Nem könnyű azt vállalni, amikor azt mondják, csúnya vagy, bottal se piszkálnálak, meg biztos vertek is

2023. augusztus 25. – 07:17

Nem könnyű azt vállalni, amikor azt mondják, csúnya vagy, bottal se piszkálnálak, meg biztos vertek is
Illusztráció: Lerch Julcsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Ők a szexuális orientációs skála legkevésbé hangos, és legkevésbé megértett tagjai, akik néha még az LMBTQ közösségen belül is magyarázkodásra szorulnak – pedig az aszexuálisok épp egy hiány miatt különböznek: nem éreznek szexuális vonzalmat mások iránt. Hogyan tekintenek az aszexuálisok a hiperszexualizált világra? Demiszexuális-e az, aki csak szerelmével tud lefeküdni? És mi az a párkapcsolati mozgólépcső, ami a heteró embereket is korlátozhatja? Az aszexualitásról szóló minisorozatunk első részében egy szexuálpszichológust, valamint a Magyar Aszexuális Közösség egyik alapító tagját kérdeztük.

Szexista megjegyzések, fürdőruhás képet kérő álláshirdetések, különböző testrészekkel operáló reklámok – egy olyan kultúrában, ahol egy pillanat sem múlhat el anélkül, hogy valamilyen platformon vagy az utcán vágykeltéssel ne akarnának vásárlásra ösztönözni, ahol környezettől függetlenül mindennapos a szexizmus, és ahol csak ebben a percben minimum 135 000-en bámulnak pornót, radikális gondolatnak tűnik, hogy valakit nem érdekel a szex- vagy legalábbis nem úgy, ahogy megszokhattuk. És valóban – aszexuálisnak lenni állandó magyarázkodást igényel. Pedig az aszexualitás definíciója egyszerű,

a szexuális vonzalom hiányát jelenti.

Ami összezavarja a téma iránt érdeklődőket, az általában az a tény, hogy az aszexuálisoknak lehet libidója, azaz ők maguk is lehetnek a már említett 135 000 pornófogyasztó között, lehetnek szerelmesek, és lehet családjuk is. Vannak az aszexuálisak közt olyanok, akik éreznek szerelmet, és vannak, akik nem. Vannak, akik undorodnak a szextől, de vannak szexpozitív aszexek is – és mindez egyáltalán nem mond ellent a definíciónak, sőt. Csak azért tűnik annyira bonyolultnak a helyzet, mert ugyan a legtöbben tisztában vagyunk olyan alapvető, a szexualitással kapcsolatos fogalmakkal, mint:

  • a libidó, azaz a szexuális vágy (nem biztos, hogy van tárgya, ez egy önmagában álló késztetés is lehet)
  • a szexuális vonzalom, azaz a valaki iránt érzett vágy,

mégis, a többségi társadalom számára csak elvi szinten szétszálazható a két dolog, és akkor a demiszexualitásról és az aromantikusokról még nem is beszéltünk.

A libidó, ha éhes vagyok, a vonzalom, ha anyukám főzelékére vágyom

Sulyok Viktóriának, a Magyar Aszexuális Közösség egyik alapítójának és ügyvivőjének már bekészített válasza van azoknak, akik a fogalmakról kérdezik: a libidó, ha éhes vagyok, a vonzalom, ha anyukám főzelékére vágyom.

A Magyar Aszexuális Közösség 2014-ben indult az aszexuális spektrumon lévő emberek támogató Facebook csoportjaként, majd 2018-ban jegyeztették be a hivatalos egyesületet. A közösségnek a Facebookon több mint 1200 tagja van, az egyesület jelenleg 21 tagot számlál, és bár az utóbbi szám alacsonynak tűnhet, általában is csupán 1 százalékra becsülik az aszexuálisok arányát. Persze azt, hogy a társadalom hány százalékára lehet jellemző az aszexualitás, épp a fogalmak értelmezése miatt nehéz megválaszolni.

„A fent említett 1 százalék egy gyakran hivatkozott brit kutatás alapján terjedt el. Az említett kutatásban arra a kérdésre, hogy ön kihez vonzódott? csak 1.04 százalék mondta azt, hogy soha senkihez – magyarázza Sulyok Viktória. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak ennyi aszex van, hiszen ez a kutatás nem mérte a szürke aszexeket (akik csak nagyon halványan éreznek szexuális vonzalmat) és a demiszexeket (ők csupán akkor éreznek szexuális vonzalmat, ha kialakult valakivel egy erős kötődés).”

És mégis, az aszexualitás iránti kíváncsiság úgy tűnik, kiapadhatatlan. Egyre több aszexuális karaktert ismerhetünk fel a sorozatokban, már létezik aszex influenszer, a témával tanulmányok, könyvek és a legnagyobb portálok egyaránt foglalkoznak, idén tavasszal pedig megtartották a világ első aszex felvonulását is, méghozzá Budapesten – erről a Telex is tudósított.

Persze bár róluk egyre többször hallunk, a leggyakrabban nem tőlük. „Valóban egyre felkapottabb téma az aszexualitás, de kevés az adekvát anyag, és még mindig rengeteg a félreértés, a számos negatív visszajelzésről nem is beszélve – mondja Sulyok Viki. Minden megmozdulásunk után egyre több a troll, nem csoda, hogy gyakorlatilag csak engem látsz nyilatkozni, de szerencsére egyre többen vállalják, hogy aszexek. Ez egy nem könnyen vállalható identitás, nem annyira egyszerű arccal és névvel kiállni ország-világ elé, hogy az ember aszex, amikor azt látja a kommentekben és azt hallja a beszólásokból, hogy csúnya, persze hogy bottal se piszkálnák, buta is, meg biztos verték is. Ezt bírni kell

– aszexnek lenni annyira nem szexi.”

Ha nem is szexi, de mindenképpen érdekes, mert míg a többségi társadalom számára a homoszexualitás például könnyen felfogható, addig a a szexuális vonzalom hiánya szinte értelmezhetetlen. Épp ezért gyakori, hogy az aszexualitást megkérdőjelezik vagy betegségként gondolnak rá, embertelen, nem emberi – ezekkel a jelzőkkel gyakran illetik az érintetteket.

Nem betegség, szexuális orientáció

„Az emberek jelentős része rendszeresen él át szexuális vonzalmat, és nem is tudja elképzelni enélkül az életét. Ezzel együtt az emberek szintén jelentős része nélkülözi a szexuális élményeket az életének rövidebb vagy hosszabb részében. Ennek sok oka lehet, vallás, testi vagy lelki betegségek és nagyon sokszor pedig egyszerűen a párkapcsolat hiánya. Tehát sokkal árnyaltabb a kép, mint az elsőre látszik, mégis azt, hogy valaki egyáltalán nem érez szexuális vonzalmat, sokszor nehezen tudják elfogadni az emberek, és azt is, hogy ennek nem áll a hátterében testi vagy mentális probléma.

Nem gondolom, hogy ezért feltétlenül az emberek a hibásak, az aszexualitás egy új fogalom, az emberek többsége nem nagyon találkozik olyan információkkal, amelyekből tudhatják, hogy a szexuális vonzalom széles skálán mozog, és előfordul ennek az alsó széle is, amikor valakinek alacsony vagy hiányzó a szexuális vonzalma minden mögöttes ok nélkül” – mondja Füredi Krisztián szexuálpszichológus, a Magyar Szexuálpszichológusok Egyesületének elnöke, aki az elmúlt több mint 15 év tapasztalata alapján állítja, nagyon ritka, hogy valaki az aszexualitás témájával szexuálpszichológushoz forduljon – sokkal ritkább, mint az aszexuálisok becsült, egy százalék körüli aránya.

A szakember hangsúlyozza, fontos egyből markáns különbséget tenni az aszexualitás és a vágyzavar között. „Ezek nagyon hasonlóak, de mégis jelentősen eltérőek, és pont ez az összemosás az, amelytől maguk az aszexuálisok is sokszor szenvednek, mert azzal kell szembenézniük, hogy problémásnak, betegnek tekintik őket. Pedig míg a szexuális vágyzavar esetén valóban arról beszélünk, hogy a relatív alacsony, vagy teljesen hiányzó szexuális vágy mögött testi, lelki, kapcsolati vagy társadalmi okok, problémák állnak,

az aszexualitás ezzel szemben nem zavar vagy betegség, hanem egyszerűen hiányzó vagy alacsony szexuális vonzalom.

A szexuális vágy mértéke lehet bárkinél magas, átlagos, alacsony vagy hiányozhat teljesen. Ennek sok oka lehet. Az aszexuálisoknak is lehet a szexuális vágya magas vagy alacsony, nem ez a meghatározó, hanem az, hogy náluk a szexuális vonzalom hiányzik, tehát nem vonzódnak szexuálisan konkrét emberekhez. Ettől még lehet vágyuk és élhetnek szexuális életet, az élethelyzetüktől és a szexuális vágyuktól függően, de ezzel együtt szexuális vonzalmuk nincs konkrét személyek felé” – mondja Füredi.

A szexuálpszichológus hozzáteszi, ha azt mondjuk, hogy van többféle szexuális orientáció, akkor arról gondolkodunk, hogy a személy ki felé orientálódik, kihez vonzódik. Az aszexuális személy senkihez, így ezt is tekinthetjük egy orientációnak.

Füredi szerint épp ezért kérdéses, hogy egyáltalán érdemes-e kutatni az aszexualitás mögött álló okokat. „Ha elfogadjuk, hogy az aszexualitás egy orientáció, tehát egyszerűen vannak magasabb és alacsonyabb szexuális vonzalommal élő emberek, akkor mondhatjuk azt, hogy vannak, akik ennek a spektrumnak azon a felén vannak, ahol nagyon alacsony vagy teljesen hiányzik a szexuális vonzalom. Ez az aszexualitás, amelynek nincs más oka. Ráadásul fontos megkülönböztetni romantikus és szexuális vonzódást, amelyek természetesen sokszor együtt járnak, de attól, hogy valaki nem érez szexuális vonzalmat, még lehet szerelmes, és lehetnek romantikus érzései és vágyai valaki irányába.”

Hiszen az, hogy valaki aszexuális, még nem jelenti azt, hogy ne érezhetne romantikus érzelmeket és ne lehetne szerelmes – teszi hozzá Füredi.

„Ez nem függ igazán össze – folytatja a szexuálpszichológus. Van egy képességünk a szerelmi, romantikus érzésekre, és van a szexuális vonzalmunknak egy mértéke. Ez gyakran együtt jár persze, de mint ahogy létezik romantikus érzelmek nélküli szex, úgy létezik szexuális vágy nélküli romantikus érzelem is. Érdemes belegondolni, hogy

azon nem lepődünk meg, hogy a szexuális vonzalmat lehet érezni romantikus érzelmek nélkül, de azt furcsálljuk, hogy valaki szexuális vonzalom nélkül érezzen romantikus vonzalmat.”

A személyben vagy a narratíva érvényességében kell keresnünk a problémát?

Épp ezért aszexuális emberek is élhetnek szerelemre alapuló párkapcsolatban, akár olyanban is, ahol nincs szexuális viszony a felek között, akár olyanban, ahol van.„A szex motivációja sokféle lehet, amely nem mindig függ össze a szexuális vággyal – mondja Füredi Krisztián. Illetve az aszexualitás ugyan sokszor a szexuális kapcsolódás teljes elutasítását jelenti, de vannak olyan aszexuálisok, akik számára nem vonzó, de nem is taszító a szexuális érintkezés, így nem kellemetlen számukra az együttlét.

Így lehet, hogy nem motiváltak a szexre, de a gyereknemzésért, a párjuk öröméért tudnak szexuálisan kapcsolódni, amely nem kelletlen számukra, hanem van, amikor csak semleges, van, amikor pedig át is élhetnek orgazmust és kellemes élményeket annak ellenére, hogy alapvetően nem motiváltak erre.

Ráadásul mindez nem fehér vagy fekete, tehát nem csupán két eset van, hogy vagy érzünk szexuális vonzalmat vagy nem, hanem ez egy spektrum. Az aszexuálisok szexualitásra vonatkozó attitűdjei is eltérőek. Vannak, akik teljesen elutasítják a szexet, vannak, akik közömbösek a szexszel szemben, mások pedig pozitívan is állhatnak a szexuális aktushoz, ez nem éles határ, hanem egy skála.

Távolról nézve csak a szexuális vonzalom hiányát látjuk az aszexualitásban, de ez teljes tévedés. Közelítve a témához azt láthatjuk, hogy milliószor színesebb spektrumról beszélhetünk, mint azt az emberek elsőre gondolják.

Hogy még tovább árnyaljam a képet, vannak az úgynevezett demiszexuálisok, akik az aszexuálisoknak az a típusa, akik nem éreznek szexuális vonzalmat senki felé, mindaddig, amíg nem kötődnek valakihez. A kötődés váltja ki számukra a szexális vonzalmat. Ők is az aszexuális spektrum része, de adott esetben éreznek szexuális vonzalmat, csak ez nem teljesen egyezik a szexuális vonzalom működésének szokványos narratívájával. Így felmerül a kérdés: Vajon a személyben, vagy a narratíva érvényességében kell keressük a problémát?”

Épp ezért az aszexuálisoknál a terápia célja nem a szexuális viselkedéssel kapcsolatos, hanem azzal, hogy hogyan tud minél teljesebb és boldogabb életet élni az egyén. „A nehézségek sokszor nem a saját működésükből, személyiségükből fakadnak, hanem nagyon gyakran inkább a társadalom és a szűkebb személyes környezet meg nem értése vagy megbélyegző, megszégyenítő hozzáállása a probléma” – magyarázza Füredi.

Mintha robotok lennénk

Sulyok Viki szintén azt hangsúlyozza, hogy hiába érhető el egyre több cikk az aszexualitással kapcsolatban, egyelőre nem az elfogadás, hanem az értetlenség a jellemző – és a szégyen. Ami nem csoda, egy amerikai kutatás szerint a melegekkel az emberek ezeket a szavakat kötik össze: melegség, lazaság, kacagás, míg az aszexekről a következő szavak jutnak eszükbe: gonosz, hideg – idézi fel Sulyok. „Megfosztottak minket az emberi tulajdonságainktól, mintha robotszerűek lennénk. A vicc az, hogy én 36 éves koromig ugyanezt gondoltam.

Azt hittem, hogy az aszexuálisok rettegnek a szextől, állandóan otthon ülnek, és ha meglátnak egy kivillanó bokát, befutnak a sarokba. Nem gondoltam, hogy én is közéjük tartozom – hát én bokától nem futottam soha be egy sarokba sem.”

Azt, hogy az aszexuálisok mentális problémái valószínűleg a megbélyegzés és az elszigeteltség következtében alakulnak ki, egy Lori Brotto nevű pszichológus igazolta 2013-ban, a kanadai Brock Egyetem felméréséből pedig az derült ki, hogy a megkérdezettek negatívan értékelték őket, szerintük az aszexuálisok kevésbé tűnnek emberinek.

De hogy miért ilyen erősek az előítéletek az aszexuálisokkal szemben? „Ez annyira nem illeszthető bele abba, amit mi ma a világról gondolunk, illetve ahogyan szerintünk a világnak működnie kellene – véli Sulyok Viki. A világunk allonormatív, azaz azt gondoljuk, hogy mindenki érez szexuális vonzalmat. És amikor valaki mer arról beszélni, hogy ő márpedig nem érez, vagy csak ritkán, akkor ez felforgató cselekedet. Az emberek pedig bármi miatt képesek utálni a másikat. Amiatt is, hogy ki szerint meddig kell főzni a káposztát.”

Füredi Krisztián más magyarázatot is ad, szerinte egyrészt nem olyan régen született meg az aszexuális kifejezés, másrészt sok évszázadon keresztül a szexet bűnösnek és betegesnek tekintették, amelynek egyetlen elfogadható célja a gyermeknemzés volt. Ez jelentősen változóban van, sok gát most csökken, amely azt okozza, hogy nehéz mit kezdeni a szexuális szabadsággal. „Mindezen folyamat közepén,

amikor szabadabbá válik a szex, amikor lehet a szex célja az öröm, akkor nehéz az aszexualitást megfelelően a helyén kezelni.

Jelentősen átszexualizált társadalomban kell az aszexuálisoknak jól megélni a szexuális vonzalom hiányát, amely sokszor nagyon nehéz, mert a többségi társadalom narratívája nem tud mit kezdeni a szexuális vonzalom jelentős hiányával” – teszi hozzá a szakember.

A szexuálpszichológus szerint ráadásul sokszor az orvosok és a pszichológusok sem ismerik vagy értik az aszexualitást, így a szakmai, orvosi, pszichológiai támogatás is nehezen hozzáférhető számukra. Ebben a környezetben kell az aszexuálisoknak kialakítaniuk a saját identitásukat (nem csak szexuális értelemben), önértékelésüket, önbecsülésüket, megfelelő énképüket, kialakítani és fenntartani barátságokat, párkapcsolatot. „Külső, felszínes szemlélő a szexuális vágy hiányát látja a legnagyobb és egyetlen problémának, miközben egy aszexuális számára éppen nem a vágy és a szex hiánya okozza a problémát, nagyon sok egyéb probléma merül fel az önazonosságtól, a szégyen és meg nem értettség érzésein keresztül a párválasztás, családalapítás kérdéséig” – mondja Füredi.

Romantikus filmek, féltékenység, elvárások – ez mind kimarad?

A biológián kívül szintén érdekes kérdés, hogy a szexuális vonzalomra, szexre, szerelemre épülő kultúra mennyire értelmezhető aszexuális nézőpontból. Sulyok Viki azt mondja, hogy neki értelmezhető így is a világ, hiszen ebbe nőtt bele. „Figyelek az embertársaimra, tudom, hogy miért fontos számukra a szerelem vagy a vonzalom. De egy csomó sorozatot elkaszálok, amibe beleerőltetnek egy szerelmi vagy szexuális szálat, mert gyorsan megunom. És azt sem szeretem, hogy az aszexuális karakterek gyakran hidegvérű gyilkosok – nem akarom, hogy ezzel asszociáljanak. Zavar az a hit is, hogy a kapcsolat beteljesülése csak a szex lehet. Ugyan már, annyiféle beteljesülése lehet egy kapcsolatnak. A másik tévhit, amivel gyakran találkozom, hogy egy aszex időbeosztása más. Sok ismerősömtől hallottam már, hogy

neked biztos annyi időd van. Pedig nincs. Élénk szociális életem van, az átlagos heteró aktus pedig nem tart olyan sokáig, szóval hagyjuk már azt a marhaságot, hogy a szex olyan őrült sok időt vesz el az ember életéből.

És lehet, hogy aromantikusként szerelmet nem érzek, de attól még érzek sok más érzelmet. Nagyon kiterjedt a baráti köröm, bennük bízom, nekik kiönthetem a lelkemet. Én is vágyom társaságra, együtt akarok lenni bizonyos emberekkel, mert felnézek rájuk, mert jó a humoruk vagy ezer más dolog miatt.”

Viki azt mondja, az életéből hiányzik a féltékenykedés, a dráma, de ez inkább a személyiségéből fakad. Az őt is megviseli, ha valakit szeret, és az illető nem akar vele időt tölteni. „Egy barátot elveszíteni is szörnyű” – mondja.

Bár hosszú időt nem tölt a fürdőszobában azért, hogy szexuális vágyat ébresszen valakiben, a külsővel kapcsolatos elvárások is befolyásolják. „Egy aszexre is ugyanúgy hat, hogy tetszeni kell. Hogy ezzel ki mit csinál, az személyes döntés, mert valószínűleg senkinek nem esik jól, ha azt mondják neki, hogy nem nézel ki jól. Van egy csomó olyan élményem, hogy megbámulnak, megjegyzést tesznek rám, de ha valaki azt mondja, hogy

bottal sem piszkálnám, arra csak annyit tudok válaszolni: hát haver, ki kér rá?!”

Helló, én nem csak arra vagyok jó, hogy életed partnere legyek!

Az aszexualitással kapcsolatban az egyik legfőbb kérdés az, hogy az érintettek a társadalmi meg nem értettségen kívül miért érzik magukat hátrányban.

Viki személyes történetekkel kezd, bizonyítandó, hogy a meg nem értettség nem egy elvont fogalom, hanem a mindennapokban is megjelenő problémákat generál. „Az egyesületben írtunk egy pszichológusoknak szóló ismeretterjesztő füzetet az aszexualitásról, amiben több személyes sztorit lehet olvasni. Az egyik történet szereplője elmondta a pszichológusának, hogy nehezére esik lefeküdnie a barátjával, mire azt a választ kapta, hogy a szexet a nőnek el kell tűrni. Csodás szakember az ilyen, nem? Tőlem pedig egyszer egy nőgyógyász megkérdezte, hogyan védekezem, mondtam, hogy nem fekszem le férfiakkal, erre azt válaszolta, hogy az elég baj, és megadta egy pszichológus telefonszámát”

De az érzelmi terheket leszámítva, jogi értelemben vajon érik-e hátrányok az aszexuális embereket? Viki szerint ugyan nem aszex specifikus, de rájuk is hatnak az LMBTQ+ emberek jogait korlátozó törvények, például az, hogy partner nélkül nehezebb örökbefogadni, valamint szerinte formalizálni kellene azt is, ha valaki nem házasságban él együtt valakivel, mert adott esetben nehezebb lehet a kórházi látogatás, a hitelfelvétel vagy az öröklés is, és persze vannak olyan országok, ahol a nemi aktus nélküli házasságot nem is ismerik el.

„Magyarországon rossz a helyzete a melegeknek, de legalább rengeteg melegszervezet van. Nem bagatellizálva más betűk problémáit, úgy látom, hogy az aszexeknek nincs meg az a kialakult hálójuk, ahová fordulhatnak, ahonnan információt és segítséget várhatnak. Többször tapasztaltam, hogy ha úgy mutatkozok be, hogy Sulyok Viktória, a Magyar LMBT Szövetség egyik ügyvivője, akkor kinyílnak előttem bizonyos ajtók, de ha úgy, hogy Sulyok Viktória, a Magyar Aszexuális Közösség egyik alapítója és ügyvivője, akkor ugyanezek az ajtók az orromra csapódnak. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy az aszexek sok támogatást és segítséget kaptak több magyarországi queer szervezettől és más helyekről is, szóval az ajtócsapódás nem száz százalékos.”

Ha az aszexeknek jó, mindenkinek jobb

Sulyok Viki szerint könnyű megfogalmazni, hogy az aszex közösség mit szeretne elérni: „Egy olyan társadalmat, ahol oké aszexnek lenni, és nem ér bántás meg megvetés, ez magával hozza azt is, hogy esélyünk lesz mély emberi kapcsolatok kialakítására. Mert sokszor előfordul, hogy találkozom valakivel és amíg azt hiszik, hogy ott vagyok a húspiacon, addig érdeklődnek, aztán mihelyt rájönnek, hogy nem, elfordulnak. Helló, én nem csak arra vagyok jó, hogy megejts velem egy egyéjszakás kalandot vagy életed monogám partnere legyek! Egy csomó dolgot lehet velem csinálni. Beszélgetni, szórakozni, színházba menni.”

Viki szerint az aszexuális mozgalom nem csak egy szűk csoport számára, hanem a társadalom számára is hasznos, mert még egy heteró vagy meleg vagy bármilyen szexuális irányultsággal rendelkező embert is korlátoznak a szokások. „Létezik egy fogalom, a párkapcsolati mozgólépcső. Ez tulajdonképpen egy elvárásrendszer azzal kapcsolatban, ahogyan egy átlagos felnőtt életnek haladnia kell. Azaz legyél kamaszkorodban szerelmes, de az persze csak egy fellángolás – majd elmúlik. Később találkozol valakivel, megismerkedtek, szimpik vagytok egymásnak, vacsizni mentek, szexeltek, bemutatjátok egymást a barátaitoknak, majd a szüleiteknek, aztán jön a közös hitel meg a gyerekek. Azért nevezik ezt mozgólépcsőnek, mert elvárják, hogy menj ezen végig, és ha nem mész rajta végig, akkor kudarcot vallottál. De miért is lenne kudarc az, hogy mondjuk volt egy partnerrel hét remek évünk, és rájöttünk, hogy nem működik tovább a kapcsolatunk? ”

Sokkal boldogabbak lennénk, ha megengednénk magunknak, hogy többféle dolgot érezzünk, akármilyen szexuális irányultsággal – teszi hozzá. „Én nem azért dolgozom, hogy az aszexeknek legyen jó, hanem hogy mindenkinek legyen jó. Nincsen tipikus aszex, ahogyan nincs tipikus heteró meg meleg meg biszexuális sem, mind nagyon különbözőek vagyunk attitűdök tekintetében vagy mondjuk annak tekintetében, hogy akarunk-e kapcsolatot. Ez az identitás csak egy kis része a személyiségnek, az életem nagyon kis százaléka forog akörül, hogy aszex vagyok. Emellett vagyok még egy csomó minden: műfordító, nyelvmániás, irodalom-, utazás-, buli- és macskakedvelő, és a sort még folytathatnám. Elég unalmas lenne az életem, ha csak az aszexualitásom töltené ki. De úgy érzem, muszáj foglalkoznom vele, mert a világ teljesen máshogyan működik, mint ami nekem komfortos, és ha az ember nem látja visszatükröződni magát sehol, az elég sötét, szomorú és magányos élethez vezethet.”

Füredi Krisztián is a nem tipikusságot hangsúlyozza – nem csak az aszexualitással kapcsolatban. „Nagyon sokféle párkapcsolat létezik, és nagyon sokféle működik. Minél jobban ismeri valaki önmagát, minél inkább tisztában van a saját értékeivel, vágyaival, lehetőségeivel, személyiségével, annál nagyobb eséllyel tud jól választani és boldog lenni egy párkapcsolatban. Ne felejtsük el, hogy a nem aszexuálisoknál sem egységes a szexuális vágy mértéke, így egyébként is gyakori az a probléma, hogy egy párkapcsolatban jelentős eltérések vannak a szexuális igényben és a preferenciákban. Ez a kérdés valamilyen mértékben minden párkapcsolatot érint.

A kapcsolatok sokfélék, a megoldások is azok. Vannak párkapcsolatok, amelyek nagyon nehéz és megoldhatatlan problémák mellett is jól funkcionálnak, és vannak, amelyek jelentős problémák nélkül is felbomlanak.”

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!