Mindenki tudja, hogy az Aldi és a Lidl tulajdonosai testvérek. Ez teljesen egyértelmű, hiszen a két üzletlánc nagyjából egyszerre jött be Magyarországra, hasonló színű a logójuk, és elég hasonló áron kínálnak elég hasonló termékeket. Sőt, elég gyakran pont egymás mellé is települnek. Így megy ez a németeknél, az Adidast és a Pumát is egy testvérpár, Adolf és Rudolf Dassler alapította, mint az közismert.
Ez a történet valószínűleg nem Magyarországról indult, mert külföldi lapok is foglalkoznak vele, itthon viszont különösen erősen elterjedt. Annyira, hogy bármilyen cikket írunk a két üzletláncról, a kommentek között azonnal előbukkannak a megfejtések, miszerint a tulajdonosok testvérek. Ezzel egy probléma van:
nem igaz.
Annyira, hogy a diszkontláncok tulajdonosainak semmi közük nincs egymáshoz azt leszámítva, hogy mindkét család német. Az Aldi tulajdonosa az Albrecht család, a Lidlé pedig a Schwarz család. A cégeik világszerte a legnagyobb vetélytársak.
Nem is Lidlnek hívják a tulajdonosokat
Lidl & Cie. néven 1858-ban alapítottak déligyümölcs-kereskedést a baden-württembergi Heilbronnban. Az üzletbe 1930-ban bevásárolta magát Josef Schwarz helyi üzletember, aki Lidl & Schwarzra nevezte át a céget, amit rövid úton élelmiszer-nagykereskedéssé alakított. A vállalat a második világháborúban elpusztult, de utána újjáépítették, és Josef Schwarz 1968-ban alapította meg az első szupermarketjüket Handelshof néven. Ez később egész üzletlánccá fejlődött, ma Kauflandnak hívják és Európa-szerte több mint 1500 üzletük van.
Josef Schwarzcal párhuzamosan a fia, Dieter is alapított egy kiskereskedést 1968-ban, amit 1973-ban diszkonttá alakított át. A schwarz németül feketét jelent, a boltot ezért nem akarta saját maga után elnevezni, nehogy a feketepiac jusson róla az emberek eszébe. Mivel a cégük nevében – véletlenül, és tőle függetlenül – benne volt a Lidl név, ezt választotta, és megvásárolta a Lidl névhasználati jogát Ludwig Lidl nyugdíjas tanártól. (A Lidl amúgy a Ludwig becézése, Ludwig Lidl tehát olyan név a németben, mintha valakit itthon Józsi Józsefnek hívnának.)
A történet innen már ismert: a Lidl az árakra koncentrálva nagyon sikeres üzleti modellt dolgozott ki, és nagyon gyorsan terjeszkedni kezdett. A cégcsoport pedig azóta egymással párhuzamosan két üzletláncot üzemeltet, a Lidlt diszkontként, a Magyarországra nem terjeszkedő Kauflandot pedig hipermarketként (azaz kábé olyan, mint az Auchan). A többségi tulajdonos máig a Schwarz család, és a hozzájuk tartozó alapítványok.
Mindenkinél olcsóbbak akartak lenni
Az Aldi elődjét 1913-ban alapította Anna Albrecht a németországi Essen egyik külvárosában. Az élelmiszer-kiskereskedést férjéről, Karl Albertről nevezte el. 1945-ben az üzlet vezetését két fiuk, Karl és Theo Albrecht vette át, ők a kisboltot átalakították, és kevesebb terméket kezdtek el árulni, de a korábbinál olcsóbban. A kísérlet bejött, a két testvér pedig ügyesen vezette a céget, így a következő másfél évtizedben 300 hasonló kisboltot tudtak nyitni.
Az 1950-es évek években azonban ez a modell kezdett kimenni a divatból. Abban az időben terjedtek el a szupermarketek, amelyek nagyobb alapterületen több terméket árultak, és bevezették, hogy a vevők maguk válogathatnak a termékek közül, nem szolgálják ki őket mindennel a pult mögül az eladók. Az Albrecht testvérek tesztelni kezdték a különböző üzleteikben, hogy milyen új megoldással csábíthatnák vissza a vevőiket.
A tesztelés vége az lett, hogy feltalálták az élelmiszerdiszkontot, amit Aldinak neveztek el. Ez egy olyan bolt volt, ami elsőre hasonlított a szupermarketekre, de minden létező módon spóroltak: kisebb volt a választék, nem árultak gyorsan romló friss termékeket, nem használtak árcédulákat, nem pakolták ki a dobozokból a polcokra az árut, nem vettek drága bútorokat a boltokba és eleinte nem is reklámozták magukat. Cserébe viszont olcsó volt, ezt pedig imádták a vásárlók.
A két testvér legendájának eredete
1961-ben, nagyjából a diszkontmodell feltalálásával egy időben Karl és Theo Albrecht valamiért úgy döntöttek, hogy nem együtt folytatják a vállalkozást. A céget két részre osztották, és a boltokat is nagyjából fele-fele arányban osztották fel egymás között. Sőt, még abban is megegyeztek, hogy Németország egyik felében egyikük, másik felében másikuk nyithat új boltokat, és nem terjeszkednek a másik területére.
A két cég azóta egymástól teljesen függetlenül, de ugyanazon a néven működik. Egyedül az különbözteti meg őket, hogy más a logójuk, és Németországon belül az égtájak után Aldi Südnek és Aldi Nordnak (dél és észak) hívják magukat. Később aztán a nemzetközi terjeszkedés közben is igyekeztek nem egymás lábára lépni, így Németországhoz hasonlóan a többi országot is felosztották egymás között, Magyarországra így csak az Aldi Süd jött be, sima Aldi néven.
És hogy min vesztek össze a testvérek? Máig nem lehet tudni. A legnépszerűbb elmélet szerint azon, hogy áruljanak-e cigarettát a boltokban, később ugyanis csak az Aldi Nordban lehetett cigit kapni, az Aldi Südben 2003-ig nem. Valószínűbb azonban, hogy egyszerűen nem fért meg két dudás egy csárdában és nem bírtak megegyezni, ki döntsön a legfontosabb kérdésekben.
Innen ered tehát a Magyarországon is elterjedt városi legenda, miszerint az Aldi és a Lidl tulajdonosai testvérek. Még egy dologban azonban mindenképp hasonlít a két család: abban, hogy iszonyú sok pénzük van. Az Aldi Süd tulajdonosai ma Németország leggazdagabb családja nagyjából 12 ezer milliárd forintnak megfelelő vagyonnal, de nem sokkal mögöttük van a Lidlt birtokló Schwarz család 10 ezer milliárd forintot érő vagyonnal. Az Aldi Nord tulajdonosai szegényebbek, nekik csak körülbelül ötezer milliárd forintnyi vagyonuk van.
Azt, hogy Magyarországon miért települt nagyon gyakran egymás mellé a két cég a boltjaival, ebben a cikkben írtuk meg.
(Források: Welt, Westdeutsche Allgemeine Zeitung, Business Insider, Aldi Reviewer)