Nem kell túlságosan ragozni, hogy meleg van Európában ezen a nyáron, vagyis mit meleg van, aszály, melegrekord, kánikula, hőségriadó, erdőtüzek adják a kilincset egymásnak 2022-ben, miközben a fű sárgul, a természetes vizek apadnak.
Pár évvel ezelőtt, 2018-ban, egy szintén jó meleg nyáron a csehországi Děčínben, közel a német határhoz felbukkant egy kő az Elba partján, amibe annyi évszámot és üzenetet véstek, mint egy rendes iskolapadba. Az egyik német nyelvű felirat szerint
„ha ezt meglátod, zokogj”,
mert az azt jelenti, hogy még a szokásosnál is keményebb időszak következik azon a nyáron. A legkorábbi vésés a kövön 1616-ból datálható – egy 2013-as kutatás szerint akkor tényleg különösen száraz volt a cseh nyár, a korabeli leírások szerint már áprilisban elkezdődött a hőség, a Moldva pedig bűzlött Prágában az alacsony vízállás miatt. Később ezt az évszázad aszályának nevezték.
Az ilyen, hidrológiai jelzőket éhségköveknek nevezik, és egyszerre ómenek és dokumentumok előző évszázadokból. A děčíni kőbe azt is belejegyezték, hogy ha ez a kő látszik, akkor rossz lesz a betakarítás, nem lesz elegendő étel, magasak lesznek az árak, és a szegények éhezni fognak. A következő éveket jelölték meg rajta: 1417, 1616, 1707, 1746, 1790, 1800, 1811, 1830, 1842, 1868, 1892 és 1893.
A děčíni kőre aztán kerültek kicsit nyugisabb feliratok is, a sírás mellett az is olvasható, csehül hogy „ne aggódj, kislány, és nem sírj. Csak locsold meg a földed, ha száraz.”
Az éhségkő ugyan riogatásra jó, de a valóság az, hogy egy 1926-ban, a Moldván épített gát miatt egy évben 126 napig látszik, szóval az év egyharmadában lehetne rettegni attól, hogy borzasztó időszak következik, ami, mondjuk, az utóbbi időket nézve nem is lenne nagyon rizikós jóslat. Egy helyi turisztikai oldal szerint Děčín alatt már 1653 óta tervben van egy másik gát az Elbán, ha az elkészülne, akkor a kő örökre a víz alatt maradna, ami pedig azt jelentené, hogy örökre jó élet vár a folyóparti csehekre.
A műfajban messze nem ez az egyetlen kő Csehországban, az Elba partján rengeteg van, de a Rajnán is létezik bőségesen ilyen kő, bár kétségtelen, hogy a děčíni a legnagyobb Közép-Európában. A teljes listát a Wikipédián lehet böngészni, bár ebben nincs benne a hasonló jellegű budapesti Ínség-szikla, amely a Gellért-hegy lábánál jelzi az alacsony vízállást, idén is. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (~95 cm alatt), ami csak aszályos időszakban fordulhat elő, írja a Wikipedia.
Riogatni mindig megéri valakinek, ezért nem csoda, hogy most éppen a Twitteren megy körbe egy poszt arról, hogy a mostani aszályok miatt megint látszanak a kövek. Ha a „mostani” szót elég tágan értelmezzük, akkor tulajdonképpen nem nagy kummantás, hiszen a négy év is történhetett most. De egyelőre nincsenek hírek arról, hogy drámaian megint felbukkantak volna ezek a cseh kövek – főleg az, amit az év egyharmadában lehet látni.
