Két napja azzal van tele a kormánybarát média, hogy a Meta beavatkozik a magyar választásba, és a Facebookon korlátozzák Orbán Viktor posztjainak elérését. Azzal, hogy ez az állítás mennyire gyenge lábakon áll, ebben a cikkben részletesen foglalkoztunk, most legyen elég röviden annyi, hogy mindezt egy Mario Nawfal nevű influenszer írta az X-en, minden forrás vagy bizonyíték említése nélkül. Nawfal egyébként dokumentáltan a platform egyik legkomolyabb dezinformáció-terjesztője, posztjainak hamis állításait több mint kétszáz alkalommal helyesbítette már az X Community Notes közösségi tényellenőrző projektje.
Bár bizonyítékot nem kaptunk, Lájkbajnokság sorozatunk miatt rengeteg adatunk van a magyar politikusok, így Orbán Viktor facebookos aktivitásáról is. Ezekben biztosan fel kellene tűnnie, ha letekerték volna a miniszterelnök elérését. Első blikkre viszont ennek éppen az ellenkezője látszik: Orbán posztjai tavaly március–áprilisban havi másfél millió körüli interakciót termeltek, és ez az év végére a háromszorosára, havi négy és fél millió körüli szintre emelkedett. A legutóbbi, februári elszámoláskor pedig 5,17 millióval meg is döntötte a saját rekordját.
Fontos részlet, hogy ezek az adatok az interakciók számát (lájkok, kommentek, megosztások) mutatják, nem pedig az elérést (hány ember hírfolyamában jelent meg az adott poszt). Utóbbi publikusan nem elérhető információ, csak a saját oldalának az elérési adatait látja minden adminisztrátor. A kettő között viszont erős összefüggés van: ha valamit sokan lájkolnak, azt az algoritmus még több ember elé dobja be; és fordítva, ha egy posztot többen látnak, több a potenciális lájkoló, így logikusan emelkedik a reakciók száma is.
Ezt az összefüggést gyengíti a facebookos hirdetés, amivel gyakorlatilag pénzért lehet elérést venni. Ilyenkor sok olyan ember elé is odakerül a poszt, akiket az egyáltalán nem érdekel, és simán átgörgetik – vagyis az interakciók száma nem növekszik olyan ütemben, mint az elérés. Tavaly október óta azonban az EU-ban nem lehet politikai témájú posztokat hirdetéssel megtolni, így Orbán esetében ez a jelenség már nem él. Annyiban tehát valóban van „korlátozás”, hogy korábban Orbán posztjain volt 859 millió forintnyi bónusz, vásárolt elérés, most viszont már nincs.
Mivel a posztok elérése és a rájuk érkező interakciók száma között aránylag szoros összefüggést feltételezhetünk, megnéztük a hirdetési tiltás óta, vagyis tavaly novemberig visszamenőleg, hogyan alakult az Orbán posztjaira érkező interakciók átlagos száma. A november–februári havi átlagok mellé odatettük az eddigi márciusi részeredményt (március 1–19. közti átlagot), az elmúlt egy hetet (március 13–19.), illetve, a békemenetes posztcunami esetleges torzító hatását kiszűrendő, a március 15. óta eltelt pár nap (március 16–19.) számait is. Az eredmény:
Nemhogy csökkenést nem látunk a számokban, hanem egy elég komoly ugrás látszik a tél és a kora tavasz után márciusra, csak az ünnep utáni rövid időszakban tér vissza az átlag a februári (emlékezzünk csak: Orbánnak rekordot hozó) szintre. Márciusban amúgy eddig összesen 4,28 millió interakciónál jár a miniszterelnök, szóval a hónap végére simán kinéz neki egy újabb rekorddöntés. Ami nem igazán vág egybe a „letekert elérés” narratívájával.
Persze az átlagszámítás olykor csalóka lehet, hiszen néhány kiugró érték jelentősen torzítani tudja a képet, ezért szokták a statisztikusok sok esetben a mediánt használni átlag helyett: ha egy adathalmaz számait növekvő sorrendbe rakjuk, az lesz a medián érték, aminél az adatok fele kisebb, a fele meg nagyobb. Egy példa: ha egy focicsapatban öt játékos havi egymillió fabatkát keres, öt havi kétmilliót, és egy sztárfocista 50 milliót, akkor a csapat átlagbére 5,9 millió, a medián viszont 2 millió. Nyilván a medián ad jobb képet a játékosok „tipikus” fizetéséről.
Megnéztük tehát az átlagok után Orbán posztjainál ugyanezeken az időtávokon a posztok interakcióinak medián értékét is:
Nagyjából ugyanazt a mintázatot látjuk, a mediánok mindenhol 30-35 százalékkal maradnak el az átlagoktól. Ez teljesen természetes a közösségi médiában, és azt a jelenséget mutatja, hogy pár virális poszt húzza fel mindig az átlagot. Orbánnál egy kivétel látszik ez alól, az elmúlt háromnapos periódus, ahol jóval kisebb, csak 10 százalék körüli a különbség az átlag és a medián között. A medián nem esett vissza a februári szintre, ahogyan az átlag, hanem ott maradt a jóval magasabb márciusi szinten. Ez azt jelenti, hogy ebben a három napban Orbánnak nem volt virálissá váló posztja (és valóban, ha végiggörgetjük az oldalát, nem látunk kiugró számokat); a nem virális posztjai viszont sokkal jobban érdekelték az embereket, mint általában szokták.
Vagyis az interakciók számának alakulásán továbbra sem látszik semmi nyoma annak, hogy az elérésbe bármilyen drasztikus beavatkozás történt volna tavaly ősz óta. Két lehetséges magyarázat látszik erre:
- valóban nem volt semmiféle beavatkozás, korlátozás, algoritmustekerés;
- korlátozták Orbán Viktor posztjainak elérését, de a követőtábora csodálatos módon éppen ezzel egy időben lett pont annyival aktívabb, hogy ennek a negatív hatása ne látszódjon az interakciókban (sőt, még növekedjenek is a számok).
