Fact-check: Már több mint száz éve tudjuk, hogy járvány alatt is fontos oltani
2021. december 6. – 14:55
frissítve
Lehet, hogy erre sokan csak nevetve legyintenek, de valóban vannak olyanok, akik szerint az oltás egyrészt felesleges, másrészt porba tiporja az emberi szabadságjogokat, az oltottak birkák, és különben is, az orvosok hazudnak, mert
már száz éve azt tanítják az orvosoknak, hogy járvány alatt tilos oltani, mert az csak a vírus mutálódásával jár.
Ez nem igaz. Ezt nem én mondom, hanem a Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem – ezenkívül a Debreceni Egyetemet is megkérdeztük –, azt azonban egyik intézményben sem tudták megmondani, honnan indult ez a téveszme, ami az oltásellenesek egyik kedvenc témája az elmúlt hónapokban.
A Semmelweis Egyetem válasza:
„A Semmelweis Egyetem Infektológiai Tanszékének tankönyvére hivatkozva terjed álhír az egyik legnépszerűbb közösségi oldalon a járványok idején történő vakcinációval kapcsolatosan. Az egyetemnek ilyen tanszéke nincs, Infektológiai Tanszéki Csoportja van, akik ugyanakkor nem írtak ilyen témában könyvet. Szinte minden, az egészségünkkel kapcsolatos tananyag, a szakterület folyamatos fejlődése miatt, az évek alatt sokat változott, de az egyetemen jelenleg használt tankönyvek egyikében sem szerepel az a félrevezető állítás, melyre alapozva az álhír terjesztői azt szeretnék elhitetni, hogy tilos lenne a jelenlegi világjárvány idején a védőoltások beadása.”
A Pécsi Tudományegyetem válasza:
„A PTE ÁOK oktatásában nem szerepel, hogy járvány idején ne lehetne oltani. Sőt, amennyiben erre lehetőség van, célszerű a járvány megelőzéseként, már a járvány előtt beadni a hatékony vakcinát – ilyenre törekszünk például a szezonális influenza elleni küzdelem során –, de az oltási kampánynak gyakran a járvány idején is folytatódnia kell, ha el akarjuk érni a megfelelő populációs védettségi szintet.
A SARS-CoV-2 vírus járványügyi viselkedését korábbról nem ismerhetjük, védőoltás sem állt rendelkezésre, így nem jött szóba a járványt megelőző oltási kampány. Fontos hangsúlyozni, hogy korábban a történelemben egyetlen világjárvány során sem volt lehetőség a vakcinációra, az oltással való gyors válaszra, védekezésre. Ennek technikai, vakcinafejlesztési akadályai voltak. A jelenlegi információk alapján immár elmondható, hogy a forgalomban lévő vakcinák mindegyike nagy eséllyel hatásos az összes vírusvariánssal szemben. Mivel ezek egészen friss információk és tanulmányok, kutatási eredmények, így értelemszerűen ezek a jövő tankönyveiben lesznek majd összegezve, publikálva.
Azt a feltevést, hogy maga a vakcináció járulna hozzá az új vírusvariánsok kialakulásához, nem tekinthetjük relevánsnak, mivel egyik oltóanyag sem tartalmaz élő vírust, így értelemszerűen a vírusmutánsok kialakulásához sem járulhatnak hozzá.”
A Debreceni Egyetem válasza:
Mindhárom egyetemnek egyszerre küldtük el a kérdéseket, de a Debreceni Egyetem egy hét után sem válaszolt. Amikor három nap után megkerestem a sajtóirodát, annyi információt kaptam, hogy „dolgoznak rajta”, majd rám csapták a telefont.
Az egyetem válasza azért is lenne érdekes, mert a téveszme egyik legnagyobb szószólója, dr. Pócs Alfréd (akitől a vírussal és az 5G-vel kapcsolatos kijelentései miatt a Magyar Orvosi Kamara is elhatárolódott) például a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett, ami a DE orvosi karának elődje, és azt állítja, hogy ő is ezt tanulta. Amint megérkezik a válasz, frissítjük a cikket.
Na de mi lehet a – teljesen téves – gondolatmenet az állítás mögött? Az elmélet szerint ha egy beoltott ember elkapja a vírust, akkor a kórokozó igyekszik majd mutálódni, hogy kicselezze a mesterségesen előidézett védelmet. Ezzel jár természetesen az is, hogy az oltásnak semmi értelme.
„Így az sem véletlen, hogy épp a legátoltottabb helyeken »ütötte fel a fejét és vadul terjed«️ ez a mutáns”
– áll egy sokszor megosztott, oltásellenes Facebook-bejegyzésben.
Ezekkel a kijelentésekkel egy nagyon egyszerű probléma van, aminek bemutatása egy normális világban elég lenne ahhoz, hogy túllépjünk ezen a beszélgetésen:
Gyakorlatilag az ég adta világon egy tudományosan helyes vagy igazolt megállapítás sincs az érvelésben.
Kezdjük azzal, hogy hogyan is mutálódik a SARS-CoV-2 vírus. Nem úgy, hogy a tüskés kis gömböc kering az emberi szervezetben, felborítja a kukákat és lerúgja a postaládákat, majd amikor meglátja, hogy az immunrendszer kiplakátolta az arcával a belvárost, mutálódik, azaz felvesz egy napszemüveget és egy műbajszot.
Valójában úgy adaptálódik a különböző helyzetekhez, hogy eszméletlen tempóval szaporodik, ami közben néha-néha változik a felépítése. Mint amikor egy fénymásolat egy kicsit hibás kópiát eredményez. Ehhez tehát arra leginkább van szükség, hogy sokat szaporodhasson, azaz zavartalanul éldegéljen egy gazdaszervezetben.
Az oltások azonban pont ezt akadályozzák meg. Igen, az oltottak is elkaphatják a vírust. Igen, az oltottak is lehetnek betegek. Ezek azonban nem azt jelentik, hogy az oltások nem működnek. Nyilván jobb lenne, ha az oltás tökéletes páncélként védené az embert, de már az is hatalmas ugrás, hogy sokkal-sokkal kisebb eséllyel lesz egy beoltott nagyon beteg, mint egy oltatlan. Valószínűleg nemcsak kevésbé lesz beteg egy beoltott, hanem rövidebb ideig is, mert az immunrendszere egy csomó időt spórol azon, hogy nem nulláról kell felépítenie a védelmet, hanem azonnal megtámadhatja a vírust, aminek így nincs olyan sok ideje szaporodni, mutálódni.
„A vakcinák ezt is elnyomják, kevésbé kapod el és adod tovább (még ha meg is tud történni, mégis kevesebbszer és kevesebb ideig). Nem tud egy vakcinált emberben akkorát menni a vírus, hiszen előbb le tudja győzni, ennek köszönhető a súlyos/halálos betegség nagyon magas fokú elkerülése. Ha nem megy akkorát a szervezetben, akkor pedig nem másolja annyiszor magát, rövidebb ideig is van a szervezetben stb. A rövidebb idő és kevesebb másolás pedig mind-mind számunkra kedvező”
– válaszolta a Telex kérdéseire Kemenesi Gábor virológus.
Ezért is van az, hogy a mutánsok leginkább azokban az országokban alakulnak ki, ahol alacsonyabb az átoltottság, hiszen a vírus ilyen helyeken szabadon garázdálkodhat, fertőzhet, szaporodhat.
Erre jutottak egy októberben publikált preprint, azaz tudományos lektorálásra váró tanulmány szerzői is. Ahogy a lenti ábrán is látható, minél átoltottabb volt egy vizsgált ország lakossága, annál kevésbé tudott mutálódni a vírus.
Tehát a SARS-CoV-2 esetében magasabb átoltottság = kevesebb mutáció. Vannak vírusok, amiknél nem így működik a dolog, mint például a Dengue vírus. Annál „a vírusra termelődött, nem neutralizáló (bekötődik de a fertőzést nem akadályozza meg) antitestek facilitálják a fertőzést, és súlyosabb lesz a lefolyás” – mondta Kemenesi. Ez a tulajdonság azonban csak néhány vírusra jellemző, de mint minden más kórokozót, úgy a mostani járványt okozó koronavírust is alaposan megvizsgálták, mielőtt megpróbálták bármiféle vakcinával kezelni.
Az az elmélet, hogy az oltás mutációhoz vezet, téves, pont a fordítottja a valóságnak. Amikor egy-egy kommentben felmerül, hogy már száz éve is tudtuk, hogy nem szabad járvány alatt oltani, gyakran előkerül dr. Darányi Gyula neve is, aki az 1940-es években tankönyveket írt a közegészségtanról. A harmadik, fertőző- és népbetegségekről szóló kötetében a himlőnél oldalakon át taglalja a védőoltások történelmi sikereit és hatékonyságát, természetesen adatokkal alátámasztva. A szerző az oltáselleneseknek is szentelt néhány mondatot.
„A kötelező himlőoltásnak természetesen, mint minden jónak általában, vannak ellenségei. Ezek részben tudatlanokból állnak, akik tagadják a himlőoltás hasznosságát, részben pedig olyanokból, akik jogászi érveléssel bár a himlőoltás hasznát elismerik, de a kötelezővé tétel ellen harcolnak”
– írta.
Az utóbbi csoportról még azt is írja, hogy nem gondolják át, hogy „az állam a köz érdekében az egyéni szabadságot még sokkal súlyosabban csorbító intézkedéseket is foganatosít”, például adó formájában. Az idő körkörös, semmi nem változik, ahogy abból is látható, hogy az 1800-as évek végén az összeesküvés-elméletek szerelmesei a távírótornyokról állították, hogy azok felelősek az influenzajárványért (ahogy most ez az 5G-vel kapcsolatban merült fel). Hogy ne csak egy betegséget említsünk, Darányi a szamárköhögésről is azt írja, hogy az oltást a betegség első hetében kell beadni.
Sajnos a hasonló összeesküvés-elméletek, mint például a csodaszer hatású féreghajtó „eltitkolása”, nagyon könnyen terjednek a közösségi oldalakon, pedig középiskolás biológiaismeretekkel vagy egy gyors Google-kereséssel könnyű megcáfolni az ilyen tévedéseket.