. január 31. – 20:55

frissítve

Temetőkben járva jött az ötlet: fotózzuk végig egész Debrecent!
Fotó: Löki Viktor – Mikepércsi út (Boldogfalvikert), 2020. január 12. Utca első megjelenése: 1879

Másolás

Vágólapra másolva

A streetsofdebrecen az egyik legjobb dolog, ami az Instagrammal történhet, gondoltam pár éve, amikor felfedeztem Löki Viktor fantasztikus sorozatát. Azóta már azt is gondolom, hogy ez a legjobb dolog, ami Debrecennel történhet – még ha a kálvinista Róma, az ország jelenlegi második legnagyobb városa bámulatos fejlődésen is ment keresztül az elmúlt húsz évben. Én a kilencvenes évek végéig jártam ott rendszeresen, majd pár éve ismét, és tényleg elképesztő a különbség (nem csak azért, mert időközben megduplázódott a villamosok száma – haha, ezt csináld utánuk, Karácsony Gergely!).

A Löki Viktor által művészeti projektnek hívott, de valójában szociológiai szempontból is nagyon értékes kezdeményezés nem több – de persze így is elég sok –, mint az, hogy végigfotózza Debrecen minden utcáját. Jó, jó, ezt megcsinálta már a Google is, mondhatnánk, de mekkorát tévednénk! Mert egyrészt a Street View-ban a város nem minden utcája érhető el – a fontosabb utcák persze igen, de a látványosság és a fontosság nem mindig esik egybe –, másrészt mennyivel másabb egy szubjektív, nem minden utcakövet megörökítő, de minden utcából mégis valami lényegeset megmutató sorozat.

Amiben egyébként az a legviccesebb, hogy honnan indult. Egy temetőből. „Amikor a doktori kutatásaim folytak, ahol a temetők élővilágát, elsősorban orchideáit és más veszélyeztetett növényeit kutattuk, akkor jött meg a »bátorság« egy ilyen több éves projekthez” – idézte fel Viktor a kérdésünkre a kezdeteket. A tematikus megközelítést is a temetős kutatásaik inspirálták, az, „ahogy terepi időszakban temetőről-temetőre jártunk, és hat év alatt megnéztük 12 ország több mint 2600 temetőjét”. Később ezt a „mindent látni akarok” jellegű mohóságot rávetítette a lakóhelyére, Debrecenre. Az ötletet az apjának – aki ma már az oldal egyik legnagyobb rajongója – hónapokig nem is merte elmondani, hiszen „már a növényekkel való matatást is nehezen vette be évekkel azelőtt a gyomra, anyám viszont egész életemben bármilyen baromságban támogatott, szóval ennek is pont úgy örült, mint mikor a »hőskorban« meglepetésszerűen bejelentettem, hogy akkor jövő héten eltűnök három hétre török temetőkben orchideákat keresni”.

2017-ben kezdett el gondolkozni a fotósorozaton, 2018 március elsején csinálta meg a projekt Facebook-oldalát, akkor jelent meg a sorozat első képe (az Instagramon 2018 augusztásban indult el egy tízéves, Kálvin téri fotóval). A sorozathoz tudatosan a Dóczy József utcában, 2017. október 24-én készítette az első képet. „Állt egy néni a buszmegállóban, és őt fotóztam le a túloldalról, miközben gyalogoltam hazafelé. Ekkor már hónapok óta gondolkoztam a sorozaton, és mivel nem tudtam »lebeszélni« róla magamat, és mivel ez a jelenet tetszett, lefotóztam, mert úgy voltam vele, hogy na akkor kezdjük. Viszont ha már ezzel az egy képpel elkezdtem a dolgot, akkor mielőtt hazamentem, még csináltam a közeli Nyulas városrészen 4-5 képet aznap, ahogy emlékszem.”

Bár az oldalt egyre többen ismerik a városban, „a legtöbben nyilván nem hallottak még a projektről, nekik sajnos az első gondolatuk általában valami olyasmi szokott lenni, hogy NAV-os vagyok, és jöttem a végrehajtás előtt fotózni”. A bizalmatlanság érzékeltetésére elmesélte, hogy amikor tavaly New Jerseyben két napot végigfotózott egy New Brunswick nevű településen – ami egyébként Debrecen testvérvárosa -, ott 10 megkérdezett emberből 7 azt mondta, hogy lefotózhatja. Debrecenben ez az arány nagyjából 3-4 ember a 10-ből.

Mióta csinált egy, a sorozat nevével fémjelzett névjegykártyát, azóta javult a helyzet, „ugyan még mindig nem értik, hogy mi történik, de azt legalább már látják, hogy nem NAV-os vagyok, csak nettó hülye” (persze volt olyan is, aki ügyvédkedni kezdett egy árnyékfotó miatt). Viszont előfordult vele már olyan is, hogy néha fényképező nélkül is megismerték a városban erre-arra járva. Az egyik legemlékezetesebb élménye, ami a sorozatnak köszönhető, egy nagyon személyes, családi történet, amelyről ebben a posztban írt, de volt olyan eset is, amikor valaki az egyik képen a már másfél éve halott édesapját fedezte fel.

A városban jelenleg 1858 utca van, de 2015-ben még csak 1519 volt – folyamatosan nevezik át a dűlőutakat, illetve csinálnak új utcákat szántóföldekre vagy az új ipari területekhez –, így Viktor szerint nem kizárt, hogy a projekt végére akár 2000 utca is lesz Debrecenben. Mostanra túl van az utcák több mint felének lefotózásán, a számításai – pontosabban egy, az adatbázisban lévő függvény – szerint 2024 áprilisában érhet az összes debreceni utca végére.

És hogy mi lesz utána? „Meglátjuk mennyire fáradok el, de jópofa lenne végiglőni mondjuk a megyém összes településének összes utcáját. Ez Debrecen nélkül 81 település, és egy tavalyi számolásom alapján 4586 utca. Ha munka mellett csinálnám, mint eddig, 10 év alatt szerintem meg is lennék vele, és akkor enyém lenne Kelet-Magyarország legnagyobb georeferált fényképes adatbázisa”. Igaz, őszintén bevallja: ebből a 81-ből „a mostani ismereteimmel tízet ha fel tudnék sorolni, és elhelyezni a térképen, sok településről fogalmam sincs, hogy merre van. Persze az elején Debrecen legtöbb utcájával is pont így volt.”

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

Jól nézzétek meg ezeket a jeleneteket amíg lehet, mert egyszer tuti vége lesz. Az „A” betűvel kezdődő rendszámok 1990-1992 között jöttek ki, az autó pedig nyilván még ennél is idősebb. Apa viszont tuti, hogy 30 éve minden tavasszal kigurul a garázsból, és fényesre mossa a járművet; és meg is fogja még tenni, ameddig bírja.
Fonatos utca (Szentlászlófalva), 2019. március 30.
Utca első megjelenése: 1948

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

Nosztalgia Kádár-kockával, avagy vajon 30 éve is olyan íze volt itt a csirkepaprikásnak, mint ma? Gondolom, igen.
Solymár utca (Biczó István kert), 2020. április 30.
Utca első megjelenése: 1996

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

– De jó sok macskája van!
– Igen, meg még hátul is vannak páran egyébként. De be vannak osztva ám! A kicsik szopnak, a nagyok meg fogják az egeret.
Odú utca (Biczó István kert), 2020. július 19.
Utca első megjelenése: 2000

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

– Tiszteletem! Jól látom, hogy az ott egy kukorica a cserépben? Direkt ültette bele?
– Jó napot! Igen, az kukorica. Véletlen nőtt ki, de ha így esett, akkor már locsolgattam, hátha teremni fog. De már késő van neki. Kertészkedtem egyébként sokat, volt hogy négy kertem volt, de most már csak az a lényeg, hogy a gyerekeim és az unokáim, meg a feleségem boldoguljanak... most lesz az ötvenedik házassági évfordulónk!
Vadliba utca (Biharikert), 2019. október 23.
Utca első megjelenése: 1948

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

A ház, amit megevett egy mohó hecsedli (a csipkebogyó német eredetű megnevezése a bajor »hetscherl« szóból)
Gyűszűvirág utca (Bayk András kert), 2020. október 30.
Utca első megjelenése: 2000

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

I <3 NY helyett Debrecen! Az Ispotály utca (és városrész) egyébként az 1529-ben alapított, elszegényedett, megöregedett, vagy munkaképtelenné vált emberek számára épített menhelyről (ispotályról) kapta a nevét, ami egészen 1704-ig működött ezen a környéken.
Ispotály utca (Ispotály), 2019. március 23.
Utca első megjelenése: 1898

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

A Péter Kiadó bemutatja: Minden idők legőszintébb keresztény rockbandájának új albumát! Hit + 1 Páratlan válogatás a világzene minden jegyével! ... És persze örökzöldekkel, hiszen ki ne emlékezne például a ... „Krisztus teste Sima feszes, izmos mint egy úszóbajnoké Krisztus teste Jaj de jó lenne egyszer érezni méég!”
Késmárk utca (Sóház), 2020. február 3.

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

– Tiszteletem, megkérdezhetem, mit ültetnek?
– Jó napot. Most éppen török szegfűt.
– És miért pont azt?
– Mert keveset kell foglalkozni vele, keveset kell kapálni.
– De a krumplit például kapálni kell, és látom van az is.
– Jó, hát azért van ebből-abból egy kevés. Itt ebben a fóliában például csak paprika van, itt meg van elöl karalábé is. Idősnek néz ki, de valójában friss, fiatal.
– Én szeretem a karalábét. Otthon felvágom, megsózom, és úgy eszem.
– Kérsz egyet?
– Kérek.
– Tessék. Késed van?
– Nincs, nem szoktam hozni magammal.
– Na hallod, miért nincs nálad kés? Egy rendes ember hord magával kést.
Borsika utca (Bayk András kert), 2020. szeptember 26.
Utca első megjelenése: 2000

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

Voltam pár éve a Botkert kaktuszházában. Fasza hely volt!
Egyetem tér (Egyetemváros), 2015. október 13.
A tér első megjelenése: 1961

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

A képen a Déli sor legantiadekvátabb lépcsőfeljárójának bevezetőjét kívántam dokumentálni. Helyszíni mérésem alapján kijelenthetem, hogy egy maximum 96 centis emberpéldány még görnyedés nélkül átfér a műtárgy alatt.
Legányi utca (Vargakert), 2019. november 24.
Utca első megjelenése: 1910

Anonim elbeszélő közlése következik: „Gyerekkorunkban sokat jártunk Ági néniékhez, akik az ezzel szemben lévő házban laktak. Mikor odaértünk, mindig büszkén mutatta, ha ennek a háznak a kicsit habókos tulajdonosa egy új csempét rakott fel a kívülről csempézett házra, amilyet természetesen sohasem láttunk azelőtt. Voltak rajta nonfiguratív dolgok, gipsztulipán, meg minden.”
Csáthy utca (Gerébitelep), 2020. március 1.
Utca első megjelenése: 1948

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

Most elárulom, amit mindig is sejtettetek: Debrecennek irgalmatlan világvége jellegű helyei is vannak ám – itt egy remek példa. Vegyünk először olyan kétszáz méter földúton való caplatást a Felsőpércsi utcáról délnek a Cserei-ér mentén, egy olyan zsákutcához, ahová még autók sem tudnak az utolsó nagyjából száz méterre bemenni. Ráadásul ha a Cserei-ér egyik oldalán mész le – aminek mindkét oldalán a Csereág nevű utca fut az organikus utca-duplikáció egy ritka példájaként –, akkor ha át akarsz menni az ér másik oldalára, vagy visszagyalogolsz a Felsőpércsi utcai zsilipig, vagy a lábad alatt foszladozó deszkákon botorkálsz át a képen is látható, összesen 40 méter hosszúságú Rutafű utcával szemközti kis fahídon. Én nem szabadulószobát csinálnék fizetett csoportoknak a belvárosban, hanem túlélőtúrát a Bayk András kertben.
Rutafű utca (Bayk András kert), 2020. július 25.
Utca első megjelenése: 2000

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

Minden túlzás nélkül állítom, hogy ez a sorozat eddigi legszomorúbb képe.
Borágó utca (Bayk András kert), 2020. október 30.
Utca első megjelenése: 2000

FOTÓ: LÖKI VIKTOR

Kertségi naplementés romantika az utca névadójával, sárkányfűvel
Sárkányfű utca (Bayk András kert), 2020. október 21.
Utca első megjelenése: 2012

Szöveg: Haász János; Képszerkesztő: Barakonyi Szabolcs