Évszázadokra elfelejtették Európa egyik legjelentősebb sírkamráját Brno alatt

2022. április 24. – 09:42

frissítve

Évszázadokra elfelejtették Európa egyik legjelentősebb sírkamráját Brno alatt
Fotó: Mikhail Markovskiy / Shutterstock

Másolás

Vágólapra másolva

Ha valaki jó időben a csehországi Brno belvárosában sétálgat, jó eséllyel ragad le a Szent Jakab-templom mögötti téren: egymást érik a kávézók, éttermek, az egyik sarkon egy klasszikus talponálló kocsma, ami előtt rendre tömegek dekkolnak, söröznek a napsütésben.

Amit viszont egészen az ezredfordulóig nem lehetett tudni, hogy a nyugodt óváros alatt európai szinten is egyedi sírkamra található. A helyet a turisták és a helyiek ma brnói osszáriumként ismerhetik, néhány cseh koronáért cserébe pedig borzongató sétában lehet részünk: padlótól plafonig sorakoznak az emberi csontok oszlopokba, halmokba rendezve, miközben a hangulatot földöntúli zene fokozza.

Ha a brnói osszárium eredetét akarjuk felgöngyölíteni, akkor jó pár évszázadot kell visszamennünk az időben. A sírkamra fölötti Szent Jakab-templomot a 13. században építették, nagyjából ekkoriban hoztak létre egy temetőt is körülötte. Egy rakás másik közép-európai városhoz hasonlóan Brno óvárosát is városfalak övezték a középkorban, úgyhogy viszonylag csekély volt a bővülési lehetőség, és ez a temetőre is vonatkozott, vagyis elkerülhetetlen volt, hogy idővel megteljen. Erre született az a megoldás, hogy 10-12 évente a sírokat kiásták, a maradványokat eltávolították, és ezzel újabb sírhelyek nyíltak meg. Igen ám, de a kiásott emberi maradványokkal is kellett kezdeni valami, ekkor jöttek képbe templom alatt kialakított föld alatti sírkamrák, ahova a csontokat levitték.

A korabeli visszaemlékezések szerint eleinte nem is vesződtek azzal, hogy elrendezzék a csontokat, idővel aztán két nagy halomba gyűjtötték őket a kamrában. Közben járványok jöttek-mentek, a kolera és a pestis is pusztított, utóbbi Brnóban különösen sok áldozatot szedett, úgyhogy a temetők, majd a kripta is hamar megtelt. A megnövekedett terhelés miatt az eredetileg háromkamrás osszáriumot tovább kellett bővíteni, egy ponton az is felmerült, hogy más föld alatti járatokkal kötik össze azokat, de ez végül nem valósult meg. Így ment ez egészen a 18. század végéig, amikor II. József magyar és cseh király 1784-ben bevezetett higiénés reformjai miatt a temetőt felszámolták, a maradványokat a sírkamrába helyezték, majd azt is lezárták. A felszámolt temető sírköveit is felhasználták, azokkal burkolták le a templom körüli teret.

Fotó: Mikhail Markovskiy / Shutterstock Fotó: Mikhail Markovskiy / Shutterstock
Fotó: Mikhail Markovskiy / Shutterstock
Fotó: Mikhail Markovskiy / Shutterstock

A munka végeztével a sírkamra szép lassan feledésbe merült, ami részben érthető, hiszen nem használták tovább, a csontokat senki nem akarta bolygatni, nemzedékek alatt pedig valószínűleg lassan kikopott a köztudatból, hogy mire is használták a templom alatti kamrákat. Közel 250 évvel később, a kétezres évek elején aztán felújítási munkálatok kezdődtek a Szent Jakab-templomnál és annak környékén. Benéztek a templom alatti területekre is, ekkor bukkantak a sírkamrára. Elég meghökkentő látvány fogadta a munkálatokban részt vevőket, a föld alatti sírkamrákat ugyanis a plafonig csontok töltötték meg. A feltárás idején több szondát is leküldtek, hogy a teljes területet feltérképezzék – a későbbi becslések szerint ötvenezer ember maradványai hevertek az osszáriumban. Persze évekig tartott, mire a területet teljesen feltárták, majd a csontokat elrendezték. Első körben a maradványokat felvitték a csontkamrából, hogy megvizsgálják, megtisztítsák őket. Később a csontok egy részét rendezetten elhelyezték a helyreállított sírkamrában, a többit a brnói köztemetőbe vitték.

Ha valaki nem járt még ilyen helyen, első látásra mellbevágó lehet a látvány: az egyik oldalkamrában több száz koponyát láthatunk egymásra helyezve, majd elsétálva néhány középkori sírkő mellett egy olyan helyiségbe jutunk, ahol a padlótól a plafonig csontokkal rakták ki a falakat, a terem közepén pedig egy masszív oszlopot raktak körbe a maradványokkal. Az egyik oldalkamrát meghagyták olyan formában, ahogyan találták: egymásra dobált koponyák, lábszárcsontok, maradványok. A feltáráskor talált érdekesebb leleteket, apró tárgyakat, ereklyéket, valamint az épen maradt csontvázakat külön is kiállították. A több millió ember maradványait rejtő párizsi katakomba után az egy helyen eltemetettek számát tekintve a látogatók előtt 2012-ben megnyitott brnói osszárium Európában a második legnagyobb temetkezési hely.

Fotó: Lovas Gergő / Telex Fotó: Lovas Gergő / Telex
Fotó: Lovas Gergő / Telex

Egyébként nem ez az egyetlen föld alatti helyszín Brnóban, amit érdemes megnézni, ha az ember a keletcseh nagyvárosban jár. A piactér alatt egy kiterjedt labirintusrendszer található, amit elsősorban tárolásra használtak a középkorban, ennek egy része ma is bejárható vezetett túrák keretében. Pár percnyi sétára, a Spilberk várhegy gyomrában található egy ma is üzemelő atombunker, ami a bejáratánál hirdeti, hogy nukleáris támadás esetén a lakosság ingyen használhatja.

De visszatérve a csontokhoz, nem a brnói osszárium az egyetlen, ahol hasonló látvánnyal találkozhatunk: korábban írtunk a Kutná Hora melletti kápolnáról, amit 40 ezer pestisáldozat csontjaival díszítettek.

(A cikk megírásához a brnói osszárium kiállítási anyagát használtuk.)

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass