November közepén egy titkos, orosz, műholdellenes fegyver tesztelése után rövid időre még a Nemzetközi Űrállomás (ISS) is veszélybe került az így létrejött űrszemét miatt. Az eset rávilágított arra, hogy miért nem annyira jó ötlet előre tervezés nélkül megszabadulni a különböző elavult, elromlott, vagy más okból használaton kívüli műholdaktól és egyéb űreszközöktől.
Fontos hozzátenni persze, hogy akár a legapróbb méretű űrszemét is képes óriási kárt okozni, leginkább azért, mert a Föld körüli pályán keringő eszközök irtózatos sebességgel közlekednek, így egy esetleges ütközés során óriási energia szabadul fel. Az alábbi képen az látszik, hogy mekkora kárt okoz egy tömör alumínium tömbben annak 24 000 km/h-s relatív sebességgel nekiütköző, 14 gramm súlyú műanyag. A tömbön ütött kráter nagyjából 12 centi mély, ami nem tűnik soknak, de mindezt egy akkora darab okozta, mint a ceruzák végén található radír.
Az világos, hogy minden űreszközt nem lehet a végtelenségig a Föld körül tartani, ahogy az is, hogy bizonyos méret fölött képtelenség, hogy az egész elégjen a Föld légkörébe visszatérve. Ilyenkor a legtöbb nagy űreszköz a Csendes-óceán egy meglehetően távoli helyén, az úgynevezett Nemo-ponton köt ki, amely mivel 2700 km-re van minden irányban a legközelebbi szárazföldtől, és nem esik komolyabb hajózási útvonalba, ideális arra, hogy nemzetközi űrtemető legyen belőle – már persze a szennyezést leszámítva.
Hivatalosan a 48°52.6′S 123°23.6′W koordinátáknál kell keresni, de még úgy is viszonylag nehéz belőni, hol is van a semmi közepe, ha hozzátesszük, hogy északra a Pitcairn-szigetek, északkeletre a Húsvét-szigetek, délre pedig az Antarktisz partja van legközelebb hozzá. Magát a pontot egyébként Hrvoje Lukatela jelölte meg 1992-ben, aki egy programmal épp a mindentől lehető legtávolabbi pontját kereste a Földnek.
De a semmi közepe érzést leginkább az adja vissza, hogy a tudósok által választott űrtemetőhöz legközelebbi emberek nem is a Földön, hanem az ISS fedélzetén vannak, 400 km-es magasságban.
Szeretettel várja a Nemzetközi Űrállomást is
Arról már korábban írtunk, hogy az ISS évei meg vannak számlálva. Amikor eljön az ideje, és leszerelik a mostanra futballpálya méretűre hízott űrállomást, szinte biztos, hogy az is a Nemo-ponton, vagyis 4000 méter mélyen, a tenger fenekén köt majd ki. Ahogy az a 142 tonnás Mir űrállomással, illetve számos, szeméttel töltött Progressz teherűrhajóval, rengeteg műholddal és rakétafokozattal is történt.
Ideális esetben a májusban nem kis zavart okozó kínai Hosszú Menetelés 5B rakétának is itt kellett volna becsapódnia ahelyett, hogy napokig ment a számolgatás, vajon elkerüli-e a lakott területeket.
Forrás: The Guardian
