Lázár János szerint Putyin 30 százalékos kedvezménnyel ad olajat és gázt Magyarországnak – igaz ez?

Lázár János építési és közlekedési miniszter egy lakossági fórumon többek között olyanokat mondott, hogy

• Vlagyimir Putyin 30 százalékos kedvezménnyel adja Magyarországnak a gázt és az olajat, Donald Trump viszont nem fogja kedvezményesen adni.
• Az a 2026-es választás fő tétje, hogy akarunk-e 40 százalékkal nagyobb rezsit fizetni.
• A környező országokban, konkrétan Szlovákiában, Romániában, Csehországban és Lengyelországban négyszer magasabb a villany és a gáz ára.

Ezek az állítások azonban legfeljebb részigazságokat tartalmaznak (Magyarország valóban nyer valamit az orosz olaj- és gázimporton, illetve valóban alacsony a magyar végfelhasználói ára a villamosenergiának és a gáznak), de fogalmilag pontatlanok, számszakilag pedig nagyon erősen túlzóak. Nézzük meg tehát, hogy is határozódik meg az olaj és a gáz ára, mennyi rezsit fizetünk, vagyis mi igaz abból, ami Lázár János állított az energiával kapcsolatban.

Olaj: nem transzparens, de biztos, hogy nincs 30 százalék

Egy lakossági fórumon indokolt lehet a kérdések leegyszerűsítése, de azért kezdjük azzal, hogy a kőolajimportunkban nem Vlagyimir Putyin és nem Donald Trump ad el Magyarországnak olajat, hanem a magyar Mol Nyrt. tud venni adott esetben orosz olajvállalatoktól (Lukoil, Rosznyefty) vagy akár amerikai olajvállalatoktól (Chevron, Exxon) olajat. Az amerikai cégek valóban függetlenek az elnöküktől, míg az oroszok biztosan sokkal jobban át vannak szőve politikával és a Kreml befolyásával.

Azt nem tudjuk pontosan, hogy a Mol mennyiért veszi a REB (Russian Export Blend) nevű keveréket, vagy közismertebb nevén az Ural-típusú kőolajat, de az oroszok vélhetően nem adják olcsóbban nekünk a kőolajat, mint például Indiának.

Külön „putyini kedvezményről” nem tudunk, de Lázár János esetleg gondolhatott arra, hogy az orosz olaj hagyományosan olcsóbb, mint a Brent-típusú. Ezt a diszkontot elsősorban minőségi különbség, és nem Putyin kedvezménye indokolja, és a differencia a 30 százaléktól azért nagyon távol van, vagyis sokkal kisebb mostanában ez a spread.

A Brent-jegyzés ára jól nyomon követhető (cikkünk írása idején 64 dollár/hordó), az Ural-típusú ára már bonyolultabb. Korábban a Mol és az elemzők egy mediterrán Ural-árra figyeltek, amit az Argus nevű londoni cég például publikált is (bár ez is csak becsült ár volt), de a szankciók miatt ez a piac kiszáradt, most mindenki az indiai Ural-jegyzéseket számolja, amit például a Platts fizetős portál publikál indiai leszállított kőolajmennyiségek ára alapján. A Mol Nyrt. a gyorsjelentéseiben is mindig bemutatja a Brent–Ural-különbséget, ami az utóbbi időben nagyon leszűkült, csak pár dollárt jelentett. A prezentáció 16. oldalán látható erről egy grafikon.

A Trading Economics portálon is lehet Ural-, illetve Brent-árat is követni, írásunk idején az Ural-jegyzés 56,85 dollár/hordó volt, a Brent 64 dollár/hordó, vagyis a különbség 11 százalék volt, de ezt, hangsúlyozzuk újra, nem Vlagyimir Putyin adja, és főleg nem Magyarországnak.

Azt nem tudhatjuk, hogy Lázár János rendelkezik-e több információval, mint a világpiaci árak, vagyis tud-e arról pontosabbat, hogy a Mol maga milyen áron vásárol. Három megjegyzés azonban idekívánkozik.

• Ha Magyarország valóban 30 százalékkal olcsóbban kapná az olajat, akkor annál furcsább lenne, hogy Magyarországon nem olcsóbb az üzemanyag, mint a környező országokban.
• Fontos az is, hogy a kőolajnak nincs köze a hazai háztartások rezsicsökkentéséhez, az üzemanyag nem rezsicsökkentett termék.
• Végül megjegyezhetjük, hogy a „kedvezményt”, vagyis az Ural–Brent-spreadet az állam döntően elvonja. 2022. január 1-jétől ugyanis magyar kormány Ural–Brent-spread alapú különadót vezetett be (talán ez az egyetlen az úgynevezett „extraprofiadók” közül, ami valóban extraprofitot adóztat), amelynek kulcsát azóta többször is emelte. Az adó már a spread 95 százalékát elvonta, de egy bizonyos mértékre – jelenleg 5 dolláros szintig – nincs adó.

Földgáz: a hosszú és a spot

A földgázpiacról már kevésbé mondható el, hogy „piaci”, itt jobban számít a politika. Természetesen itt is alapvetően cégek üzletelnek (az MVM-csoport és a Gazprom), de az MVM állami, a Gazprom Kreml-közeli, és a nagy gázdealekről rendszeresen politikusok is tárgyalnak.

Magyarország két csatornán veszi meg az évi 7-7,5-8 milliárd köbméter orosz gázt. Van egy hosszú távú szerződésünk évi 4,5 milliárd köbméterről, a többit egyedi vagy spot-piaci ügyletekkel szerezzük be.

Bár ezek a szerződéses árak sem ismertek, természetesen a piacon azért lehet hallani a mechanizmusokról, a szakemberek a KSH külkereskedelmi adataiból ki tudják számítani, hogy a magyar beszerzési ár a hosszú távú szerződéses gáznál nagyjából két hónapos késéssel követi a holland TTF gáztőzsdei árat. Vagyis itt nincs kedvezmény, az európai benchmarkhoz igazodik, de némileg elcsúsztatva. Az sem igaz, amikor arról olvasunk, hogy milyen olcsó ez a gáz, igaz, az sem, hogy milyen drága. Természetesen a késleltetett fizetés miatt minden pillanatban ki lehet mutatni, hogy az általunk kapott vezetékes orosz gáz éppen milyen olcsó a piachoz képest, vagy pont az ellenkezőjét, hogy éppen az LNG-vel is jobban járnánk, de ettől még ez piaci ár, nincs benne sok látnivaló.

A piaci szereplők szerint Vlagyimir Putyin egyedül a spotra, vagyis az egyedi, azonnali dealekre adhat kedvezményt, és itt valóban szokott lenni némi jutalomfalat Magyarországnak. Számoljunk úgy, hogy a hosszú szerződés mennyisége 4,5 milliárd köbméter, ez a magyar vásárlások 60 százaléka, az azonnali pedig adott évben 3 milliárd köbméter, a piac 40 százaléka. Ha Putyin kedvezménye az azonnali ügyletekre 10 százalék, az a teljes gázmennyiségre vetítve csak 4 százalék. Ez nagyon messze van a 30 százaléktól.

Lakossági árak: tényleg alacsonyak

Végezetül nézzük meg Lázár János megjegyzését a rezsicsökkentett végfogyasztói árakról. A magyar lakossági áram és gáz tényleg nagyon olcsó, európai összehasonlításban az egyik legolcsóbb (az unióban mindenképp, amúgy Szerbia még hasonló). Csak éppen nem Vlagyimir Putyin miatt, hanem egy magyar politikai termék, egy kormányzati politika miatt, amit más sorokon természetesen meg kell fizetnünk.

Ha valaki nagyon szeretne összefüggést találni a rezsi és Oroszország között, az elmondható, hogy a gáz döntően valóban Oroszországból jön, és bár áramot nem importálunk közvetlenül Oroszországból, a magyar gázerőművek főleg orosz gázzal mennek, a 2026-os tél eddigi részében ők adták az áramtermelés harmadát.

Mindjárt mutatjuk a számokat is, de azért két megjegyzés a lakossági árakhoz is tartozik.

• A lakossági gáz és áram csak az átlagfogyasztásig olcsó, az átlagfogyasztás feletti gázár például kirívóan magas.
• Lázár Jánosnak nem volt állítása a vállalati energiaköltségekről, de azt is megemlíthetjük, hogy a magyar vállalati energiaárak is magasak európai összevetésben, ezt áttételesen a lakosság fizeti meg rosszabb versenyképességben, GDP-ben, vagy a vállalatok termékeinek az árában (infláció).

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) amúgy rendszeresen publikálja európai összehasonlításban a végfogyasztói áram- és gázárakat. A legfrissebb jelentésből látszik, hogy Magyarországon a környező országokhoz képest valóban alacsonyabb a rezsicsökkentett áram- és gázár.

A négyszeres mérték azonban túlzás, Szlovákiában kétszeres, Romániában és Lengyelország közel háromszoros, Csehországban 3,5-szeres volt a decemberi ár. A lakossági gázáraknál pedig kétszeres a szlovák, illetve a román ár, háromszoros a lengyel, illetve (és itt végre felbukkan a bűvös négyszeres szám) valóban négyszeres a cseh gázár. Ugyanezt láthatjuk, ha közvetlenül európai statisztikai adatokból dolgozunk.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy amennyiben Magyarország leválna az orosz energiahordozókról, és amerikai gázra, olajra állna át, akkor annak lenne valamekkora árfelhajtó hatása, de a pontos mértéket akkori árak, egyedi szerződések döntenék el. Az pedig, hogy Putyin 30 százalékos kedvezménnyel adna el nekünk szénhidrogéneket, nem igaz, ahogy az is túlzás, hogy az orosz leválás 40 százalékkal magasabb árat eredményezne, és hogy a környező országokban négyszeres lenne a rezsi. Az orosz leválásról, annak költségeiről a Témában beszélgettünk nemrég szakértő vendégekkel: