Legalább 131 év kell még ahhoz, hogy a nők fizetése utolérje a férfiakét – bérszakadék gyorstalpaló

2024. március 8. – 15:02

Legalább 131 év kell még ahhoz, hogy a nők fizetése utolérje a férfiakét – bérszakadék gyorstalpaló
Illusztráció: Beyond Poto / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Hiába látszik itt-ott előrelépés a férfiak és nők közötti bérszakadék terén, a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az Európai Unióban a nők átlagosan még mindig kb. 13 százalékkal kevesebbet keresnek egy munkaórára vetítve, mint a férfiak, Magyarországon pedig 9 éve alig csökkent a nemek közötti bérkülönbség.

Ez azt jelenti, hogy a munkanapjuk egy bizonyos időpontjától a nők gyakorlatilag ingyen dolgoznak férfi kollégáikhoz képest.

A nemzetközi nőnap alkalmából arra keresünk válaszokat, hogy szerte a világon miért és mennyivel keresnek többet akár azonos pozíciókban is a férfiak, mint a nők, hol tartanak a nemek közötti egyenlőség terén az uniós tagállamok, Magyarország, valamint az Egyesült Államok, és mi kell ahhoz, hogy a mostani helyzet megváltozzon.

Mi az a nemek közötti bérkülönbség?

A férfiak és a nők fizetése közötti összkereseti különbség leegyszerűsítve azt mutatja, hogyan viszonyul egymáshoz a nők és a férfiak bérezése. Az angol gender pay gap (GPG) kifejezés alapján szokás bérszakadéknak nevezni, az uniós intézmények oldalain gender pay equalityként is szerepel, a magyar központi Statisztikai Hivatal a női-férfi kereseti rés kifejezést használja rá.

Hogyan számolják?

A bérszakadékot különféle módszerekkel számolják és ezekből származtatott mutatókkal adják meg. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat az órabért veszi alapul, a férfiaknak és a nőknek átlagosan kifizetett bruttó órabér különbségét vetíti a férfiak átlagos órabérére, az így kapott százalék mutatja a nők és a férfiak fizetési különbségének mértékét.

A KSH női-férfi kereseti rést számol, és azt vizsgálja, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban álló nők havi bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaké. A hivatal a teljes nemzetgazdaságon belül a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket veszi figyelembe.

Az Eurostat a nők és a férfiak egy órára jutó bruttó átlagkeresete közötti különbségének arányát nézi a férfiak egy órára jutó bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva, a legalább 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében.

Az Egyesült Államokban általában úgy számolják ki a bérszakadékot, hogy a teljes munkaidőben dolgozó nők egész éves bérét elosztják a teljes munkaidőben dolgozó férfiak egész éves bérével, és ezt az arányt százalékban vagy dollárban fejezik ki.

Miért keresnek kevesebbet a nők?

A nemek közötti bérszakadék számos olyan egyenlőtlenséget foglal magában, amelyekkel a nők szembesülnek a munka világában, ezek a következők:

Ágazati szegregáció: a szakadék 24 százaléka ahhoz kapcsolódik, hogy sokkal több nő dolgozik olyan alacsony fizetésű, általában szisztematikusan alulértékelt ágazatokban, mint például az ápolás, az egészségügy és az oktatás. A szaknyelv erősen feminizált munkaköröknek nevezi ezeket a területeket, utalva a nők felülreprezentáltságára.

A fizetett és a láthatatlan munka egyenlőtlen aránya: A nők több munkaórát dolgoznak hetente, mint a férfiak, de több órát töltenek fizetetlen munkával, ami a pályaválasztásukat is befolyásolhatja. Ez az úgynevezett láthatatlan munkához kapcsolódik, amiről korábban Bombera Krisztina írt véleménycikket a Telexre. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete szerint amíg a magyar nők 56 százaléka végez háztartási munkát naponta, addig a férfiaknak mindössze 14 százaléka. De azért van változás: míg 1982-ben az apák 43 százaléka mondta azt, hogy még soha nem cserélt pelenkát, 2000-ben már csak 3 százalék, az Y generációs apukák pedig háromszor annyi időt töltenek a gyerekeikkel, mint a korábbi generációk.

Az üvegplafon: Jellemzően nőket érintő jelenség, ami azt jelzi, hogy a pályájuk előrehaladtával egyre kisebb arányban találjuk meg őket a magasabb tudományos címek és vezető pozíciók birtokosai között, mert férfi kollégáikhoz képest nem vagy csak sokkal lassabban haladhatnak előre, vagyis üvegplafonba ütköznek. A jelenséget 1984-ben, vagyis éppen 40 éve írta le Gay Bryant, a Working Woman magazin szerkesztője, az üvegplafon azóta is velünk van, csak nehezen áttörhető, mert az akadályok jórészt rejtettek, láthatatlanok.

Az Európai Bizottság Női teljesítményindexe (Female Achievement Index, FemAI) szerint a vezető uniós vállalatok vezérigazgatói közül csak kevesebb, mint minden 10. nő. Ennek ellenére az EU-ban a legnagyobb, órabérben mért különbségek éppen a vezetők szintjén jelentkeznek: a nők 23 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

Bérezési diszkrimináció: Hiába szerepel 1957 óta az Európai Unió alapelveiben és szerződéseiben (az EUMSz. 157. cikke) az, hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő munkáért egyenlő díjazást kell kapniuk, sőt jogszerűen alkalmazható akár pozitív diszkrimináció is a nők emancipációja érdekében, a nők még mindig sokszor keresnek kevesebbet azonos munkakörben, mint a férfiak.

Mekkora most a szakadék?

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az EU-ban a nők átlagosan 12,7 százalékkal keresnek kevesebbet óránként, mint a férfiak. Az Eurostat 10 évre visszamenőleg ágazatonként és országonként is vizsgálta a nemek közötti bérkülönbségeket, az eredmény nagyrészt lesújtó:

  • A bérszakadék 2013 és 2022 között Észtországban, Ausztriában, Csehországban, Németországban, Szlovákiában és Magyarországon volt a legnagyobb,
  • Magyarországon 18,4-ről 17,5 százalékra változott, vagyis 9 év alatt itt csökkent a legkevésbé az EU-ban,
  • csak Luxemburgban kerestek többet a nők 2022-ben,
  • a 12,7 százalékos uniós átlagnál kisebb különbség még 11 tagállamban volt,
  • az uniós átlag 10 év alatt mindössze 2,4 százalékpontot csökkent,
  • Spanyolország mellett Észtországban és Luxemburgban csökkent a legnagyobbat a különbség 2013–2022 között. Markánsan, 1 százalékpont körüli értékkel nőtt viszont Horvátországban, Lettországban, Máltán és Lengyelországban.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak bruttó átlagkeresete 619 604 forint volt, míg a nőké 523 793 forint, tehát bruttó 95 811 ezer forinttal kerestek kevesebbet a nők.

Az Egyesült Államokban a bérszakadék csökkentésére tett kísérletek ellenére a nők még mindig átlagosan 16 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Az elmúlt 20 évben az Egyesült Államokban sem szűkült a bérszakadék, nagyjából ugyanannyi, mint 2002-ben, amikor egy amerikai dollárt megkereső férfival egy időben egy amerikai nő 80 centet tudott megkeresni. A 2022-es adatok szerint amikor egy amerikai férfi egy dollárt keres, egy amerikai nő jellemzően 82 centet kap ugyanazért a munkáért.

Mi a megoldás?

A fentiek ellenére a nemek közötti bérszakadék legnagyobb részére még mindig nincs magyarázat, de nemcsak az EU-ban, globálisan sem. A Világgazdasági Fórum Globális nemek közötti egyenlőségről szóló 2023-as jelentése szerint még 169 évbe telik, amíg a nemek közötti egyenlőséget elérjük.

Az Európai Bizottság szerint a nemek közötti bérszakadék csökkenése egyes országokban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott ország munkaerőpiacán nagyobb az egyenlőség a nemek között. Alacsonyabb bérszakadék előfordulhat olyan országokban, ahol a nők foglalkoztatási aránya alacsonyabb, és ahol főként a magasabb kereseti potenciállal rendelkező (pl. jobban képzett) nők lépnek be a munkaerőpiacra.

Mivel több nő dolgozik részmunkaidőben, mint férfi, és a részmunkaidőben dolgozók általában kevesebbet keresnek óránként, a nemek közötti bérszakadék az összes munkavállaló esetében lényegesen nagyobb, mint a teljes és a részmunkaidősök között. Az összes alkalmazottra vonatkozó mediánbér 2023 áprilisában 14,3 százalékkal volt alacsonyabb a nőknél, mint a férfiaknál. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérkülönbsége és a teljes bérkülönbség is csökkent 1997 óta.

Az Európai Bizottság egyébként tavaly elfogadott egy irányelvet, amivel megszüntetné a nők és férfiak közti bérkülönbségeket, méghozzá úgy, hogy 2027 közepétől 2031 közepéig bevezetné, hogy a cégek mérettől függően kötelezően nyilvánosságra hozzák a munkavállalók díjazásáról szóló átfogó kimutatásokat. Ettől azt várják, hogy egyenlő vagy egyenértékű munkáért nemektől függetlenül azonos díjazás járjon.

Itthon a Prezi, az Espell és a Google által alapított Nyitottak Vagyunk civil szervezet a svéd nagykövetséggel és a Svéd–Magyar Kereskedelmi Kamarával együtt a héten mutatta be azt az akciótervet, ami a nemek közötti bérszakadék felszámolásához vezethet. Szerintük a cégek sokat tehetnek azzal, ha

  • átlátható a fizetési és juttatási rendszerük,
  • megjelölik a fizetési sávokat az álláshirdetésekben,
  • rugalmas munkarendet vezetnek be a családosoknak,
  • apasági szabadságot adnak,
  • női tehetségeket támogató programokat szerveznek az üvegplafon megszüntetésére,
  • információt adnak a családosoknak járó juttatásokról,
  • strukturált kérdéseket tesznek fel az állásinterjúkon azért, hogy nemtől függetlenül szakmai, és ne családtervezési szempontok érvényesüljenek.

Az apaság prémium, az anyaság büntetés

Évtizedek óta tanulmányozza a nemek közötti bérszakadék témáját Claudia Goldin, a Harvard Egyetem 77 éves professzora, aki októberben közgazdasági Nobel-díjat kapott a nők munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatos munkájáért. Goldin, aki mindössze a harmadik nő, aki elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat, 200 év amerikai történelmi adatait gyűjtötte össze és elemezte, hogy bemutassa, hogyan és miért változtak a nemek közötti kereseti és foglalkoztatási különbségek.

Arra jutott, hogy a bérszakadék a ‘80-as években nyílt meg a legjobban, és azt is megállapította, hogy míg történelmileg a bérszakadékot az oktatás és a foglalkozásválasztás különbségeivel lehetett magyarázni, az utóbbi időben az első gyermek születése után szélesednek a különbségek az azonos szakmában dolgozó férfiak és nők között.

Goldin legújabb kutatásai emellett azt is megállapították, hogy

az anyák kevesebbet keresnek, mint a gyerektelen nők, de a karrierjük során többet keresnek az apák, mint a gyerektelen férfiak.

„Őszintén szólva ez a dolog legfelkavaróbb része – mondta Goldin a USA Todaynek egy nappal azután, hogy elnyerte a Nobel-díjat. – A férfiak azért tudnak előrelépni, mert a nők hátralépnek. A nők ugyanis nem egyszerűen csak az ingeket viszik a tisztítóba, hanem fellendítik a férfiak munkaképességét. Az apák ráadásul azt is érzik, hogy gyorsabban kell futniuk, mint a gyerektelen kollégáiknak, hiszen ők a kenyérkeresők” – mondta Goldin.

A professzor szerint bizonytalan, hogy fog-e szűkülni, és végül eltűnik-e a férfiak és a nők közötti bérszakadék, szerinte ez függ a gyerekekkel otthon töltött időtől és attól is, mennyire válik rugalmasabbá a munkaerőpiac. Szerinte sok szakmában óriási akadályt jelent a nőknek az üzleti utazás, amit nem tudnak sokan vállalni, ha gyerekük van. „Ha az ilyen munka úgy változna, hogy nem kell Tokióba utazni, hanem elég lenne zoomolni az ügyfelekkel, akkor a nők is bátrabban vállalnák” – mondta.

Hol a legjobb nőként dolgozni?

A PriceWaterHouseCoopers Women in Work Indexe azt is megmutatta, hol a legjobb nőként munkát vállalni és dolgozni a világon, a top 3 ország a következő:

  1. Luxemburg
  2. Izland
  3. Szlovénia

A lista első tíz helyén döntően a skandináv országok állnak, Ausztrália érte el a legnagyobb javulást a rangsorban, a 2021-es 17. helyről 2022-ben az Index 10. helyére jött fel, az Egyesült Királyság viszont a legnagyobb visszaesést produkálta, a 2021-es 13. helyéről a 17. helyre csúszott vissza 2022-ben. Magyarország egy helyet javított, és a 2021-es 16. helyről 2022-ben bekerült a top 15-be, derült ki a PwC közleményéből.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!