Anya, mit gondoltál? – Ma sem védi semmi rendesen a gyerekeket a túlposztoló szülőktől

Miközben sok szülő meg sem engedi a gyerekének, hogy regisztráljon a Facebooktól a TikTokon át bármilyen közösségi platformra, az Observatory of Parenthood and Digital Education idei tanulmánya szerint minden második szülő osztott már meg fotót vagy videót a gyerekéről a közösségi oldalakon. A kanadai Potloc céggel közösen készült kutatás kimutatta, hogy a megkérdezett szülők 91 százaléka még a gyereke ötéves kora előtt, 43 százalékuk a születése óta posztolt tartalmakat különböző platformokon a gyerekéről.

A sharenting jelensége nem új, lassan felnőnek, egyetemre, sőt esetleg már a munkaerőpiacra készülnek a Facebook-korszak első gyerekei, és elképedve szembesülnek azzal, hogy mi mindent posztoltak róluk a szüleik pici koruk óta. Nem biztos, hogy felnőttként jó érzés szembesülni a kisgyerekkori pelenkázós balesetekkel, hisztikkel, a sikertelen szobatisztaságra szoktatási kísérletekkel, de van szülő, aki még azt is megosztja, amikor a lányának először megjött a menstruációja.

Sorolhatnánk még az elrettentő példákat, amik ellen – néhány kivételtől eltekintve – még ma sincsenek egységes szabályok, ami pedig ennél rosszabb, hogy a gyerekek még kevésbé tudnak védekezni ellenük. A kínai tulajdonú TikTok az eddigi hárommilliárd letöltéssel a világ legnépszerűbb közösségi oldala a tizenévesek körében, és bár szeptemberben hatalmas bírságot kaptak, amiért nem védték megfelelően a kiskorúak adatait, úgy tűnik, hogy a szülők sem igazán bírják abbahagyni a posztolást. Emögött nyilvánvalóan az is áll, hogy a megtekintések, a lájkok és a kommentek olyan pozitív visszajelzések illúzióját kelthetik a szülőkben, amit az „offline” életükben nem túl sokszor kapnak meg.

A Wren Eleanor-jelenség

Márpedig ha valakit egyszer beszippantott ez a világ, nem biztos, hogy fel akarja ismerni, mit tesz a gyerekével. Az egyik legjobb példa erre a 17 milliós követőtáborral és legalább 600 millió lájkkal futó Wren Eleanor TikTok-profil, ami mögött egy 4 éves kislány és az őt egyedül nevelő anyja, Jacquelyn áll. Mindketten szőkék, babaarcúak, mindig csinosak és vidámak, sok-sok vicces kihívásról posztolnak, a videókon móka és kacagás az életük, és úgy tűnik, az anya tudomást sem akar venni a kislányért aggódó kommentekről, azokat ugyanis rendre törli. Így tett akkor is, amikor kiakadtak a kommentelők amiatt, mert posztolta ahogy az akkor kétéves Wren uborkát rágcsál, hot dogot kóstol, padlizsánt töm a szájába vagy éppen nyalókát nyal.

Többen is felháborodva jelezték, hogy a kislány furcsa, leginkább felnőtteknek szóló keresésekben is feltűnik a kétértelmű videók miatt, de Jacquelyn semmit sem változtatott a posztolási szokásain, sőt inkább csak törölte a kritikus kommenteket. A TikTok használati és adatvédelmi irányelvei szerint ugyan „a kiskorúak szexuális kizsákmányolása magában foglalja a hatalmi vagy bizalmi pozícióval való szexuális célú visszaélést, beleértve a kiskorúak kizsákmányolásából származó anyagi, társadalmi, szexuális vagy politikai haszonszerzést”, úgy tűnik, hogy Wren Eleanor profiljánál nem gondolták, hogy közbe kell avatkozni.

Kihívás, gyerekkel

A magukat lazának tartó szülők mindenféle hülyeségbe is beszállnak a gyerekeikkel, úgyhogy időről időre felbukkan pár furcsa trend is, mint amilyen például a nyár végi eggcrack challenge volt, amelyben a szülők arról posztoltak, hogyan törik fel a saját gyerekeik fején a tojásokat, a meglepett gyerekek pedig hol kényszeredetten mosolyognak a kamerába, hol jogosan akadnak ki a rajtuk röhögő felnőttekre.

A kihívást orvosok és pszichológusok is kritizálták, elsősorban amiatt, mert iszonyúan megalázó helyzetbe hozza a gyereket és jelentősen megborítja a szülő és a gyerek közötti bizalmi viszonyt. Néhány jobb érzésű szülő megpróbálta ugyan megfordítani a kihívást, ők a gyerekeiket kérték meg, hogy törjék fel a fejükön a tojást, de érdekes módon a gyerekek nem igazán akartak beszállni a játékba, nem akarták jól fejbe vágni a szüleiket egy tojással, pedig megérdemelték volna.

A saját gyerekeiket cinkelő szülők trendje sem teljesen új, pár éve nagyot futottak azok a videók is, amikben a verbális és a fizikai bántalmazást súrolva alázták a tiniket a magukat menőnek gondoló szülők. „Van egy kosárcsapatom, és ez az anyaszomorító még egy büntetőt sem tud dobni” – ilyen felirattal posztolt videóval szállt be a kihívásba Mark Cuban, a Dallas Mavericks amerikai kosárcsapat milliárdos tulajdonosa is. A videón Cuban 17 éves lánya, Alexis épp kivesz egy italt a hűtőből, miközben a kép előterében kényszeredetten mosolyog és grimaszol az apja, aki még azt is kérdezi, hogy akar-e valaki sportos gyereket cserélni vele.

A kihívásban a videókat a gyerekek posztolták a szüleikről, és váltig állította minden szereplő, hogy vicc az egész. Cubanék posztja egyébként még finom is azokhoz képest, amiken a szülők azt találgatják, hogy lehetne megszabadulni a gyereküktől, ha visszapörgethetnék az időt, akkor inkább fogamzásgátlót vennének be, és még sorolhatnánk. A legtöbb résztvevő azt mondta, az egész csak vicc, és az egészet megrendezték,

mégis nehéz elképzelni, hogy ne lenne bántó egy gyereknek, ha az apja egy gitárral összetöri a lánya tévéjét, állítólag azért, mert takarítás helyett videójátékozott.

A gyerekek nem vesznek be mindent

A szülők extrém posztolási szokásai miatt már a kisebb gyerekek is sokkal hamarabb megtapasztalhatják a „digitális felnőtté válást”, és számtalan példa akad arra is, hogy az ezzel járó kellemetlenségek, szorongás vagy akár bullying milyen rossz hatással van rájuk. Ennek ellenére teljesen változó, hogy melyik állam hogyan szabályozza a szülő és a gyerek hozzáférését a közösségi médiához. Miközben Franciaországban idén elfogadták azt a törvényt, amely megtiltja a szülőknek, hogy a gyerekeik fotóit posztolják, az egyesült államokbeli Utah-ban a szülők vagy gondviselők hozzájárulására van szükség, mielőtt a gyerek olyan alkalmazásokon hozna létre fiókot, mint az Instagram, a Facebook vagy a TikTok.

A januárban életbe lépő jogszabályok arra kötelezik a platformok tulajdonosait, hogy adjanak teljes hozzáférést a szülőknek gyerekeik közösségimédia-fiókjaihoz, vagyis bejegyzéseikhez és privát üzeneteikhez is. Nem úgy tűnik, hogy ez a gyerekeket meg tudja majd védeni a túlposztoló szüleiktől.

„Azt láttuk, hogy nagyon érett 10, 11, 12 évesek leülnek a szüleikkel, és azt kérdezik: Anya, mit gondoltál?”

– mondta Stephen Balkam, az amerikai Family Online Safety Institute nonprofit szervezet vezérigazgatója a The Atlanticnak az intézet tinik körében végzett kutatásáról. Balkamnak egyébként éppen a túlposztolásra hajlamos szülők miatt vannak fenntartásai az új törvénnyel kapcsolatban. A szakértő szerint a szülők joga és felelőssége, hogy megvédjék gyerekeiket, de a tizenéveseknek is joguk van az információkhoz való hozzáféréshez és az internetes szocializációhoz.

Mi a helyzet itthon, és mi változott az elmúlt tíz évben?

A magyar kutatási adatok szerint a szülők nagy többségét (több mint 80 százalék) foglalkoztatja a digitális biztonság kérdése, miközben a gyerekeknek csak mintegy 20 százaléka éli meg úgy, hogy tényleg foglalkoznak is ezzel – mondja a hazai helyzetre vonatkozó kérdésünkre Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány alapítója. A gyerekjogi szakértő szerint az adatokat érdemes ugyan fenntartásokkal olvasni, még akkor is, ha reprezentatívak, mert nagyon nagy szórások vannak a társadalmon belül a tudatosság, az információhoz való hozzáférés és a lehetőségek terén, de mégis van eltérés abban, amit szülők gondolnak, és abban, amit a gyerekek tapasztalnak. „A gyerekek sok esetben úgy látják, hogy a szülők inkább kontrollálni, ellenőrizni akarják őket, illetve aggódnak miattuk, de nem sok mindent tesznek azért, hogy a helyzet biztonságosabb legyen. A gyerekek kapcsán tehát a szülők tudatosságáról csak szűk keresztmetszetben beszélhetünk” – mondta Gyurkó Szilvia.

Szerinte a szülők saját social media használati magatartása szintén komoly aggályokat vet fel. „A szülők általában nincsenek tisztában a saját mintaadó szerepükkel, adott esetben azzal sem, ha túlhasználják az online médiát, vagy egyszerűen úgy posztolnak a gyerekükről, ami veszélyeztető, különösen akkor, ha túl sok információt osztanak meg, intim helyzetekben mutatják meg a gyereket. Nagy különbségek vannak tudatosságban, és biztosan nem állíthatjuk, hogy a magyar szülői közösség egységes lenne ezen a téren. A zéró posztolástól a minden pillanat megosztásáig elég széles a skála” – fogalmaz a gyerekjogi szakértő.

Gyurkó Szilvia szerint a gyorsan változó trendeket és a generációváltásokat itthon a jogszabályok nem követik, gyakorlatilag ezen a területen semmilyen érdemi változás nem történt az elmúlt évtizedben. „A közbeszédben egyre többször jelenik meg a téma, és erősödik az az álláspont, ami a szülői/intézményi (óvoda, iskola) posztolást a gyerekekről keretek, korlátok között tartja jobbnak – miközben ez nem egy többségi nézet. Arról, hogy kik azok, akik így gondolják, és ez mitől függ, szintén keveset tudunk.”

Ha már a jogszabályok szóba kerültek, nehéz elmenni amellett, hogy a sokat vitatott gyermekvédelmi törvény sokkal jobban koncentrál a gyerek szexuális nevelésére, de csak egyetlen mondata említi a médiát, a 6. paragrafusában:

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia

– olvasható a törvényben.

Egy másik bekezdés szól még arról, hogy a gyereknek joga van ahhoz, „hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön”. Arról viszont nincs szó benne, hogy ideje lenne a gyerekek szórakoztató jelleggel való kizsákmányolása ellen is egyre többet tenni.

Korábbi Telex Gyorstalpalónkban részletesen elemeztük a törvényt, amit végül melegellenes kiegészítéssel fogadott el a parlament, és amihez ősszel új intézkedések jönnek, amiről Varga Judit volt igazságügyi miniszter tavasszal azt írta, hogy „Magyarországon lesz Európa legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozása”. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón azt mondta, a törvénynek még nincs meg a szövegtervezete.