Az utóbbi másfél évtizedben egyfajta lopakodó szigorítás jellemezte a nők reprodukciós jogainak és a hazai terhességmegszakításnak a helyzetét. Az Orbán-kormány ugyan nem tiltotta be az abortuszt, de több olyan lépést is tettek, amivel megnehezítették azoknak a dolgát, akik terhességmegszakítás mellett döntenének: ellehetetlenítették a gyógyszeres abortuszt, a pszichológiai hadviselés pedig a 2022-es szívhangtörvényben csúcsosodott ki.
Az abortusz kérdése rendezett, hangzott el az utóbbi időben többször Magyar Pétertől. A megválasztott miniszterelnök legutóbb a választás másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatón szögezte ezt le, mikor a brit Telegraph arról kérdezte, konzervatív politikusként mi az álláspontja Pride-dal és az abortusszal kapcsolatban. Magyar ugyanakkor korábban arról is beszélt, hogy bár szerinte rendben van a mostani szabályozás, ezt nem neki, hanem a társadalomnak kell eldöntenie.
Mindeközben 21 nőjogi civil szervezet összefogásából Női Minimum névenmegszületett egy követeléscsomag, amelyben a magyar nőket érintő legégetőbb ügyeket és az azokra adott szakmai javaslatokat szedték össze – ezzel kapcsolatban egy petíciót is indítottak. A követeléseik között van többek között
- a szívhangrendelet azonnali visszavonása;
- a gyógyszeres terhességmegszakítás engedélyezése
- és a kötelező családvédelmi tanácsadás megszüntetése.
Cikkünkben a Patent Egyesület munkatársával és orvosok segítségével mutatjuk be a hazai abortuszhelyzetet, illetve azt, mi kéne hozzá, hogy valóban rendezettnek tekinthessük a kérdést.
Ha lehet terhességmegszakítást végezni, lehessen a jobb módszerrel
Miközben a WHO szerint az abortusztabletta a legkíméletesebb és legbiztonságosabb terhességmegszakítási módszer, a gyógyszeres abortusz csupán pár évig, egyetlen klinikán, a Rózsakert Medical Centerben volt elérhető Magyarországon. 2010-től alkalmazták a tablettát, ami akkor még nem volt forgalomban Magyarországon: minden érintett páciensnél egyedi gyógyszerimport-engedéllyel hozták be az országba.
2012 tavaszán úgy tűnt, hogy a készítmény megkapja a forgalomba hozatali engedélyt, ekkoriban azonban hamar politikai síkra került az ügy. A kormány arra hivatkozott, hogy akkora szakmai vita alakult ki a kérdésben, hogy az nem rendezhető, így a készítmény mégsem kerülhet forgalomba – jóllehet jogi lehetőség nem volt a tabletta betiltására.
Akkori sajtóhírek szerint a kormány tervei szerint előbb-utóbb a klinikán is ellehetetlenítette volna a tabletta alkalmazását, ezt azonban a Rózsakert nem várta meg: végül maguktól beszüntették a tablettás abortuszt. Akkor azt mondták, ez addig így is marad, amíg nem nyílik lehetőség „az egyébként szakmai egyetértésen alapuló, biztonságos eljárást nem csak a jogszabályoknak megfelelően, de minden szempontból zavartalanul alkalmazni”. Csermely Gyula nőgyógyász, a magánvállalkozás akkori tulajdonosa akkor azzal indokolta a döntést, hogy a tabletta alkalmazhatóságával kapcsolatos politikai vitában eszközként használták az intézményét.
A mifepriszton és mizoprosztol hatóanyagú készítmények időközben az EU-s szabályoknak megfelelően törzskönyvezve lettek itthon is, de azóta se forgalmazzák, pedig voltak erre próbálkozások Rékassy Balázs orvos és egészségügyi szakértő szerint. Rékassy kérdésünkre azt mondta, ő maga is próbált lépéseket tenni afelé, hogy engedélyeztetni tudják a tabletta forgalombahozatalát, de mindannyiszor politikai akadályokba ütközött. „Kaptunk kereszténydemokrata vonalról politikai figyelmeztetést, kvázi fenyegetést, hogy ezzel jobb, ha nem foglalkozunk” – tette hozzá Rékassy.
„Nem szakmai okok miatt, maradjunk annyiban” – mondta a Telexnek Csermely Gyula, a most már RMC Clinics néven futó klinika igazgatója, amikor a 2012-es beszüntetés körülményeiről kérdeztük. Elmondása szerint április 12-én este 8 körül merült fel újra, hogy újra asztalra kerülhet a tabletta visszavezetése.
„Ha egy társadalomban azt mondjuk, hogy nem lehet terhességmegszakítást csinálni, akkor az egy szabályozás. De ha azt mondjuk, hogy lehet, akkor lehessen a jobb módszerrel”
– vélekedik a nőgyógyász.
A tabletta elmondása szerint annyiban előnyösebb a művi megszakításnál, hogy nincs műtéti szövődmény és kisebb a későbbiekben a koraszülés kockázata. Ennek az az oka, hogy a tabletta alkalmazásánál a méhnyak izomrostjai lágyan tágulnak és nem sérülések útján, ami a műtéteknél jellemző. A gyógyszeres megszakításnak persze van hátránya is: görcsökkel és összehúzódásokkal jár, így valamivel kellemetlenebb, mint altatásban, összességében mégis biztonságosabb mint a műtéti eljárás. Fontos az is, hogy a gyógyszeres abortusz az orvos és a páciens közös döntése: ha engedélyezve van is a tabletta, nem az történik, hogy bárki besétál a patikába és magában eldönti a kérdést.
Míg korai terhességeknél kisebb a hozzáadott értéke a művi magszakításhoz képest, Csermely szerint a tabletta alkalmazása kritikus fontosságú akkor, amikor egészségügyi okok miatt, a 18-19. hétben kell megszakítani a terhességet. A gyógyszerrel ugyanis sok napos szülés- vagy vetélésindukciós procedúrát lehet megelőzni, ezzel nagyban megkönnyítve a páciensek életét – 2012-ben azonban ezt az alkalmazási módot is beszüntették.
„A szívhangrendelet eltörlése egy olyan minimum, ami alá nem lehet menni”
A jelenlegi rendszer szerint tehát a 12. hétig, kizárólag műtéttel lehet megszakítani a terhességet. Ráadásul a magzati élet védelméről szóló 1992-es törvény óta feltétel, hogy a nőnek két konzultáción meg kell jelennie a családvédelmi szolgálatnál, ahol megpróbálják meggyőzni, hogy tartsa meg a magzatot. A két alkalom között kötelezően el kell telnie három napnak, ezzel tovább húzva az amúgy is megterhelő időszakot.
A pszichológiai hadviselés aztán a 2022-es szívhangtörvényben csúcsosodott ki. A törvényt bármiféle társadalmi vita vagy szakmai egyeztetés nélkül, gyakorlatilag a semmiből fogadta el a parlament. A törvény lényege, hogy a terhességmegszakítás előtt meg kell mutatni az abortuszra jelentkező nőknek a magzat szívhangját, ami még inkább megterheli érzelmileg a nőket. Ráadásul Takács Péter – most már leköszönő – egészségügyi államtitkár állításával ellentétben az adatok azt mutatják, hogy az abortuszok száma nem csökkent érdemben, még évekkel a törvény hatálybalépése után sem. Szakértők szerint ráadásul az önvád és bűntudat ilyesfajta erősítése hosszú távon is ronthatja a mentális egészséget, ahogy a későbbi gyerekvállalási hajlandóságot is.
„A szívhangrendelet teljesen indokolatlan rendelkezés volt, aminek semmi keresnivalója az abortusz hazai szabályozásában” – vélekedik Les Krisztina, a Patent Egyesület reproduktív jogi koordinátora. Ő éppen ezért baljósnak tartja, hogy a leendő miniszterelnök a szívhangrendelettel együtt is rendezettnek látja a kérdést.
Les szerint, bár papíron egészen könnyen hozzáférhető itthon az abortusz, a gyakorlatban elképesztő nehézségekkel és akadályokkal találkoznak azok a nők, akik szeretnék ezt a jogukat érvényesíteni. A szívhangrendelet mellett ilyen a két kötelező konzultáció is – előbbi a hivatalos kommunikáció szerint azt szolgálja, hogy a nők informált döntést tudjanak hozni. „Az információ az az, hogy terhes vagy-e, vagy nem. Semmilyen információt nem ad hozzá, amikor arra köteleznek, hogy hallgasd meg a magzati szívhangot” – mondja Les Krisztina.
Szerinte alapvető probléma, amikor egy kormány ideológiai alapon hoz döntést a nők reprodukciójáról – márpedig ez történt az elmúlt 16 évben. A Patent Egyesülettel arra akarják felhívni a figyelmet, hogy ezek orvosszakmai döntések, és olyan szabályozást szeretnének a jövőben, ami orvosszakmai szempontokon alapszik.
„A szívhangrendelet eltörlése egy olyan minimum, ami alá nem lehet menni. Olyan szinten semmi értelme és olyan szinten a nők megalázásáról szól. A most ígért új rendszerbe semmilyen szinten nem fér bele”
– mondja Les Krisztina. Szerinte ilyen minimumnak kéne lennie annak is, hogy az új kormány vénykötelesség nélkül elérhetővé tegye az esemény utáni tablettát. A tabletta – amelynek lényege, hogy az aktus után 72 órán belül alkalmazva megakadályozza a terhességet – az EU-tagállamok közül kizárólag Lengyelországban és Magyarországon receptköteles. Mindezt úgy, hogy a pár éve az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászat Tagozata is közölte, támogatják, hogy a tabletta vény nélkül is hozzáférhető legyen, a Belügyminisztérium azonban ennek ellenére sem változtatott a szabályozáson.
Les szerint ezek mind azt mutatják, hogy ideológiai alapon döntött a kormány és ez történt a gyógyszeres abortusz ellehetetlenítésénél is. Pedig „az nem egy ideológiai, hanem egészségügyi kérdés, hogy egy nő választhasson, hogy a műtéti vagy gyógyszeres abortusz közül mi a megfelelőbb neki.”
A Patent szakértője szerint ugyanakkor úgy gondolja, nem ez lesz az első szabályozás, amit be fog vezetni az újdonsült kormány, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy ebbe az irányba tartson az ország. A kormányalakítás után minél hamarabb szeretnék elindítani a párbeszédet az illetékesekkel – egyelőre reményteliek azzal kapcsolatban, hogy a döntéshozókkal együtt végezhessék az érdekérvényesítő munkát.
