Egy család az egész világ ellen
Randy Weaver egy elhagyatott farmházban az Iowa állambeli Jeffersonban 2000-ben – Fotó: Michael Williamson / The Washington Post / Getty Images

Az 1993-as wacói ostrom úgy vonult be a történelemkönyvekbe, mint az amerikai igazságszolgáltatás és szövetségi hatóságok leglátványosabb csődje. Amikor nyomozók egy texasi szektához érkeztek, hogy illegális fegyverek után kutassanak, a felek között tűzharc alakult ki, mindkét oldalon halálos áldozatokkal. Az összetűzésből végül másfél hónapon át tartó ostrom alakult ki, amelynek a végén több tucat ember, köztük húsz-harminc gyerek is életét vesztette, javarészt az FBI indokolatlanul durva és agresszív fellépése miatt. A wacói ostromnak komoly következményei lettek: ez inspirált később egy oklahomai hatósági épület előtti robbantást, illetve részben a columbine-i iskolai mészárlást, és az FBI is kénytelen volt átalakítani a működését, hogy képesek legyenek jobban kezelni a hasonló szituációkat.

Arról azonban kevesebb szó esik, hogy fél évvel Waco előtt történt egy másik hasonló eset, amikor a hatóságok gyakorlatilag lemészároltak egy fél családot az idahói hegyekben.

Az eset Ruby Ridge-i ostrom néven vált ismertté, és gyakorlatilag az előfutára volt annak, ami Wacóban történt. Egy Randy Weaver nevű, korábban zöldsapkás katonai kiképzést kapott férfi a családjával a kanadai határ közelébe, az idahói hegyekbe költözött, mert feleségének, Vickinek látomásszerű álmai voltak arról, hogy hamarosan eljön az apokalipszis.

Nyomozati anyagok, visszaemlékezések és internetes kutatók adataiból ma már megállapítható, hogy a Weaver család azok közé tartozott, akik egy ponton elkezdték egészen sajátosan értelmezni a kereszténységet és a Bibliát, és ahogy ez a vallási fanatikusoknál gyakran előfordul, azt a konklúziót vonták le, hogy semmi szükségük a világra, a civilizációra és más emberekre, hiszen Vicki megálmodta, hogy a világvégét egy hegy tetején épített házban lehet majd túlélni, az arra érdemeseknek. A család ezért elment az ámisokhoz megtanulni, hogyan kell áram nélkül élni, eladták mindenüket, majd még Idahón belül is egészen félreeső környékre költöztek a hegyekbe, a helyi kisvárosnak számító Naplestől északra, Ruby Ridge-be.

A család ugyan izolálva élt a civilizációtól, de nem voltak teljesen ismeretlenek a környéken. A családfő még indult a seriffválasztáson is, illetve jól ismerték a helyi közösség egy részét. Az már más kérdés, hogy a helyi közösség egy részét nettó neonácik alkották, akik az Aryan Nations terrorszervezet egyik leagázának voltak a tagjai. Megoszlanak a vélemények arról, hogy maga Weaver és a családja náci volt-e vagy sem, de az biztos, hogy a család nem támogatta a rasszok közötti keveredést, és Randynak jó kapcsolata volt több önjelölt árjával is. A végül tragédiába torkolló eseményeket azonban nem ez indította el, hanem egy nézeteltérés az egyik szomszéddal.

A két fél ugyanazt a földet vallotta magáénak, és végül perre vitték az ügyet. A bíró Weavernek adott igazat, és a szomszédját 2100 dollárra büntették, ami a nyolcvanas években nem volt kis pénz. A pórul járt szomszéd emiatt úgy állt bosszút, hogy levelet írt az FBI-nak és a titkosszolgálatoknak, hogy a szomszédja meg akarja ölni Ronald Reagan elnököt, II. János Pál pápát és Idaho kormányzóját is, és fegyvereket halmozott fel a telkén. A hatóságok ki is mentek Weaverékhez, de végül semmi olyat nem találtak, ami alátámasztotta volna a szomszéd állításait.

Randy Weaver (középen) mutatja be egy maketten az Idaho állambeli Ruby Ridge-i kunyhójának makettjét egy szenátusi meghallgatáson 1992. szeptember 6-án – Fotó: Pam Price / AFP
Randy Weaver (középen) mutatja be egy maketten az Idaho állambeli Ruby Ridge-i kunyhójának makettjét egy szenátusi meghallgatáson 1992. szeptember 6-án – Fotó: Pam Price / AFP

Csakhogy a nyomozás során kiderült, hogy a Weaver család több árja gyűlésen is részt vett, és jóban vannak az Aryan Nations egyik tagjával, Frank Kumnickkel. Randy tagadta, hogy ő, a családja, vagy a barátja tagja lenne a neonáci szervezetnek, de azt hozzátette, hogy Kumnick valójában A szövetség, a kard és az Úr karja (CSU) nevű szélsőjobboldali, kormányellenes milíciának a tagja.

Ezután Randy a Alkohol-, Dohány- és Lőfegyverügyi Hivatal (ATF) látókörébe került, amikor egy beépített emberük felismerte és kapcsolatba lépett vele egy nagy neonáci rendezvényen, az Árja Világkongresszuson. Eredetileg Kumnicket figyelték meg, a beépített ember fegyverkereskedőnek adta ki magát, aki alapvetően motoros bandákkal bizniszel. A hatóságok részéről egyébként érthető volt az aggodalom, hiszen ezek a neonáci terrorszervezetek több erőszakos bűncselekményt elkövettek az ezt megelőző években. A legsúlyosabbak egyike az volt, amikor egy hasonló szervezet két tagja meggyilkolt egy zsidó rádiós műsorvezetőt Denverben.

Randy bekapta az ATF által bedobott csalit, majd pár évvel később magához invitálta a férfit, hogy hozzanak létre egy olyan csoportosulást, amely felveheti majd a harcot a „cionista szervezésű kormánnyal” szemben. Végül Weaver két lefűrészelt csövű shotgunt adott el a férfinek pár száz dollárért. Az amerikai szabályozás nagyon szigorúan kezeli a fegyverek csövének lerövidítését, és ha a megengedettnél lejjebb van lefűrészelve a fegyver vége, azért akár tíz év börtönt is kaphat az illető. Sokan úgy értelmezik, hogy az AFT szándékosan csőbe húzta az alapvetően nem fegyvereskedéssel foglalkozó Weavert azzal, hogy direkt lefűrészelt fegyvert akartak tőle venni, ami akkor is illegális, ha esetleg engedélye van fegyverrel kereskedni. Ezután egészen elképesztő folyamatok kezdődtek.

Weaverről ma már egyértelmű, hogy semmi mást nem akart, mint távol lenni a családjával a világtól, és hogy hagyják csak őket békén. Ehhez hozzá jön a vallási fanatizmus, a neonáci kötődés és az, hogy a férfi komoly katonai kiképzéssel a háta mögött, több lőfegyverrel az otthonában szeparálta el magát és a családját a külvilágtól. Így talán érthető, miért is tűnik ma már rossz ötletnek, hogy az ATF a shotgunos biznisszel zsarolva próbálta rávenni Weavert, hogy téglaként beépülve jelentsen a hatóságoknak az Aryan Nationsről. A számításuk nem is jött be, a férfi elhajtotta a fenébe a hatóságokat, és azonnal jelezte a náciknak, hogy be akarták őt szervezni. Végül illegális fegyvergyártásért és -birtoklásért – de nem -kereskedelemért – vádat emeltek ellene. Ez aztán tragikus láncreakciót indított el.

ATF-ügynökök magukat lerobbant motorosoknak kiadva próbálták tőrbe csalni a férfit, hogy letartóztathassák, de hiába rántottak egyszer csak fegyvert a segíteni érkező férfire, később óvadék ellenében távozhatott. Az eset arra viszont kifejezetten jó volt, hogy az egyébként is az apokalipszisre készülő, mindenhol világvégét, árulókat és ellenséget vizionáló, paranoid Weaveréknek muníciót adtak az addigi meggyőződésükhöz, hogy a világ tényleg ellenük fordult. És ebben hathatósan közreműködtek az amerikai hatóságok is.

A Randy elleni vádakkal kapcsolatos tárgyalási időpontokat össze-vissza változtatták, és végül rossz időpontot küldtek ki a hegyekben élő férfinek, így nem jelent meg a bíróságon az elvárt időpontban. Amerikában ez azt jelenti, hogy innentől kezdve az illető hivatalosan is szökevénynek számít. Hiába jelezték a bírónak a félreértést, ő ezt nem vette figyelembe, és nem vonta vissza a körözést a férfi ellen.

Ettől a ponttól átkerült az ügy a szökött bűnözők kézre kerítéséért is felelős, United States Marshals Service (USMS) nevű szövetségi rendvédelmi szervhez, amelynek a tagjait magyarul rendőrbíróknak is szokás nevezni. Ők alapból úgy készültek, hogy a férfi nem akarja elhagyni az otthonát. Erre a következtetésre azért is juthattak, mert Vicki Weaver korábban és ekkoriban is a legkülönfélébb helyekre írogatott olyan leveleket, amelyek zavaros vallási fanatizmusról és arról tanúskodtak, hogy a család kész fegyvert ragadni a szabadságuk érdekében.

Az összeesküvés-elméletekre egyébként is fogékony Randy a bírósági tárgyalását övező zavarból azt szűrte le, hogy az amerikai kormány összefogott a családja ellen. Az sem segített, hogy jogi képviselője korábban tévesen azt állította, hogy ha elveszti a pert a bíróságon, az állam elveszi a földjét, a családja hajléktalanná válik, emiatt pedig a gyerekeit is elveszik a feleségétől.

Később azt sikerült kitalálnia a USMS-nek, hogy megvásárolnak egy szomszédos telket, majd magukat ingatlanfejlesztőnek álcázva lépnek kapcsolatba a férfivel, de titokban kamera- és mikrofonrendszert telepítenek mindenhova, hogy így figyelhessék meg a családot. Az akció a Northern Exposure fedőnevet kapta (ami történesen az itthon Miért éppen Alaszka? címen futott tévésorozat eredeti címe is).

Az akkor már minden hangra, zajra és közeledésre fegyvert fogó családtagok később megtalálták az egyik elrejtett megfigyelő felszerelést, ami csak fokozta azt az érzetüket, hogy itt valami nagy dolog van készülőben ellenük. Közben egy ponton híre ment, hogy Geraldo Rivera újságíró helikopterére is rálőttek a Weaverek, amivel még több alapot adtak a hatóságoknak az erőszakos fellépésre. Később kiderült, hogy senki sem lőtt a gépre, ezt maga a pilóta is megerősítette. Egy ponton még az is szóba került, hogy Randy egyik barátját, Bill Gridert küldik fel a férfihez közvetíteni, de még Grider is csak annyit mondott, hogy ha valaki az ő birtokára lépne fegyverrel, hogy megtámadja, ő is valószínűleg tűzet nyitna, így elvetették az ötletet.

Az ATF ráadásul későbbi vizsgálatok szerint nem tájékoztatta arról a USMS-t, hogy egyáltalán nem biztosak abban, amit korábban feltételeztek, miszerint Randy fegyverrel látja el a neonáci terrorcsoportokat a környéken, és ő maga is részt vett például bankrablásban. Így olyan képet kaptak róla a hatóságok, hogy itt egy konteós, kormányellenes, militáns náci, aki a hegyekben bujkál a börtön elől a felfegyverzett családjával. Ez odáig fajult, hogy a hatóságok konkrét bizonyíték híján attól tartottak, hogy a zöldsapkás kiképzést kapott exkatona biztos csapdákat állított, és azonnal rálőnek bárkire, aki a területükre téved.

A lassan egy éve tartó patthelyzet következő felvonásában 1992. augusztus 21-én hat rendőrbíró indult neki felderíteni a területet, hogy valamiféle megoldást találjanak Randy Weaver biztonságos letartóztatására. A két csoportra szakadt rendőrbírók aztán tragikomédiába illő baklövéseket követtek el. Egyikük kődobálással próbálta tesztelni a házőrző labrador és a család reakcióidejét, de ez csak arra volt jó, hogy a kutya, Randy fia és a család kvázi befogadott tagjának számító Kevin Harris elinduljon a zaj irányába, miközben a családfő másfelé kutakodott. Ebből az lett, hogy a kutya megtalálta az egyik felderítőcsapatot, Randy pedig véletlenül belefutott a másikba. Aztán máig tisztázatlan körülmények között az egyik rendőrbíró egyszerűen lelőtte a kutyát, mire Randy 14 éves fia, Sam mindössze annyit mondott:

Lelőtted a kutyám, te rohadék!

– majd tüzet nyitott rájuk. A lövései senkit sem találtak el, de ezután menekülőre fogta. A fiú azonban nem jutott sokáig, mert az egyik rendőrbíró hátba lőtte, és meghalt. Fontos kiemelni, hogy eltérnek a beszámolók a rendőrbírók viselkedéséről, és a Weaverek a jelenlétükről csak annyit tudtak, hogy terepruhás fegyveresek törtek be a telkükre, ilyen alapon pedig úgy gondolhatták, hogy jogosan védik meg magukat. Harris a halott fiút látva viszonozta a golyókat, és az egyikkel mellkason találta az egyik rendőrbírót, aki a helyszínen meghalt.

A hatóságok beszámolói innentől kezdve folyamatosan változtak, és számos verzió létezik arra, hogy pontosan ki nyitott tüzet először azután, hogy lelőtték a kutyát. Még a rendőrbírók is össze-vissza beszéltek az esetről, így talán Harris verziója állhat a legközelebb a valósághoz: a rendőrbírók lelőtték a kutyát, emiatt Sam rálőtt a fegyveresekre, az egyik fegyveres visszalőtt és karon találta a fiút, aki ezután menekülni kezdett, majd Harris ezt látva megölte az egyik rendőrbírót, mire a többi tüzet nyitott mindkettőjükre, meggyilkolva a menekülő tinédzsert. Harris szerint csak ezután jelezték a fegyveresek, hogy ők egyébként a hatóságtól jöttek.

Kevin Harris a Ruby Ridge-i birtok makettjére mutat a szeptember 26-i szenátusi meghallgatáson a washingtoni Capitol Hillen – Fotó: Richard Ellis / AFP
Kevin Harris a Ruby Ridge-i birtok makettjére mutat a szeptember 26-i szenátusi meghallgatáson a washingtoni Capitol Hillen – Fotó: Richard Ellis / AFP

Harris visszarohant a többiekhez a hírrel, hogy meghalt a fiú, majd visszahozták a testét a házba, miközben a rendőrbírók egy része halott társuk mellett maradt. Ketten pedig erősítést kértek, ugyanis egy halott rendőrbíró esetén az ügy már az FBI felügyelete alá esik. Ráadásul az FBI azt is elrendelte, hogy ha megadásra való felszólítás után is fegyvert látnak bármelyik felnőtt kezében, akkor szabadon tüzet nyithatnak, és akár meg is ölhetik a célpontot.

Innentől kezdődött a 11 napos ostrom, ami további tragédiákkal járt, főleg annak köszönhetően, hogy az FBI gyakorlatilag zöld lámpát adott a mesterlövészeknek, hogy azonnal tüzet nyithatnak minden fegyveresre a birtokon. Az egyik mesterlövészt Lon Horiuchinak hívták, aki később a wacói mészárlásnak is az egyik kulcsszereplője volt. Horiuchi először rálőtt Randyre, aki a halott fia testét ment megnézni, majd amikor Randy, Harris és a 16 éves lány, Sara visszafutottak a házhoz, Horiuchi újra tüzet nyitott. Erről is egymásnak ellentmondó beszámolók maradtak fenn, de a férfinak sikerült egy lövéssel súlyosan megsebesítenie Harrist úgy, hogy a golyó előtte a tíz hónapos lányát a kezében tartó Vickit is eltalálta. A nő a helyszínen meghalt, úgy kellett a babáját kihúzni a mozdulatlan teste alól, nehogy megfulladjon.

Ezen a ponton úgy nézett ki a Weaver-ház, hogy egyik ponton a 14 éves fiú holtteste feküdt, a másikon az anyáé, a konyhakövön pedig a család fogadott tagja, Kevin Harris feküdt súlyos lőtt sebbel, és félő volt, hogy elvérzik. A házban Randy mellett ott volt még a 16 és a 10 éves lánya, illetve a tíz hónapos baba. Későbbi vizsgálatok után megállapították, hogy Horiuchi óriásit hibázott, amikor fedezékbe vonuló emberekre lőtt, és nem vizsgálta meg, hogy olyat is eltalálhat, akire nem vonatkozik az FBI kilövési engedélye. Ezek után vett részt fél évvel később a 76 halálos áldozattal járó wacói ostromban is mesterlövészként.

A család napokig bujkált a halott családtagjai testével a házban, miközben az FBI próbált rájönni, mégis mi a fenét csináljon. Ekkor már végre leesett a legfelsőbb szinteken, hogy a helyszíni ügynökök valamit nagyon elrontottak, ugyanis az FBI igazgatóhelyettese 1996-ban saját maga vallotta be a vizsgálat során, hogy

  • A Randy Weaver ellen felhozott vádak baromságok voltak;
  • senki sem látta a férfit elsütni a fegyverét;
  • Vicki ellen semmilyen vádat nem emeltek;
  • és alapvetően annyi történt a Weaverek szemszögéből, hogy az ugató kutyájukat követve egy csapat terepmintás fegyveresbe botlottak a saját birtokukon, akik lelőtték a kutyájukat, majd utána rájuk is lőni kezdtek, és megölték Randy fiát is. Egyedül Harrisről tudták bizonyítani, hogy lőtt, és a jelek szerint neki is jó oka volt rá.

Az FBI még napokon át bénázott a horrorisztikus körülmények között túlélő családdal. Egy ponton a szinte a halálán lévő Harris maga kérte meg Randyt, hogy ölje meg, mire a férfi azt mondta, hogy ő ezt nem teheti meg, ha meg akar halni, magával kell végeznie. Erre végül nem került sor.

A hatóságok először hangosbeszélőn próbáltak hatni a családra, de a szöveget Vickinek címezték. Ekkor derült ki, hogy a hatóságok nem is tudták, hogy Horiuchi megölte Randy feleségét, a Weaverek viszont azt hihették, hogy a hatóságok gyakorlatilag gúnyolódnak a nő halálán. Mivel nem volt náluk áram, ezután egy robotot küldtek oda a házhoz egy telefonnal, de a robotra volt szerelve egy puska is, amelynek a csöve egyenesen a telefonra szegeződött. Amikor Randy ezt észlelte, azonnal visszabújt a házába.

A hatóságok gyakorlatilag az első pillanattól az utolsóig olyan túlzó agresszióval álltak Randy Weaverhöz, hogy voltaképpen belehajszolták magukat és a családot is az erőszakba, csak hogy kreált vádak alapján letartóztathassák, amiért neonáci kapcsolatai vannak.

Végül a vietnámi veterán és hős Bo Gritzet kérték meg, hogy menjen fel mediálni az exkatona Randyvel, hátha rá hallgat. Gritz nem lacafacázott sokat, egyenesen odasétált a házhoz, és megkérte Randyt, hogy adja meg magát. A férfi pedig másnap engedelmeskedett a lányaival. Augusztus 31-én a hegyről leérkező családot és az ügynököket lent már hőzöngő, kormányellenes tömeg és egy sor karlendítő neonáci várta.

Bo Gritz és FBI-ügynökök kísérik le a hegyről a lányát kezében tartó Randy Weawer 1992. augusztus 31-én – Fotó: Jim Botting / Wikipedia
Bo Gritz és FBI-ügynökök kísérik le a hegyről a lányát kezében tartó Randy Weawer 1992. augusztus 31-én – Fotó: Jim Botting / Wikipedia

Ezután éveken át tartó pereskedés kezdődött. Az FBI erőszakos bűncselekmények osztályának vezetőjét bizonyítékok eltüntetése és a nyomozás félrevezetése miatt 18 hónap börtönre és több ezer dollár pénzbüntetésre ítélték, a Weaver család pedig beperelte az amerikai államot Vicki és Sam halála miatt. Randy 100 ezer, a három lány pedig fejenként 1 millió dollár kártérítést kapott a kormánytól, miután a bíróság igazat adott nekik a hatóságokkal szemben. Mindezt úgy, hogy az amerikai kormány még az ítélet után sem ismerte el, hogy bármit is rosszul csináltak volna.

A helyzet legbizarrabb leágazása, hogy még Kevin Harris is pert indított, amire a szövetségi ügynökök annyit reagáltak, hogy olyan nincs, hogy kártérítést fizessenek valakinek, aki megölt egy rendőrbírót. Végül 380 ezer dollárt ítéltek meg Harrisnek. Vádat emeltek Horiuchi ellen is, de mivel a gyilkosságot különleges munkavégzés közben (szövetségi bűnüldöző tisztként eljárva) követte el, így törvényi immunitást élvezett.

A Ruby Ridge-i ostrom azóta számos alkotót ihletett meg, és a kormányt, az államot és bármiféle hatalmat megtagadó, a társadalom perifériáján tengődő, militáns amerikaiak szimbóluma lett. 1996-ban, tehát alig pár évvel később film is készült az esetből Laura Dern, Kirsten Dunst és Randy Quaid főszereplésével, és számos irodalmi, filmes és tévés alkotás veszi alapul a Weaver család történetét, amikor egy ember vagy család harcát próbálják ábrázolni az egész világgal szemben. Randy Weaver később kormányellenes aktivistaként jelent meg számos hasonló helyzetben, és halála előtt már a keresztény hitét is elvesztette, végül 2022-ben halt meg. Lányainak sikerült nagyjából normális életet kialakítaniuk maguknak, Sara még könyvet is írt az egészről az apjával, ahogy Kevin Harris is. Az FBI pedig a wacói tragédia után teljesen átalakította azt, ahogy a hasonló esetekben reagálnak.

(Források: Britannica, Guardian, NPR, Wendigoon, New York Times)

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!