A világ legnagyobb gépe 14 ezer tonnás, és napi 240 ezer köbméter szenet képes felfalni

2022. április 09. – 10:34

A világ legnagyobb gépe 14 ezer tonnás, és napi 240 ezer köbméter szenet képes felfalni
A Bagger 293 1995-ben – Fotó: Roland Scheidemann / DPA / Picture-Alliance / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A világ legnagyobb gépének számító Bagger 293 külszíni fejtő úgy néz ki, mintha valami nagyon félrement volna egy kisvárosnyi méretű Transformer olajtoronyból körfűrésszé alakulása közben, vagy mintha az a gép lenne, amivel magát Optimus Prime-ot próbálnák kínhalálba taszítani. Ez persze nem is csoda, a Bagger 293 ugyanis akkora, mint egy repülőgép-anyahajó, a 14 200 tonnás súlya ezer csuklós buszéval ér fel, és képes egy focipályányi területet 30 méter mélyen kibontani egyetlen nap alatt. Ehhez még hozzátehetjük, hogy 225 méter hosszú, 96 méter magas, és nagyjából úgy üt el az őt körülvevő tájtól, mintha legalábbis a Horizon Zero Dawn videójáték egyik mechanikus dinoszauruszát látnánk Németországban grasszálni.

A gigantikus Bagger gépek adják a német energiaipar egyik alapját, nem mást csinálnak ugyanis, mint barnakőszenet bontanak ki elképesztő mennyiségben a hőerőművek számára. Egészen addig, amíg szükségük lesz a németeknek ilyen hőerőművekre, vagy amíg kitartanak a felszín közelében elérhető szénkészletek.

A markolótárcsás kotró lelke a hatalmas markolótárcsája, ami a Bagger 293 esetében 21,3 méter átmérőjű, és 18 markolóvödröt tartalmaz, ezek darabja 15 köbméter földet képes elbontani – így maga a gép napi 240 ezer köbméter földet vagy épp barnakőszenet tud kitermelni. Ehhez irdatlan mennyiségű energiára, 16,56 megawattra van szüksége, az irányítását viszont – bármilyen meglepő – csak három-négy ember végzi egyszerre.

Joggal merül fel a kérdés, hogy ha a nagy markolótárcsa végzi az ásást, akkor minek mögé a fémdinoszauruszt idéző hatalmas váz. Mindennek megvan a maga funkciója, úgyhogy nézzük is ezeket sorban, három részre osztva! A középen, 12 darab kolosszális lánctalpon álló felépítmény mindennek az alapja, elsősorban a lánctalpak fölötti résszel, ami lehetővé teszi, hogy az egész kotró 360 fokban forogni tudjon. A markolótárcsával átellenben található kar lényegében csak a markolótárcsát egyensúlyozza. A szerkezetnek van egy harmadik karja is, itt szabadul meg a gép a kitermelt soktonnányi anyagtól, amit futószalagok juttatnak el a külszíni bányákba telepített futószalagrendszerre, hogy ne teherautókkal vagy a hihetetlenül lassú, óránkénti 0,8 kilométer sebességgel vánszorgó Bagger 293-mal kelljen a földet vagy a szenet máshova juttatni.

A gépszörny méretét a hatékonysága igazolja: a Bagger 293 egyedül képes elvégezni négyezer bányász munkáját, ráadásul akár a nap 24 órájában képes dolgozni, nem kér fizetésemelést, cafeteriát és szabadnapot, és bár 100 millió dollárba került, évente nagyjából 1 milliárd dollárnyi barnakőszenet termel ki, tehát busásan visszahozza az árát.

Itt térhetünk vissza a korábbi mondatunkra, miszerint addig dolgozik, amíg van rá igény vagy amíg van mit kitermelni. A nyugat-németországi, Köln és Aachen között félúton lévő Hambach felszíni bányában dolgozó Bagger 293-ra és társaira becslések szerint még 1,7 milliárd tonnányi barnakőszén kitermelése vár, ami 52 milliárd dollárnak felel meg, egy ideig tehát még biztosan munkára fogják a monstrumot.

De mi van, ha kifogy a munkából?

A Bagger 293 egy darabig dolgozik még a helyén, a „kisöccse”, a sokáig a világ legnagyobb gépének számító Bagger 288  viszont 2001-ben kifogyott kitermelhető barnakőszénből, így hatalmas túrára küldték: 22 kilométert kellett megtennie a Garzweiler külszíni bányába, eközben több kisebb úton, az Erft folyón, a 61-es autópályán és egy vasútvonalon is át kellett kelnie, ami nem kis logisztikai feladat volt. Ám mivel a hatalmas lánctalpain annyira jól eloszlik az óriási gép súlya, hogy még füvön haladva sem hagy maga után mélyebb nyomot, az utakban sem okozott nagyobb kárt.

Ennek ellenére a költöztetés akkori áron 15 millió német márkába (inflációval együtt mai árfolyamon nagyjából 4 milliárd forint) került, de még így is olcsóbb volt, mint amibe a gép szét-, majd újbóli összeszerelése került volna.

Nem mindegyik hasonló óriás jár ennyire jól. A kisebb méretű darabok közül a Bagger 256-ot egész egyszerűen felrobbantották, amikor már nem volt rá szükség, a 1473 pedig a világ legnagyobb elhagyatott gépeként rozsdásodik egy német mezőn. Az 1964-ben, a keletnémet bányaipar számára épített gép 1965–2002 között volt szolgálatban, 170 méter hosszú, 50 méter magas és 3850 tonnát nyom. Amikor a 2010-es években népszerű lett a világ urbexesei között, egy rajta található tábla miatt Bagger 258-ként lett ismert, de az eredeti száma 1473-as. 2019-ben az elbontásáról döntöttek, de egy helyi múzeum a védelme alá vette, a jövőjéről és a megmentéséről pedig jelenleg is zajlik a diskurzus.

Hasonló, valamivel kisebb gépszörnyek a volt Szovjetunió területén is szép számmal találhatók, nagyrészt elhagyatva. Ukrajnában például van olyan vízzel elárasztott korábbi külszíni bánya, ahol egy kis területen belül egész sok megtekinthető, olyan is akad, amely részben víz alatt állva rohad.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!