Senki sem tudja, mi az a középosztály, de az biztos, hogy Orbánék átverik

„A középosztály megélései és tapasztalatai ki vannak hangosítva. Ha a középosztály megrendül, az egy társadalmi válság jele is lehet” – mondta Éber Márk Áron szociológus a Telex Közbeszéd hatodik eseményén, aminek témája a Merre tart a középosztály az Orbán-rendszerben? volt.

A Telex gazdaság rovatának szerkesztője, Csurgó Dénes, Éber mellett Scharle Ágota közgazdásszal beszélte át, hogy az elmúlt négy válságos év hogyan hatott a magyar középosztályra. A beszélgetésben felmerültek olyan vitás megválaszolható kérdések is, hogy mit értünk egyáltalán középosztály alatt, valós csoportot, vagy csak egy politikai terméket, hogy mi a rendszer ajánlata a középosztály számára, és valós-e az az érzés, hogy a középosztály az elmúlt években anyagi értelemben lecsúszik.

Nincsen középen és nem osztály

Az esemény elején Csurgó Dénes felelevenítette Orbán Viktor miniszterelnök definícióját a középosztályról. Orbán szerint a középosztály olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, az biztosan tudja, hogy ez az. A résztvevők azért megpróbálták keretezni a fogalmat, és egy egyetemes meghatározás helyett elmondták, ők mit értenek középosztály alatt.

Éber Márk Áronnak, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Tanszéke habilitált egyetemi docensének (aki könyvet is írt a magyar osztályszerkezetről) alapvetően két problémája van a középosztály meghatározásával: nincsen középen és nem osztály. Szerinte a középosztály mindig is egy politikai fogalom volt. Antropológusok szerint például annyit jelent, hogy jól élni. „A középosztály egy eszmény, amivé az emberek válni akarnak, nem a valóság. Ha ezt az eszményt nem sikerül elérni, frusztráció alakul ki” – mondta.

A szociológus azt mondta: a politikai diskurzusokban a társadalom azon szeletére használják a középosztályt, akik a nemzet gerincoszlopát jelentik. Konkrétabban jómódú, városi, viszonylag képzett emberek.

Ennek eredménye, hogy ha a politikában erős és széles ez az osztály, akkor a szélsőségesek nem tudják felborítani a hajót, tehát a középosztály a társadalmi egyensúly megteremtésére is szolgál.

Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója és ügyvezetője azt mondta: a középosztály egy olyan stabil társadalmi csoport, aminek tudása vagy anyagi tőkéje van ahhoz, hogy legyen autonómiája és ne legyen teljesen kiszolgáltatott.

Mielőtt a résztvevők kifejtették volna, milyen helyzetben van, volt a középosztály az Orbán-rendszer alatt, átbeszélték a 2010 előtti helyzetet.

„Egyenlőbb társadalom volt a rendszerváltás előtt, kicsi volt az a réteg, ami lényegesen jobban és ami lényegesen rosszabbul élt, nagyon széles volt a középosztály” – mondta Scharle Ágota. Szerinte részben a rendszerváltás, részben a globalizáció miatt viszont gyorsan bizonytalan lett a jövedelem, egymillió munkahely eltűnt, sokszorosára nőtt a tudás értéke. A rendszerváltás után a vagyonelosztás is átalakult, például aki jó önkormányzati lakásban lakott, az nagyon olcsón vehette meg az ingatlanját. Aki viszont hitelből építkezett, az rosszabbul járt. A rendszerváltás óta „összességében könnyebb kiesni a középosztályból” – mondta a közgazdász.

Becsapják a középosztályt

A beszélgetés elején Csurgó Dénes megkérdezte a közönségtől, ki az, aki szerint az elmúlt 14 évben jobban él a középosztály, mint előtte, erre hárman tették fel a kezüket. Majd feltette azt a kérdést is, ki az, aki szerint az elmúlt négy évben jobban él a középosztály. Erre senki sem jelentkezett. Éber Márk Áron szerint nagyon más eredmények jöttek volna ki, ha a NER-hez tartozó középosztály ül a teremben, az ő szubjektív megélésük biztosan az, hogy jobban élnek.

Emiatt úgy látja, végső soron megéri együtt haladni a rezsimmel, mert elérhető a jó élet. „Egy konzuli állást megszerezni nem pusztán szakkérdés, hanem bizalmi kérdés is, hűséget kell tenni, cserébe biztosítják az erőforrásokat. A nemzet vezetői azokat támogatják, akik értékes gyerekeket tesznek le a nemzet asztalára” – mondta a szociológus.

És mi az Orbán-rendszer ajánlata a középosztálynak?

„Család és adópolitika” – mondta Éber Márk Áron. Scharle Ágota szerint az Orbán-rendszer ajánlata hasonlít a Kádár-rendszer ajánlatára: képletesen Gorenje hűtőszekrényért cserébe vásárol politikai csendben maradást. Viszont az Orbán Viktor-féle ajánlat még a Kádárinál is sokkal kíméletlenebb. Úgy látja, a rendszer azoknak nyújt anyagi biztonságot, akiket nem tekint ellenségnek. Így például a művészek, tanárok kimaradnak az anyagi javak elosztásából. A rendszer nem csöndes kollaborációt vár el, hanem azt, hogy valaki elmenjen a békemenetre, mindenki más számkivetett.

A középosztály tagjai szerinte becsapottak, mert úgy érzik, több pénzük marad, miközben többet kell költeniük a közszolgáltatásokra. Hiszen ezek a szolgáltatások már rég nem olyan minőségűek.

Célzott ezzel például az állami oktatás vagy az állami kórházak állapotára. Ráadásul hiába fizetik ki sokan a magániskolákat vagy vesznek igénybe magánegészségügyi szolgáltatásokat, az sem mindig megoldás: a magánoktatásban jelenleg nincs elég kapacitás, és van olyan egészségügyi probléma, amire nincs magánkórházi ellátás.

Felmerülhet a kérdés, hogy mennyire fenntartható az alku, miszerint a kormány több pénzt ad, de kevesebb állami szolgáltatást biztosít? Scharle Ágota szerint erre a rövid válasz az: amíg észre nem vesszük, hogy egy dolgot kétszer veszünk meg.

Anyagi gyarapodás, kisebb szabadság

Mindezek mellett az viszont kijelenthető, hogy Magyarországon 2010-től kezdve jelentősen nőtt sokak anyagi stabilitása A 2010-es években a társadalom összvagyona is nőtt, méghozzá nagyobb arányban az általános növekedésnél. 2010-2020 között minden jövedelmi tized nettó jövedelme emelkedett. Általánosságban egy kicsit egyenlőtlenebb lett a társadalom, de nem azért, mert a szegények szegényebbek, hanem azért, mert a felső rétegek még gazdagabbak lettek.

Éber Márk Áron azt mondta: éppen ezért talán célszerűbb lenne nem is középosztályról beszélni, hanem a munkavállalói önazonosságot erősíteni. Ugyanis a középosztály fogalma ezt fedi el, mert azzal, hogy jövedelmekből indul ki, egy kalap alá veszi a munkást és a vállalkozót. Összességében szerinte azt lehet mondani, hogy a középosztály még mindig jól járt az elmúlt években.

Scharle Ágota azzal nem értett egyet, hogy a középosztály minden tekintetben jól járt volna. „Anyagilag jól van a magyar középosztály, de ha a szabadságot nézzük és a szakmai autonómiát, ott nagyok a veszteségek” – tette hozzá. „Kinek jó ez? Nem értem” – mondta.

Éber Márk Áron ezzel vitatkozott. Szerinte ez a hozzáállás áldozati pozíciót jelent, amit ugyan jogosnak gondol, de szerinte nem előremutató.

Szerinte ezzel a hozzáállással a középosztály nem is fog tudni tenni semmit az autonómia eléréséért, miközben sokkal több erőforrása van a szerveződéshez, mint az alsóbb társadalmi rétegeknek.

„Az elképzelt eszményhez képest olvadnak el az autonómiáink, sokan úgy élik meg, hogy a világ omlik össze, de amit valójában érzékelünk ebből, az egy töredék” – mondta. A szociológus szerint a középosztálynak feladata, hogy az alsóbb rétegek terheit is megérezze és tegyen ellene.

Covid, infláció, nők nehezebb helyzete

A beszélgetés végén szóba került az a régóta hangoztatott narratíva, hogy az elmúlt pár évben csúszik le a középosztály. Ezzel a szakértők is egyetértettek. Igaz Éber Márk Áron azt mondta: a diskurzusokban a lecsúszástól való szubjektív félelem mindig is része volt a középosztály gondolkodásának.

A szociológus kiemelte a nemek közti különbséget. Tapasztalatai szerint a nőkre nagyobb terhek hárulnak, és azokra is, akiknek nincsen magyar állampolgárságuk.

Scharle Ágota szerint a lecsúszáshoz hozzájárult a Covid és az infláció is. De a közgazdász szerint akik magukat leginkább középosztálynak tekintik, ők régóta érzik a lecsúszást. Ilyenek például a már említett közszférában dolgozók, akiknek – az orvosok kivételével – régóta nem emelkedett a fizetése.

Az esemény végén a nézőknek is volt lehetősége kérdezni. Egy olvasónk arra volt kíváncsi, hogy a Nyugat-Európába történő elvándorlás milyen hatással van a magyar középosztályra.

Éber Márk Áron szerint kifejezetten állami politika is lehet, hogy az elégedetlenek menjenek el, de küldjék haza a pénzüket. Más országokban ezt ösztönzik is. Scharle Ágota szerint ez Európában annyira nem meghatározó. Viszont az biztos, hogy az elvándorlás rossz nekünk: ugyan lehet, hogy az itthon maradó informatikusok bére magasabb lesz, mert kevesebben vannak, de pont a legautonómabbak mennek el.

Egy másik olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy a romák hátrányosabb helyzetére milyen megoldást látnak a szakértők.

Éber Márk Áron és Scharle Ágota is az integrált oktatást emelte ki, szerintük a szegregáció nem segíti a szerves kapcsolatok kialakítását. Persze minél nagyobb arányban van jelen egy társadalmon belül egy kisebbség, annál nehezebb megfelelő megoldást találni a helyzetükre. Éber Márk Áron még a felzárkóztató programokat hozta fel jó példaként.

A Közbeszéd a Telex támogatóknak szóló élő beszélgetéssorozata, célja, hogy közönség előtt kezdeményezzünk párbeszédet fontos, aktuális közéleti témákról, minél több különböző nézőpontot bemutatva, egy asztalhoz ültetve olyan szakértőket és véleményvezéreket, akik ritkán láthatók közös színpadon.

A Közbeszéd korábbi eseményeiről itt olvashatja beszámolóinkat.