A színésznő nem kurva, a kommentelő viszont közszereplő

• A kommentkultúra és a bulvár működése ellen tiltakozott Grisnik Petra, Junior Prima díjas színésznő a Facebook-oldalán, miután az Origo néhány napja Imádja meztelenül mutogatni magát a TV2 legújabb sorozatának színésznője címmel válogatást közölt az Instagram-posztjaiból.
• Grisnik az Origo cikkében szereplő képek egyikén sem látható meztelenül, de a megjelenése után sok sértő kommentet kapott. Ezek egy részének felhasználásával újabb fotósorozatot készített és tett közzé saját Facebook-oldalán, hogy a kommentek képeken való szerepeltetésével is tiltakozzon a bántó, személyeskedő, testszégyenítő megjegyzések ellen.
• A testszégyenítés és a kommentkultúra nemcsak a közszereplőket érinti negatívan – a tizenévesek önképét és életét is befolyásolja, milyen hozzászólásokat kapnak, ha kiteszik a fotóikat az Instagramra vagy a TikTokra posztolnak videókat.
• Bár a közvélemény szerint a dühös kommenteket a közszereplőnek kötelessége tűrni és a magánszemélyek sem tehetnek semmit a sértő hozzászólások ellen, Grisnik megoldása nemcsak kreatív módja a visszavágásnak, de szakértőnk szerint jogszerű is, hiszen a kommentelő maga is közszereplővé válik, amint belép a nyilvános térbe.

„Engem eléggé bánt az a közmegegyezés, hogy a közszereplőkkel bármit meg lehet tenni, és hogy minden színésznő kurva, főleg, ha a tévében is szerepel ” – mondja Grisnik Petra színésznő, aki 23 éve dolgozik színházban, a bulvárnak azonban nem volt állandó szereplője. Mikor elvállalt egy szerepet a TV2 sorozatában, azt hitte, felkészült arra, hogy másfajta érdeklődést is generál, mint amit eddig megszokott.

„Létezik egy olyan konszenzus, hogy aki kiáll a nyilvánosság elé, az viselje el, bármit is kap, és egy bizonyos szintig ez rendben van: el kell viselnem például, hogy a kritikusok mit gondolnak az alakításomról. De azt, hogy ismeretlenek lekurváznak, lehülyéznek, csak mert ki mertem tenni magamról egy fürdőruhás fotót, azt szerintem nem vagyok köteles szótlanul tűrni. Mint magánszemély, jogom van arra, hogy meghúzzam a határaimat. Az nagyon nincs rendben, ha az emberek feszültséget levezetni járnak a közösségi média felületeire. Ha a kutyájukat nem akarják megrugdosni, akkor megrugdosnak egy idegent virtuálisan?”

A színésznő úgy látja, már a neveltetésünk is a tűrésére predesztinál minket. „Gyerekként arra tanítanak, hogy ne reagálj a csúfolódásra, inkább tégy úgy, mintha meg se hallanád. De ezzel nem a csúfolódás válik semmissé, hanem te leszel láthatatlan. Egy barátnőm – ezt a posztban is említem – egyszer magzatpózban kuporgott a fürdőszobában a kommentek miatt. Szerintem az ilyen szintű bántást nem szabad csendben eltűrni: minden jogod megvan rá, hogy felszólalj a bántalmazás ellen” – fogalmaz Grisnik Petra.

A bulvárnak is van lelkiismerete

„Tényleg nem értem, hogy ez miért érdekes még mindig” – mondja Gábor, az évtizedek óta különböző bulvárlapoknál dolgozó szerkesztő. Szerinte a meztelen tartalom annak ellenére működik, hogy egyre kevésbé működik. “Hiába vannak fent korlátlanul és ingyen szexképek az interneten, a pucér képekkel még mindig be lehet vonzani az olvasókat. Ez valószínűleg soha nem is fog megváltozni, marad az a nagy megállapítás, hogy sex sells.”

Gábor szerint a bulvárnak is van lelkiismerete, legalábbis akkor, ha az olvasók kikényszerítik. „Pár évvel ezelőtt hatalmas botrányt okozott, amikor egy csomó külföldi hírességnek feltörték a telefonját, így rengeteg meztelen sztárkép jutott el a sajtóhoz. Már akkor is meg lehetett figyelni, hogy van helye annak a gondolatnak, hogy nem helyénvaló, ha ezek a magáncélra készült képek a nyilvánosság elé kerülnek. Sok újság le sem hozta őket, legfeljebb a legalja sajtó közölte mondjuk Scarlett Johansson pucér szelfijeit.”

A bulvárszakember a hozzászólásokkal kapcsolatban már megengedőbb, szerinte a médiumoknak nincs akkora felelőssége, mint ahogy a közszereplők állítják. „Több nagyobb hírportálnál dolgoztam és mindig is jöttek kérések a celebektől azzal kapcsolatban, hogy moderálja valaki a kommenteket. Egy online újság sem engedheti meg magának, hogy becsületsértő komment maradjon az oldalán, főleg amióta törvény mondja ki, hogy a sajtótermék is felelős a cikkek alatt megjelent hozzászólásokért. A közösségi médiával már más a helyzet, a médiumoknak ott odáig terjed a hatásköre, hogy eldönthetik, hogyan moderálják a kommenteket. De én úgy gondolom, hogy

a kommentért elsősorban a kommentelő felelős.

A bulvármédia és a kommentelők két egymást etető szörny

„Néhány éve készült rólam egy kedves, nyári fotósorozat, ami azt mutatta be, milyen jól működünk együtt a lovammal. De egy picit mélyebben kivágott póló elég volt az egyik bulvárlapnak ahhoz, hogy azt a címet adják a cikküknek, hogy Hatalmas melleket villantott Trokán Nóra.” A bulvár működéséről tehát Trokán Nórának is van tapasztalata, pedig viszonylag kevés támadási felületet ad: a magánéletéről csak kivételes esetekben beszél, és a testi határait is szigorúan védi. Azt mondja, mindig is szemérmes alkat volt, ezért soha nem volt igénye kitárulkozóbb posztokra.

Mégis, ma már sokkal inkább szorong amiatt, milyen tartalmat oszt meg magáról a saját oldalán, mert ijesztő tendenciákat lát a kommentkultúrában.

A fotósként is ismert színésznő szerint a bulvármédia és a kommentelők mára két egymást etető szörnyé váltak. „Az emberek alig várják a clickbait címeket, hogy minél durvább kommenteket írhassanak, amivel magukat és a többi kommentelőt szórakoztatják. Sosem értettem, hogy emberek miért érzik felhatalmazva magukat arra, hogy ismeretlenül mások teste vagy magánélete felett ítélkezzenek. A megszégyenítéstől erősebbnek érzik magukat? Ennyire sivár az életük?” – fogalmaz a színésznő, aki szerint sok esetben nem is pusztán megszégyenítésről, inkább gyűlölködésről van szó.

Trokán szerint a legijesztőbb az, amikor a profilképükön almás pitét sütő és az unokájuk kezét fogó nagymamák írnak gonosz, és kifejezetten mocskos kommenteket. A jelenséget azokhoz a videókhoz hasonlítja, amiken kutyák ugatják egymást acsarkodva a kerítés két oldalán, majd amikor a kerítést elhúzzák előlük, hirtelen abbahagyják az ugatást. Szerinte ezek a kommentek is pont ennyire üresek, semmi realitásuk, és biztos benne, hogy élőben sosem mondanák ugyanezt az alanyok szemébe. „Egy színész közszereplő, amivel vállalja, hogy a közvélemény véleményt mond róla, ez idáig rendben van. De ez nem jelentheti azt, hogy élő céltáblaként bármit el kellene viselnie.”

Szerinte amíg a bulvár és a közösségi media létezik, addig ez a jelenség is az életünk része marad, addig meg nem tehetünk mást, mint érzékenyítünk, ahogyan Grisnik Petra teszi ezt a kampányával. Trokán Nóra nemrég Mihalik Enikő egy anyaságról szóló posztja alapján írt bulvárhír kommentelőjén bosszantotta fel annyira magát, hogy felnagyította az idős nő profilképét és azzal együtt osztotta meg a mocskolódó kommentet a saját Instagram-oldalán. „Ha a nő vállalta a véleményét a bulvárcikk alatt, akkor biztosan büszkén vállalja máshol is – mondja ironikusan a színésznő. – Lehet, hogy fel is élénkítem majd ezt a tevékenységemet.

Olyan jó lenne, ha ezek a kommentek nem maradnának mindig következmények nélkül.”

A kommentelő a közösségi médiában maga is közszereplő

Hogy a két színésznőnek és a hozzájuk hasonló ismert embereknek milyen eszközeik vannak a sértő kommentelőkkel szemben, arról a Telex jogászát is megkérdeztük. Bodrogi Bea szerint a saját oldalán megjelenő kommenteket mindenki szabadon kezelheti, így ha akarja, akár törölheti is a neki nem tetszőket. Bonyolultabb a helyzet, ha a hozzászólás egy médium közösségi oldalán jelenik meg. Ilyenkor ugyan a médiumnak van felelőssége a moderálásban, a véleményszabadság prioritása miatt törlést csak ritka esetben szoktak alkalmazni az újságok.

Azt nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a közéleti szereplők tűrési kötelezettsége jóval tágabb a nem közszereplőkhöz képest. Bodrogi Bea ezt egy példával szemlélteti. „Ha egy színésznő posztol egy fotót a nyilvános oldalán, amin szoptatás közben kilátszik a melle egy része, majd egy bulvárcikk és annak kommentelői a mellméretére tesznek megjegyzéseket, az persze nincs rendben és elítélendő – de jogilag belefér a véleményszabadság kereteibe. Ugyanez vonatkozik a szereplő saját közösségimédia-oldaláról átemelt tartalomra is” – magyarázza a jogász, és hozzáteszi, hogy a valótlan tényállításokra és a becsületsértésre azért létezik jogorvoslat.

Egy sértő és egyben valótlan vagy becsületsértő komment alapján indíthat eljárást a közszereplő, és ha megnyeri a pert, a bíróság kötelezheti az érintett médiumot az adott hozzászólás törlésére, a kommentelőt pedig sérelemdíj megfizetésére. De ennek a valószínűsége és életszerűsége annyira csekély, hogy ilyen perek elvétve vannak csak a bíróságok előtt. Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen ügy akár 2-3 évig is elhúzódhat, vagyis okkal gondolhatják a sértett szereplők, hogy egy ilyen típusú jogorvoslat időben és energiában is aránytalan válasz; egyszerűen nem éri meg belevágni.

A jogász szerint a sértő kommentelők ellen Trokán Nóra „shaming and blaming” (megszégyenítés és hibáztatás) módszere viszont nagyon is jogszerű, és akár hatásos fegyver lehet. „Kevéssé köztudott, de amikor egy kommentelő a közösségi médiában belép a nyilvános térbe, az adott keretek között maga is közszereplővé válik, ezért neki is tűrnie kell a bírálatot. A kommentelő felnagyított neve és profilképe ezért teljesen jogszerű eszköz lehet az ilyen esetekben.”

Grisnik Petra szeretné, ha posztja hatására mások sem éreznék tehetetlennek magukat az ismeretlen kommentelőkkel szemben, de ahogy mondja, azzal is tisztában van, illúzió, hogy a kiállása megváltoztathatja a kommentkultúrát. “De azon változtatott, hogy életemben először kiálltam magamért. Kimondtam a véleményem, úgy, ahogy van, és baromira jólesett.”

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.