Fact-check: ha Törökország után Romániában is rengett a föld, az azt jelenti, hogy közelednek a rengések?

A sajtó egy szegmensében megjelent, földrengéssel kapcsolatos keddi hírek mintha csak egy katasztrófafilm helyszínének jelölték volna ki Magyarországot, ami nem kerülheti el baljóslatú végzetét. Tény, Európában több helyen földrengést észleltek a napokban, de néhány lap azt a képzetet keltette, hogy a rengések láncolatszerűen majd Magyarországra is elérnek, mintha csak a már több mint 33 ezer áldozatot követelő törökországi földrengés mozgatná meg az egész kontinenst. Erről azonban szó sincs.

A gyanútlan olvasó ilyen címekkel találkozhatott:

• Te jó ég: Románia után Horvátországban is megmozdult a Föld
• Rettenetes, ami felénk közelít! Törökország után Grúziát és Romániát is elérte a földrengés, de Szegeden és Békéscsabán is érezni lehetett a föld mozgását
• Közeledik! Már Romániában is földrengés pusztított – Mi történik a világgal?
• Minden összeomlik? Törökország után újabb földrengés rázta meg a világot: ezúttal itt csapott le
• Mi történik itt? Románia után Horvátországban is földrengés volt
• Tőlünk nyugatra is rengett a föld: „Olyan hangja volt, mint egy bombának”

Összefoglalva: Grúziában (Georgiában), Romániában, Horvátországban és a brit partok közelében, az Északi-tengernél is mértek földrengéseket, amelyek a 3,6-os és 5,2-es magnitúdó között skáláztak. A romániai rengést Magyarországon is érzékelték néhány helyen, de ez nem jelenti azt, hogy hozzánk közelítene éppen egy földrengés, vagy hogy minden rengés között ok-okozati összefüggés lenne, és folyamatos hullámzásban vannak a lemezek.

Persze van olyan, hogy az egyik földrengés következhet a másikból. A múlt héten Törökországban először egy 7,8 magnitúdójú rengés pattant ki, majd nagyjából tíz óra múlva egy 7,5 erősségűt is mértek nem túl messze az elsőtől. Törökország jó része az úgynevezett anatóliai mikrolemezen fekszik, és több törésrendszer is határolja, ezért viszonylag aktív terület földrengések szempontjából. „Délen az arábiai törésrendszerrel érintkezik, míg nyugatról az égei-tengeri lemezt szippantja be az afrikai alábukás, és ez Anatóliát is nyugatra húzza, évente pár centiméterrel. A határoló törésvonalak mentén nem meglepő, ha egy rengés után megjelennek újabbak, megnövekszik a valószínűségük” – mondta Timár Gábor, az ELTE Geofizikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Ez történt a második törökországi földrengésnél, ami az első közelében, de egy másik törésvonal mentén pattant ki.

Ha megmozdul a kelet-anatóliai törésvonal, az további, kapcsolódó szerkezeti vonalak mentén kiválthat földrengést, de sem Grúzia, sem Románia, sem Horvátország nem ezeken van. „Képzeljük el, hogy egy jégtábla megmozdul a vízen, még a vele szomszédosokra lehet hatása, de tőle a harmadik már nem fog megmoccanni emiatt” – érzékeltette Timár a hatásokat.

Romániában a Zsilvásárhely nevű település közelében volt az 5,2-es rengés epicentruma, de míg Magyarország területén a sekély, 10-15 kilométeres fészekmélység jellemző, addig Bukarest közelében alábukásos kőzetlemezeknél, nagyon mélyen, akár 100-200 kilométeren is lehetnek a fészkek. Romániában egyébként a Háromszéktől Bukarestig terjedő, úgynevezett Kárpát-kanyar számít földrengésintenzív területnek a süllyedő lemezei miatt, de ennek sincs közvetlen hatása a magyarországi lemezmozgásokra. Arról egyébként a Transtelex is írt, hogy a múlt heti, Kárpát-kanyarban észlelt rengéseknek nincs közük a törökországiakhoz.

2020 végén egy, a horvátországi Petrinjában kipattant földrengést Magyarországon is érezni lehetett. Ezt az afrikai lemez préselő hatása okozta, és jellemzően az Észak-Olaszország–Horvátország-vonalon tud földrengést okozni pár évtizedenként. Egyébként a Sziszekben érzékelt 4,2-es magnitúdó sem számít igazán veszélyesnek. Akkoriban Timár Gábor a Telexen írt arról, hogy Magyarországot mennyire veszélyeztetik a földrengések.