Fact-check: Nem kell pánikolni Csernobil miatt, csak felverték a tankok a radioaktív port

Fact-check: Nem kell pánikolni Csernobil miatt, csak felverték a tankok a radioaktív port
Videófelvételből kivett képkocka a csernobili atomerőmű területére 2022. február 24-én behatoló orosz tankokról – Fotó: EyePress News / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Miután csütörtök este az Ukrajnát megtámadó orosz egységek elfoglalták a csernobili atomerőművet, kiugró sugárzásértékeket mértek a környéken, ami érthető módon sokakat megijesztett, a mi olvasóink is többen jelezték az aggályaikat. Az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közleménye szerint azonban nincs ok a pánikra: bár a sugárzás egy kis területen valóban jelentősen megnőtt, csak a nehézgépjárművek verték fel a földutakon az 1986-os atomkatasztrófa után leülepedett nukleáris port.

A Belarusz felől támadó orosz csapatok a háború első napján elfoglalták a csernobili atomerőművet. Hogy pontosan miért, legfeljebb találgatni lehet. Az atomerőmű alig tíz kilométerre van a határtól, útba esik Kijev felé, de az is lehet, hogy azért akarták minél gyorsabban kontroll alá venni, hogy később ne lehessen akár az információs hadviselésben felhasználni ellenük egy esetleges balesetet. A hivatalos orosz indoklás szerint azért foglalták el, hogy meg tudják védeni, mert így „nacionalista csoportok és más terrorista szervezetek nem tudják felhasználni egy nukleáris provokációra az országban kialakult helyzetet” – közölte péntek délelőtt az orosz védelmi minisztérium.

Csernobil az emberi felelőtlenség, a népeket összekötő tragédia és a szovjet politika felelőtlenségének világszerte értett szimbóluma, ha egy háborúban történik vele valami, az talán minden másnál súlyosabb csapás a felelősre. A Csernobil körüli harcok így érthetően azonnal vezető hír lettek mindenhol a világon. „Az orosz megszálló erők megpróbálják elfoglalni a csernobili atomerőművet. Katonáink az életüket áldozzák azért, hogy ne ismétlődhessen meg az 1986-os tragédia” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, mielőtt még az oroszok teljesen elfoglalták volna a zónát. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is azt közölte, hogy mély aggodalommal követi a helyzetet, és maximális önmérsékletre szólított fel az ukrajnai nukleáris létesítmények védelmében.

Péntekre virradóra aztán kiugró sugárzásértékekről érkezett hír. A tilalmi zónáért felelős ukrán kormányhivatal honlapján elérhető térkép szerint a reaktor közvetlen környékén volt egy nagyobb kiugrás: az 1-4-es blokk helyén 65 500 nSv/h-s (nanoszievert per órás) értéket mértek, ami a 20-30-szorosa a normális értéknek és a korábban mért, nagyjából 3000 körüli nSv/h-nak.

Orosz tankok az erőmű területén 2022. február 24-én – Fotó: EyePress / AFP
Orosz tankok az erőmű területén 2022. február 24-én – Fotó: EyePress / AFP

Ez nem extrém magas érték, de az egészségre mindenképpen káros, egy sugárzásvédelmi felelős nem engedné, hogy dolgozók tartósan ilyen értékek mellett tartózkodjanak egy atomlétesítményben. Az ugyanakkor jó jel volt, hogy csak egy szűk, legfeljebb pár száz méteres övezetben volt ilyen magas érték, más mérési pontokon már egy-két nagyságrenddel alacsonyabb értékeket mértek.

A harci cselekményeknek Csernobil esetében valós sugárzási kockázatuk van, akkor is, ha tudjuk, hogy a csernobili atomerőmű blokkjai már két évtizede nem működnek, az utolsót 2000-ben állították le. Erről Aszódi Attila, a BME egyetemi tanára, a paksi atomerőműért felelős korábbi kormánybiztos is írt a blogján, de azt is hozzátette, hogy ennek csak lokális hatása lenne, a legrosszabb esetben is csak egy 30 kilométeres körzeten belül. A közvéleményben a legnagyobb félelem az 1986-as balesetben érintett négyes blokkot övezi, de ekörül dupla szarkofág van. Ez ugyan nem katonai csapásra van méretezve, de az elmúlt 36 évben a radioaktivitás a radioaktív bomlás következtében jelentősen lecsökkent, így nagy, messzire eljutó kibocsátással nem kell számolni.

„Egy ilyen eseménynek – vagy az azzal való fenyegetésnek – inkább szimbolikus jelentősége lenne”

– írta Aszódi.

Valamivel nagyobb veszélye lenne annak, ha a kiégett üzemanyagot tároló létesítményeket érné támadás, de annak az érdemi hatása is nagy valószínűséggel a 30 kilométeres, lezárt zónában maradna az atomenergetikai szakértő szerint.

A csernobili erőműről és a sérült reaktort fedő védőburokról 2021-ben készült légifotó – Fotó: Gleb Garanich / Reuters
A csernobili erőműről és a sérült reaktort fedő védőburokról 2021-ben készült légifotó – Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Mint péntek délelőtt kiderült, szerencsére sem a szarkofág, sem a kiégett üzemanyagtároló nem sérült meg a csernobili harcokban. Az Ukrán Atomenergetikai Ellenőrző Hatóság arról adott ki közleményt, hogy a megnövekedett gammasugárzás oka, hogy a zónán nagyszámú és nagy tömegű katonai nehézgépjármű haladt át, amelyek felkavarták a földben lerakódott radioaktív port. Az ukrán hatóságok erről a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is tájékoztatták.

Ukrajnában még négy atomerőmű működik, ezek adják az áramtermelés felét. Mint Aszódi Attila is kiemelte, az atomerőműveket üzemeltető ukrán vállalat közlése szerint ezek jelenleg is biztonságosan üzemelnek, de fel vannak rá készülve, hogy leállítsák a blokkokat, ha támadás érné a létesítményeket.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom