A Maldív-szigeteknél csapódott az Indiai-óceánba a kínai rakéta

A Maldív-szigeteknél csapódott az Indiai-óceánba a kínai rakéta
A Hosszú Menetelés 5B rakéta fellövése április 29-én – Fotó: STR / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Magyar idő szerint hajnali 4 óra 24 perckor, nem messze a Maldív-szigetektől az Indiai-óceánba csapódott a kínai Hosszú Menetelés 5B (Long March 5B) rakéta a Kínai Űrügynökség szerint. A hivatal honlapján azt írta, a visszazuhanó rakéta darabjai az északi szélesség 2,65 fok és keleti hosszúság 72,47 foknál (a Maldív-szigetektől kicsivel nyugatra) csapódtak az Indiai-óceánba, azonban az űreszköz nagy része már a légkörbe érve megsemmisült. Arról egyelőre nincs hír, hogy a rakéta darabjai lakott területeken értek volna földet, illetve egyelőre se kép, se videófelvétel nem áll rendelkezésre a becsapódásról.

Az Amerikai Űrparancsnokság szerint kilenc perccel korábban, magyar idő szerint 4 óra 15 perckor, az Arab-félsziget felett lépett be a rakéta a Föld légkörébe. Közleményükben azt írják, egyelőre nincs arról információ, hogy a rakéta szárazföldön vagy vízbe csapódott be.

Bill Nelson, a NASA igazgatója közleményben bírálta a kínaiakat az írányítatlanul visszazuhanó rakéta miatt.

„Az űrhajós nemzeteknek minimalizálniuk kell a visszatérő űreszközök emberekre és épületekre jelentett kockázatát, és maximalizálniuk ezen műveletek átláthatóságát. Az egyértelmű, hogy Kína nem elég felelősségteljes, ami az űrszemetüket illeti”

– áll a NASA sajtóközleményében.

A rakéta április vége óta zuhant fokozatosan a Föld felé, nagy része a légkörbe belépve valószínűleg már azelőtt megsemmisült, hogy a vízbe csapódott volna. Jonathan McDowell, a Harvardi Egyetem asztrofizikusa korábban azt becsülte, hogy a rakétának csak néhány darabja „éli majd túl” a légkörön keresztül való zuhanást, és olyan lesz, „mintha egy lezuhant kisrepülő maradványai szóródtak volna szét egy 100 mérföld átmérőjű területen”.

A rakéta a becsapódás előtt a Földközi-tenger és az Arab-félsziget felett haladt át. A zuhanó űreszközt Magyarországról nem lehetett látni. Ugyan szombat este több olvasónk is jelezte, hogy rejtélyes fényjelenséget észlelt az égen, azok azonban nem a kínai rakéta darabjai, hanem a SpaceX Starlink műholdjai voltak.

A rakétáról utoljára a Közel-Keleten, Izrael és Jordánia felett készült megerősített videófelvétel magyar idő szerint hajnali 4 óra 11 perc körül.

Április 29-én lőtték fel a leendő kínai űrállomás első, fő modulját a kínai Hainan szigetén található vencsangi űrközpontból. A Tiangong (Mennyei Palota) névre hallgató űrállomás nagyjából akkora lesz, mint a 2001-ig keringő orosz Mir űrállomás, vagyis negyedakkora, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS), és háromfős legénység fér majd el rajta. Az űrállomás 2022-re készülhet el, és minimum 15 év szolgálatra számolnak vele.

Az épülő űrállomás első, Tianhe, vagyis Mennyei Harmónia nevű modulját egy legénység nélküli, 30 méter hosszú és 21 tonnás Hosszú Menetelés 5B-rakéta vitte magával az űrbe. A terv az volt, hogy a rakéta Föld körüli pályára állítja a modult, majd a Föld felé fordul, és a légtérbe beérve elég valamelyik óceán felett.

Ez a manőver azonban valamiért nem történt meg, így a rakéta lassan elkezdett zuhanni, ahogy a Föld elkezdte vonzani maga felé. Azonban továbbra is – egyre alacsonyabb – Föld körüli pályán maradt, 90 percenként kerülve meg a bolygónkat.

Az alábbi ábrán az látszik, hogy idővel hogyan lett alacsonyabb a rakéta pályája. A két piros vonal a rakéta, a két kék pedig a Tianhe modul. A rakéta egy ellipszis alakú pályán keringett a Föld körül. A felső piros vonal azt jelzi, hogy milyen messze volt a Földtől a rakéta pályájának legtávolabbi pontja, az alsó pedig azt, hogy milyen messze volt a legközelebbi.

Nem a mostani az első alkalom, hogy egy Hosszú Menetelés 5B rakéta irányítatlanul zuhan vissza a Földre. A mostani fellövés még csak a második alkalom, hogy a kínaiak Hosszú Menetelés 5B rakétát használnak, azonban már az első sem alakult terv szerint.

Az első, 2020. május 5-i fellövés után szintén nem tudott irányítottan, lakott területet messze elkerülve lezuhanni a rakéta. Az a rakéta Afrika nyugati partjainál csapódott az Atlanti-óceánba (már ami maradt belőle), azonban néhány darabja egy Elefántcsontparti faluban ért földet, egy épületet megrongálva.

Akkora űreszközök, mint a két Hosszú Menetelés 5B rakéta ritkán zuhannak vissza a Földre. A két kínai rakéta a legnagyobb irányítatlanul visszazuhanó űreszköz a szovjet Szaljut-7 űrállomás óta, ami 1991-ben csapódott be a Csendes-óceánba. A történelem során irányítatlanul visszazuhanó összes űreszköz közül a Hosszú Menetelés 5B rakéta volt a negyedik legnagyobb.