Mit csináljunk, ha a maszk miatt rájöttünk, hogy büdös a szánk?

2021. január 26. – 23:54

frissítve

Mit csináljunk, ha a maszk miatt rájöttünk, hogy büdös a szánk?

Másolás

Vágólapra másolva

„Az ember legnagyobb ellensége a saját lélegzete” – ezt Lewis Leeds amerikai polgárháborús orvos mondta, aki a rendes szellőztetés úttörője volt az Egyesült Államokban, és hát Leeds már sehol nem volt, amikor az egész világ elkezdett mindennap órákon át maszkokat hordani, és ezzel gyakorlatilag a lehető legközelebb tartotta magához a legnagyobb ellenségét.

Meg vagyok győződve arról, hogy a maszktagadók, a tokára tolók, a fülön lifegtetők igazából nem valami polgári engedetlenség miatt választják a maszkhordás nem annyira hatékony módját, hanem egyszerűen rájöttek, hogy a saját szájukat szagolni perceken, órákon keresztül tényleg elég ahhoz, hogy az ember elbizonytalanodjon saját magában. Mintha az emberiség hirtelen kapott volna egy tükröt, amiben megnézheti magát rendesen, és rájönne, hogy te jó isten, nemcsak a ponttyal lehet undorító csókolózni, hanem velem is.

A maszkszájnak nevezett állapot, vagy éppen csak a klasszikusan, a higiéniai PC-terrornak nem engedve büdös szájnak nevezett helyzet viszont kismillió dologtól alakulhat és alakult is ki, az újdonság csak az, hogy most mindenki intim közelségbe került vele. A dolog egyébként természetes, az embernek a maszkra, főleg az első alkalmakkor, az a reakciója, hogy önkéntelenül is több levegőt vesz a száján, mert meg van győződve arról, hogy az orrán keresztül nem kap elég levegőt. A szájon át lélegzés nagyjából olyan érzés, mintha a két tenyerünket tennénk a szánk elé, de ez nem tesz semmit azért, hogy még rosszabb legyen a leheletünk. Tesz az eleget önmagáért.

A szánk ugyanis tele van baktériumokkal, olyanokkal, amik természetesen ott vannak, mert hogy ott kell lenniük, és olyanokkal is, amiket mi viszünk be oda az ételekkel. Ott lapítanak a fogaink között, az ínyünkön, a nyelvünkön, az arcunk belsejében, mindenhol. Mivel a maszk miatt gyakrabban lélegzünk a szánkon keresztül, a szánk ürege kiszáradhat, kevesebb lesz a nyáltermelés, és így kevesebb lesz az a nyál, ami a szánkat öblíti. Értelemszerűen a nyál a köpködés, emésztés és egyéb dolgok mellett arra is kell, hogy a szájüreget nedvesen tartsa, illetve kipucolja az idegen és kevésbé idegen baktériumokat. A nyál híján fennmaradó baktériumok aztán elkezdenek minden cukortartalmú dolgot felzabálni a szánkban, ami fogszuvasodást is okozhat.

Na de ami még rosszabb, hogy a szájon át légzés legnagyobb hátulütője, hogy a maszkba fújjuk ki ezeket a baktériumokat, aztán egy nagy belégzéssel vissza is szívjuk őket ugyanonnan. A maszk is dzsuvás lesz, a szájüregünk pedig akkor is stabilan kaphatja ezeket a bajkeverőket, ha nem nyalogatunk néha két lélegzetvétel között egy használt Petri-csészét.

A megoldás természetesen nem az, hogy fogjuk magunkat, és levesszük a maszkot, hanem hogy minél többször tisztítjuk, az eldobhatókat pedig értelemszerűen eldobjuk.

Attól, hogy a maszkok miatt érezzük, pusztulat büdös a szánk, valószínűleg azt jelenti, hogy valamennyire már a koronavírus-járvány előtt is az volt. Azt viszont nem jelenti feltétlenül, hogy mindenki érezte is, mert viszonylag kevés ember szokott olyan közel lenni hozzánk órákon keresztül, amennyire közel a maszkot hordjuk. De attól, hogy mi érezzük, még lehet rá megoldást találni, hiszen lehet, hogy egyszer el fog jönni az idő, amikor nem lesz szükség arra, hogy eltakarjuk az arcunkat, és semmi nem fog az útjába állni a borzasztó, kábító, pöcegödörszagú leheletünknek, amit hónapokig szagolgattunk. Úgyhogy valamit tenni kell ellene, és hát a megoldások annyira nem különböznek attól, mint amikor a járvány előtt kellett volna ugyanezt orvosolni.

Mossunk fogat!

Fogadjunk, hogy erre nem gondolt senki! A napi kétszeri fogmosás segít, illetve fogorvosa válogatja azt is, hogy érdemes-e fogselymet használni. A fogselyem értelemszerűen eléri azokat a részeket, amiket a fogkefe sörtéi nem, viszont én azóta óvatosan bánok vele, mióta a fogorvosom véleményét kikértem róla, és sikerült beletrafálnom 10-ből abba az 1-be, aki szerintem nem hisz a fogselyemben. Nem fejtette ki jobban, csak folytatta a gyökérkezelést.

A fogmosásnál két dolog fontos, hogy jól megdolgozzuk a nyelvünket és az orcánk belsejét is, mert ott is vannak baktériumok dögivel. És hogy ha lehet, akkor három havonta cseréljük a fogkefét, vagy ha elektromosunk van, akkor a fejét. A Cosmopolitan által megkérdezett szakértő szerint ez tényleg nem a foglobbi dumája, egyszerűen a sörték elfáradnak, meghajlanak ott, ahol egyenesnek kellene lenniük, és nem tudják ellátni rendesen a feladatukat. Az meg elég ciki tud lenni, amikor ételmaradékok ragadnak a fogak között, és ott rohad, bűzölög, undorítóskodik egy fasírtmorzsa.

Fotó: domoyega / Getty Images

Főleg azért, mert ínygyulladást is okozhat, az meg egy metántiol nevű vegyületet képez az ember szájában, ami egyrészt marha büdös, másrészt meg annyira marha büdös, hogy a földgázhoz szokták keverni, nehogy véletlenül valaki ne érezze, és elkezdjen égő cigit lobogtatni a közelében. Szóval ha gázszivárgást érzünk az arcunkban, akkor ideje elmenni orvoshoz.

Talán nem kéne büdös kajákat enni!

„Igen, fokhagymás-lazacos rántotta reggelire, kávéval? Na majd jól bemosok egyet!” – mondaná az ember lehelete, ha Kretén-olvasó lenne, és a bemosás alatt az értené, hogy tönkretesz minden egyes pillanatot, amit maszk alatt fog tölteni. A közvélekedés szerint bűzösnek tartott ételek a különböző szulfidok miatt rendelkeznek olyan markáns aromával, ezek a szulfidok pedig még bizonyos esetekben napokkal később is megtalálhatók a véráramban. Az ilyen bizonyos eset a fokhagyma, a hagyma vagy a kávé fogyasztása, de a tojásban található hidrogén-szulfid is be tud zavarni. A kávé ráadásul dehidratálja az ember száját, és arról olvashattuk a cikk első felében, hogy ez kész kalamajka.

A fasírtot sem véletlenül emlegettem az előbb, egyszer elmentem úgy egy nagyobb útra maszkban, hogy előtte fasírtot ebédeltem, és hát nem létezett az a mentolos cukorka, ami képes lett volna egy rendes magyar étel erejét legalább egy picit is visszafogni, cserébe az orromnál a mentolos leheletem felkúszott a szememig, amitől szemüveg nélkül is tudtam reprodukálni a párás maszk hatásait.

A büdös kaja egy dolog, de cukrosat sem érdemes nagyon fogyasztani, mármint úgy általában cukros dolgokat enni egészségtelen, de a szájban lévő baktériumok turbó fokozatba kapcsolnak tőlük, amitől még jobban büdösödik a szánk, ráadásul még rámennek a fogakra is. Ha nagyon szeretnénk valami édeset enni, akkor a sima csokoládét ajánlják a szakértők, mert annak alacsonyabb a cukortartalma, és hamarabb el is olvad az ember szájában.

Mint úgy általában az életben, a helyzeten ilyenkor sem javít a cigi és az alkohol. A cigifüst alapból kiszárít mindent, amin végigzúz az emberi testben, de hát azt alapból is tudhatjuk, hogy a büdös bagósnak büdös a szája, az alkohol meg szintén nem a hidratálás nonpluszultrája, ahogy azt rengeteg másnapból tudni lehet.

Az is lehet, hogy komolyabb gondok vannak

A komolyabb dolgok azért nem annyira komoly dolgokat jelentenek: bezavarhat egy megfázás is a szájszagba, már csak azért is, mert eldugul az orrunk, és ösztönösen a szánkon kezdünk levegőt venni. Az allergiára szedett antihisztaminok szintén dehidratálhatják az embert, az orrcseppek cseppjei pedig ottmaradhatnak a torok hátsó részén, amit fogkefével nehéz elérni.

A szájszag lehet a gastrooesophagealis refluxbetegség, ismertebb nevén a reflux jele is, amikor a nyelőcsőbe felkúszik a gyomorsav, amitől valami nem fog klappolni a szánkban. De az is lehet, hogy a maszk miatt vesszük észre, hogy cukorbetegek vagyunk, ugyanis az acetonos szájszag az 1-es típusú diabétesz jele is lehet. Vagy ha maximumon pörög a ketodiéta, az is előidézheti a ketózist, amitől szintén előállhat furcsa, jellegzetes szájszag. Veseelégtelenség, májkóma jele is lehet az, hogy a szag eltér a szokásostól, szóval ha maszkot viselünk, és ilyeneket veszünk észre magunkon, akkor gondoljunk arra, hogy a maszk segítségével nem csak egy betegséget lehet kiszűrni.