Magyarország gyanús hátterű diplomatái is fennakadtak egy nemzetközi újságírócsapat nyomozásán

2022. november 14. – 19:01

Magyarország gyanús hátterű diplomatái is fennakadtak egy nemzetközi újságírócsapat nyomozásán
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarországot több mint 270 tiszteletbeli konzul képviseli külföldön, köztük van hamis tanúzással, pénzmosással, terrorizmus támogatásával összefüggésbe hozott ember is. 46 ország 160 újságírója kutatta a világ tiszteletbeli konzuljainak múltját, Magyarországról a Direkt36 vett részt a nemzetközi együttműködésben.

  • Egy pénzmosás miatt indult nyomozásban érintett pakisztáni cukorbáró.
  • A Hezbollah félkatonai szervezet pénzelése miatt perbe fogott libanoni bank vezére.
  • Egy hamis tanúzással vádolt osztrák cégvezető.
  • Egy mesegazdag orosz polgármester-feleség, akinek férje vesztegetés miatt ül börtönben.

Mi a közös bennük? Magyarország mindegyiküket tiszteletbeli konzullá nevezte ki, hogy képviseljék a magyar érdekeket a saját hazájukban. Ezt a diplomáciai pozíciót arra találták ki, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező, ideális esetben gazdag és befolyásos kinevezettek segítsenek építeni a kapcsolatokat a két ország között. Fizetést ugyan nem kapnak a munkáért, de a diplomaták világába való bejárást, megbecsülést és privilégiumokat általában igen. Nemzetközi szerződés mondja ki például, hogy irataikat és levelezésüket tilos átkutatni, ahogy a csomagjaikat sem ellenőrizhetik a hatóságok.

Csakhogy a rendszer átláthatatlan, a pozíciókat gyakran adják-veszik, a kiválasztást sokszor senki nem ellenőrzi, és ez – a kiváltságokkal párosulva – visszaélésekre is lehetőséget ad. Ennek köszönhető, hogy a világ tiszteletbeli konzuljai között – bár nagy többségük feltehetően tisztességesen ellátja a feladatát – hemzsegnek a kétes figurák. Ez derült ki az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró hálózat és az amerikai ProPublica nevű szerkesztőség által vezetett nemzetközi nyomozásból, amelyben Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt.

A nemzetközi újságírócsapat több ezer tiszteletbeli konzult vizsgált meg, és mintegy 500 olyan személyt talált közöttük, akik ellen eljárás indult bűncselekmények gyanúja miatt, vagy valamilyen módon visszaéltek a pozíciójukkal. Akadnak köztük fegyver- és drogkereskedelemmel, csempészettel, pénzmosással, terrorizmus támogatásával, korrupcióval gyanúsított vagy ezek miatt elítélt, szankcionált emberek.

Magyarországon 68 tiszteletbeli konzul képvisel más országokat, világszerte pedig több mint 267 tiszteletbeli konzul képviseli Magyarország érdekeit. A számuk annak ellenére dinamikusan nő, hogy húsz évvel ezelőtt országos nyilvánosságot kapott botrány tépázta meg a tiszteletbeli konzulok tekintélyét, amely azóta sem állt helyre. Ekkor derült ki ugyanis, hogy egy nagy vihart kavart bűnügy gyanúsítottja a letartóztatása előtt úgy tudta elhagyni az országot, hogy jogtalanul megszerzett papírok segítségével egy tiszteletbeli konzul sofőrjének adta ki magát.

Az ügy nyomán az akkor még szocialisták vezette külügy elvette a tiszteletbeli konzulok addigi kiváltságait, akiknek ezeket azóta sem sikerült visszaszerezniük. A ma Magyarországon tiszteletbeli konzuli címet viselők között ott van a jordán üzletember Zaid Naffa, akinek átvilágításakor nemzetbiztonsági kockázatot jelzett a titkosszolgálat. És ott van Veres János is, Gyurcsány Ferenc egykori pénzügyminisztere, aki moldáv tiszteletbeli konzul – a szabolcsi kisvárosban, Nyírbátorban.

A cikkünkben említett tiszteletbeli konzulok nagy része nem reagált a kérdéseinkre, és a Külgazdasági és Külügyminisztérium sem válaszolt.

Terrorizmus, drogkereskedelem, csempészet

Az ICIJ hónapok óta kutatja a tiszteletbeli konzuli intézménnyel visszaélők ügyét. A kibontakozó nemzetközi nyomozásban résztvevő 160 újságíró több ezer tiszteletbeli konzult ellenőrzött a világ hat kontinenséről. A munkához bírósági iratokat, hírarchívumokat, kormányzati jelentéseket és egyéb dokumentumok sorát kutatták át. Ehhez hasonlóra az elmúlt hatvan évben, amióta a tiszteletbeli konzuli intézmény létezik, még nem volt példa. Egyetlen nemzetközi szervezet sem ellenőrzi ugyanis őket. Számos állam közzé sem teszi az általa megbízott tiszteletbeli konzulok listáját, sem életrajzát, és nem is vizsgálja rendszeresen, hogy kinevezettjei méltók-e a tisztségükre. A Shadow Diplomats (Árnyék Diplomaták) nevet kapott projekten dolgozó újságírók arra jutottak, hogy legalább 500-an viselik vagy viselték ezt a címet, akik ellen nyomozás indult különféle bűncselekmények elkövetése miatt, vagy pozíciójukkal visszaélve kétes célokat támogattak. A felkutatott erőszakos, veszélyes vagy korrupt emberek közt vannak:

  • önkényuralmi rendszerek támogatásával,
  • csempészettel,
  • csalással,
  • szexuális visszaéléssel,
  • gyilkossággal,
  • fegyverkereskedelemmel,
  • drogkereskedelemmel,
  • terrorista csoportokkal való kapcsolattal

gyanúsított, vádolt vagy elítélt, illetve szankciós listára került tisztségviselők. 57 olyan tiszteletbeli konzult sikerült azonosítani, akiket pozíciójuk betöltése közben elítéltek. Többen voltak köztük, akik diplomáciai megbízólevelükre hivatkozva próbálták elkerülni a felelősségre vonást, adóvizsgálatokat, házkutatásokat vagy akár egy egyszerű parkolási bírságot. (A nemzetközi nyomozás eredményeiről további részletek olvashatók ebben a cikkben.)

A ProPublica és az ICIJ kilenc olyan tiszteletbeli konzult is azonosított, akiket különböző bűnüldöző szervek és kormányok terrorista csoportokkal vagy azok finanszírozásával hoztak kapcsolatba. A legtöbbjük a Hezbollahhoz, egy libanoni síita félkatonai szervezethez kötődött. Köztük van Magyarország kinevezettje is. A gazdag libanoni bankár, Adel Kassar Magyarországot képviseli tiszteletbeli konzulként Libanonban.

Kassar az egyik legnagyobb libanoni bank, a Fransabank vezérigazgatója, és a libanoni üzleti világ befolyásos alakja. Több magyar kötődése is van, egy rokoni szálon túl évtizedeken át vezette a magyar Malév-kirendeltséget Bejrútban, és a Kassar család bankja, a Fransabank korábban Budapesten is működtetett egy fiókot. 2013-ban állami kitüntetést is kapott a testvérével, Adnannal együtt a magyar–libanoni kapcsolatok fejlesztéséért. Orbán Viktor miniszterelnök azzal méltatta őket, hogy

Magyarország érti a Keletnek azt az üzenetét, hogy fontos a pénz, fontos a siker, de „az egész nem ér semmit barátság nélkül”.

Orbán hozzátette, hogy Magyarország kitüntetett országnak érezheti magát, mert Keleten sok tekintélyes barátja van.

Csakhogy 2019-ben a New York-i szövetségi bíróságon a Hezbollah iraki terrorakcióiban elhunyt amerikai katonák családjai (több mint 1000 ember) közösen indítottak pert a Fransabank és egy tucat más libanoni pénzintézet ellen, amiért állítólag részt vettek a Hezbollah és Irán által szervezett terrorcselekmények finanszírozásában, segítve ezzel a szervezet fegyverhez jutását és a hozzá befolyó pénzek tisztára mosását – derül ki a per irataiból. Adel Kassar nem válaszolt sem a Direkt36, sem az ICIJ kérdéseire.

Egy éve a pakisztáni Karacsiban is Kassarhoz hasonlóan gazdag és befolyásos támogatót szerzett a magyar diplomácia, amikor az ország egyik nagy cukortermesztő óriáscégének, a RYK Csoportnak a vezetőjét, Makhdum Omar Shehryart nevezték ki tiszteletbeli magyar konzulnak. Az üzletembert a pakisztáni sajtóban időnként az ország egyik cukorbárójaként említik, akinek befolyása azonban nem csak üzleti jellegű: két testvére is aktív politikus, a központi kormányban, illetve Punjab régióban is miniszterek. Annak nem találtuk nyomát, hogy Shehryarnak ezt megelőzően köze volt Magyarországhoz , az viszont kiderült a pakisztáni sajtó hírei alapján, hogy az üzletember ellen pár évvel ezelőtt nyomozás indult Pakisztánban.

A pakisztáni Szövetségi Nyomozó Ügynökség csalás és pénzmosás gyanúja miatt kezdett nyomozni 2020-ban. A gyanú szerint a nagy cukortermesztő cégekből összeállt csoport tagjai összejátszottak azért, hogy mesterségesen felhajtsák a cukor árát. Bár a cukorkészletek eladatlanul hevertek raktáraikban, a gyanú szerint ők mégis a termék közelgő hiányát híresztelték, ezzel még nagyobb keresletet létrehozva a cukor iránt. A nyomozók szerint nemcsak becsapták a fogyasztókat, hanem az így szerzett bevételt hozzájuk nem köthető számlákra rejtették. A stratégiát Whatsapp csoportokban egyeztették, ennek a Ryk Csoport képviselője is tagja volt a gyanú szerint. Ebben az ügyben több más, a cukoriparban érintett üzletember és politikus mellett Shehryart is felelősként kezelik a hatóságok.

2020-ban pedig azért indult vizsgálat Shehryar két, politikus testvére ügyében, mert a pakisztáni Nemzeti Elszámoltatási Iroda (NAB) szerint családjuk vagyona robbanásszerű gyarapodásba kezdett rögtön a politikai szerepvállalásuk után. A nyomozások még nem zárultak le, Makhdum Omar Shehryar nem reagált a Direkt36 megkeresésére.

Elada Nagornaja, a korábbi Nyizsnyij Novgorod-i magyar tiszteletbeli konzul neve akkor szerepelt a magyar sajtóban, amikor 2017-ben Nagornaja férjét, az orosz nagyváros polgármesterét, Oleg Szorokint letartóztatták különösen nagy értékű vesztegetés miatt. Az orosz hatóságok azt gyanították, hogy Szorokin 1 millió dollárnak megfelelő vesztegetési pénzt fogadott el. Nagornaját nem gyanúsították meg az ügyben, Szorokint azonban azóta 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték emberrablásért és vesztegetésért, Nagornaja pedig családjával külföldre távozott – írta korábban az orosz Kommerszant. Nagornaja ellen később adóelkerülés miatt indult eljárás, de 215 millió rubel (több mint 1,4 milliárd forint) befizetésével rendezte a tartozását. Tiszteletbeli konzuli megbízatását 2019-ben megszüntette a magyar külügyminisztérium, így Nyizsnyij Novgorodban ma már nincs tiszteletbeli magyar konzul.

Az nem világos, hogy Nagornaja felmentése összefüggésben áll-e a férje elleni eljárással, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanis nem reagált a Direkt36 kérdéseire. Nagornaja azonban részletes választ küldött, és elküldte a felmentéséről szóló dokumentumot is. Abból azonban nem derül ki, hogy mi volt a felmentés oka, de

Nagornaja szerint a megbízatását azért vonták vissza, mert – „gyermekei és saját életét féltve” – külföldre távozott, ahonnan nem tudta ellátni feladatait.

Hangsúlyozta, hogy őt nem gyanúsították meg a férje bűnügyében, aki pedig máig tagadja bűnösségét. Nagornaja szerint a családja (közelebbről meg nem nevezett) „esküdt ellenségei” sok éve próbálják besározni őt és tönkretenni az üzleteit.

Az osztrák Bettina Glatz-Kremsner, a Casinos Austria nevű, részben állami tulajdonú osztrák szerencsejáték vállalat korábbi igazgatója ellen jelenleg is zajlik egy nyomozás, mert a gyanú szerint hat ponton is hamisan tanúskodott, amikor az osztrák politikai életet megrázó CASAG botránnyal kapcsolatban kihallgatták, amely egy évek óta húzódó, a politikai elitig érő korrupciós ügy.

Glatz-Kremsnert 2013-ban nevezték ki magyar tiszteletbeli konzullá. Bécsben született, de gyermekkorát Magyarországon töltötte, az anyanyelve mellett magyarul is beszél.

A gazdasági bűncselekményekkel és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák nyomozó ügyészség, a WKStA nyomoz a CASAG-ügyben, amelynek középpontjában a Casinos Austria online szerencsejáték-monopóliuma körüli háttéralkuk állnak és több vezető politikus is érintett lehet benne. Az ügy mellékszálaként a WKStA 2020-ban egy kiszivárgott dokumentum szerint hatrendbeli hamis tanúzással gyanúsította meg Glatz-Kremsnert, akinek a hatóság által megszerzett mobiltelefon-üzenetei több ponton ellentmondanak annak, amit az ügyben tett vallomásában állított. 2021-ben vádat is emeltek ellene az ügyben. A bírósági iratok szerint Glatz-Kremsner tagadja, hogy hamisan tanúskodott volna, a Direkt36 megkeresésére azonban nem reagált.

A tiszteletbeli konzul sofőrje

2022. szeptember 29-én a Maldív-szigetek budapesti nagykövete fogadást adott a Nemzeti Múzeumban, hogy ünnepélyesen megnyissa új budapesti konzulátusát, amelyet tiszteletbeli konzul vezet majd. Radu Morar rövid beszédet olvasott fel angolul , aztán az elegánsan öltözött társaság félrevonult a cigányzenével kísért pezsgős állófogadásra. Néhány nagykövet mellett több tiszteletbeli konzul is eljött. Köztük volt egy alacsony, idős férfi, Erdős Endre, aki évtizedek óta Kirgizisztán tiszteletbeli konzulja. Erdős keveset szerepel a nyilvánosság előtt (a Direkt36-nak sem akart nyilatkozni), pedig a Magyarországon kinevezett tiszteletbeli konzulok között mindenki ismeri a nevét és azt a régi történetet, amelynek szereplője volt , és amely máig árnyékot vet mindannyiukra.

A 2000-es évek egyik leghírhedtebb, politikai hullámokat is vető csalási ügyéről van szó, amely brókerbotrányként és Kulcsár-ügyként is ismert. Az egyik főszereplője Kulcsár Attila volt, aki a K&H Equities brókereként kiemelt ügyfelek – köztük állami vállalatok, önkormányzatok – pénzét forgatta jogosulatlanul, offshore cégeken keresztül, kiemelt hozamot ígérve, és ezzel legalább 8 milliárd forint kárt okozott. A bírósági ügy végül 2017-ig húzódott, amikor Kulcsárt jogerősen öt év börtönre ítélték sikkasztásért (a büntetés nagy részét addigra már leülte ).

A történet egy rendszámmal kezdődött. 2003-ban még járt egyfajta diplomata rendszám a tiszteletbeli konzuloknak is: piros rendszámtábla volt, HC (azaz honorary consul) betűkkel kezdődött és minden konzulátusnak kettő járt belőle. A számozás egymást követte, úgy 30-40 ilyen rendszám lehetett forgalomban, amikor egyszer csak felbukkant Budapest utcáin egy 600-as Mercedes a HC-0077-es rendszámmal – mesélte a Direkt36-nak egy forrás , aki akkoriban közelről ismerte a magyarországi tiszteletbeli konzulok világát.

A tiszteletbeli konzulok – akik tartották egymással a kapcsolatot – csak találgattak, ki lehetett a szerencsés, akinek a számozás alapján egy harmadik rendszám is jutott, míg végül kiderítették, hogy az Erdős Endre vezette kirgiz konzulátushoz tartozik a kocsi, és Kulcsár Attila vezeti.

Kulcsárnak igazolványa is volt arról, hogy a konzulátusi sofőrként dolgozik, ezt és a rendszámot is az akkor Kovács László vezette Külügyminisztériumban hagyták jóvá.

Mindez a brókerbotrány kirobbanásakor nyert különös jelentőséget. Mielőtt ugyanis a nyomozók letartóztathatták volna Kulcsárt, a diplomata rendszámos tiszteletbeli konzulátusi autóval elhagyta az országot Ausztria felé. (Kulcsár Attila nem akart nyilatkozni a Direkt36-nak.)

A történtek után Kovács László külügyminiszter felülvizsgáltatta a tiszteletbeli konzulok jogosítványait. Az államtitkára, Fekszi Márta irányította folyamatnak az lett a vége, hogy elvették a diplomata rendszámot és később megszüntették a tiszteletbeli konzuloknak addig járó adókedvezményeket.

A konzulok – és szervezetük, a Tiszteletbeli Konzuli Testület (TBKT) – hiába próbált lobbizni, hogy visszaszerezze ezeket a kiváltságokat. Több miniszternél és államtitkárnál is próbálkoztak, sikertelenül.

Azóta sem sikerült áttörést elérni, az után sem, hogy a szocialistákat a Fidesz váltotta a hatalomban. Bár Szijjártó Péter minisztersége alatt néhány évre külön miniszteri biztosa volt a tiszteletbeli konzuloknak Suha György, Gambia korábbi tiszteletbeli főkonzulja személyében, neki sem sikerült elérnie, hogy visszakapják a korábbi jogosítványaikat.

Ennek oka, hogy a Kulcsár-ügy óta nem állt helyre a tiszteletbeli konzulok tekintélye. Áder János korábbi államfő például sosem hívta meg őket a Magyarországra akkreditált diplomatáknak adott szokásos újévi fogadására. A rendszert ismerő forrás úgy értelmezi a helyzetet, hogy

a magyar külügy afféle „másodosztályú nagykövetnek”, „szerencselovagnak”, rosszabb esetben „futottak még bűnözőnek” tekinti őket

akkor is, ha az őket megbízó államnak nincs saját nagykövetsége Magyarországon, tehát senki más nincs, aki őket képviselje az országban.

50 ezer euró egy tiszteletbeli konzuli címért

Tény, hogy a tiszteletbeli konzulok kinevezése nem átlátható folyamat. A cím vonzerejét a világon sehol sem a pénz jelenti, fizetés ugyanis nem jár hozzá, inkább a különféle kiváltságok, mentességek és a vele járó presztízs.

Ezért vannak, akik fizetni is hajlandóak érte. Működik egy közvetítői piac: ha például Magyarországon szeretne valaki tiszteletbeli konzul lenni, akkor akad néhány olyan, a diplomácia világába beágyazott ember, akit érdemes megkeresnie. Ez a közvetítő igyekszik tiszteletbeli konzuli pozíciót keresni olyan államoknál, amelyek nyitottak arra, hogy tiszteletbeli konzult nevezzenek ki. A segítségért cserébe 50-300 ezer eurót (mintegy 20-120 millió forintot) kérnek a közvetítők – mondta a Direkt36-nak Suha György, aki szintén foglalkozik ilyesmivel, afféle fejvadászként tekint magára. Ő azonban inkább külföldi államok nagyköveteinek segít ideális jelöltet találni a tiszteletbeli konzuli posztra, és ezt sem Magyarországon, hanem inkább ázsiai és közel-keleti államokban.

Ilyen esetben a közvetítés ára általában 20-100 ezer euró (mintegy 8-40 millió forint) között mozog.

„Ez egy piac” – mondta Suha.

A tiszteletbeli konzuli címek körüli pénzmozgásokat azonban a hatóságok bizonyos esetekben gyanúsnak tartják. Erre példa, amikor távoli afrikai országok tisztviselői pénzért árulnak ilyen pozíciókat és okmányokat. Szeptemberben a Központi Nyomozó Főügyészség tartóztatott le egy férfit, aki 50 ezer eurót fogadott el egy másik férfitól azért, hogy afrikai országok diplomatáitól tiszteletbeli konzuli címet vásároljon neki. A HVG szerint a letartóztatott magyar férfi, B. János Burundi nagyköveteként dolgozott Bécsben, de korábban Sierra Leone tiszteletbeli konzulja is volt Budapesten. A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte a Direkt36-tal, hogy B. Jánost üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel és hivatali vesztegetéssel gyanúsítják, és jelenleg is előzetes letartóztatásban van.

Suha György szerint a befolyással üzérkedés és a „közvetítői” munka között az a különbség, hogy utóbbi esetben szabályozott kapcsolatról, például egy tanácsadói szerződés révén nyújtott szolgáltatásról van szó. Szerinte a magyar gyakorlatban olyan is előfordul, hogy egy-egy magyar nagykövet, felismerve, hogy nem győzi a rá bízott munkát, keres valakit az adott országban, aki tehetős, lehetőleg vannak magyar gyökerei és érdekli a pozíció. Magyarország azonban tudomása szerint közvetítőknek sosem fizet. A Magyarország által megbízott tiszteletbeli konzulok szakmai irányítója mindig a hozzájuk legközelebbi ország magyar nagykövetségét vezető nagykövet, így a tiszteletbeli konzulok szerinte „az ő jobbágyaik”, akik felé gyakran elvárás, hogy követségi rendezvények megszervezését anyagilag támogassák, például kifizessenek egy-egy díszvacsorát. A nagyköveteken kívül, a külügyminisztériumból senki nem felügyeli a ma már több mint 270, Magyarország által felkért tiszteletbeli konzul szakmai munkáját, visszahívásokra pedig ritkán van példa.

A tiszteletbeli konzuljelöltek átesnek egy egyszerű nemzetbiztonsági átvilágításon, és elméletileg néhány évente meg kell újítani a kinevezésüket, de a terület összességében ellenőrizetlen, a kiválasztást pedig közvetítők vagy nagykövetek intézik informálisan. A magyar külügyminisztérium honlapján ugyan kikereshetők az aktuális tiszteletbeli konzulok elérhetőségei, életrajzot vagy egyéb információt azonban nem tesznek közzé róluk. A munkájukról hivatalos forrásból így semmit nem lehet tudni. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak számos kérdést küldtünk a tiszteletbeli konzuli pozíciók odaítélésével, a folyamat átláthatóságával és a konzulok munkájának ellenőrzésével kapcsolatban, de nem érkezett reakció.

Az utóbbi évek egyik legtöbbet emlegetett magyarországi tiszteletbeli konzulja Zaid Naffa, aki Jordániát képviseli itthon 2003 óta ebben a pozícióban (egyik testvére ma már magyar nagykövet az Egyesült Arab Emirátusokban , másik testvére pedig Akabában képviseli Magyarországot tiszteletbeli konzulként ).

Naffa vagyonos tiszteletbeli konzulként egyik vacsorát adta a másik után az üzleti és politikai élet fontos szereplőinek – mondta egy, a tiszteletbeli konzulok világát ismerő forrás, aki szerint Naffa annyira aktív volt, hogy „nagyobb missziót csinált, mint egy nagykövet”.

Közben azonban gondja akadt a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges nemzetbiztonsági átvilágításán. A befolyásos, egyébként évtizedek óta Magyarországon élő jordán üzletember magyar állampolgárság igénylését kétszer is elutasították azért, mert nemzetbiztonsági kockázatot jeleztek a titkosszolgálatok – ezt ellenzéki országgyűlési képviselők kérdéseire árulta el a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Nem derült ki azonban, hogy konkrétan milyen kockázatot láttak nála a titkosszolgák.

Mindennek ellenére Naffa látványosan jó kapcsolatot ápolt a miniszterelnökkel és családjával: lefotózták például Tiborcz Istvánnal közös ebédelés közben; a jordániai konzulátus épülete, amely az ő tulajdona, Orbán Viktor Cinege utcai házának közelében áll, a Béla király úton; Orbán több esetben is együtt mutatkozott vele nyilvános rendezvényeken.

A miniszterelnök legalább egyszer a vendége is volt Naffának. Orbán részt vett ugyanis Naffa egy 2014-es partiján a jordán konzulátus épületében. Itt találkozott Ghaith Pharaonnal, a pénzmosás és terrorszervezetek finanszírozása miatt körözött szaúdi olajmilliárdossal, akinek magyar vízumkérelmét Naffa személyesen intézte és ő mutatta be őket egymásnak a miniszterelnökkel. Miután Pharaonról kiderült, hogy évtizedek óta keresi az FBI, a kormány magyarázkodni kényszerült az ügy miatt. Zaid Naffa ma is tiszteletbeli konzulként képviseli Jordániát , a pozíciójával és a nemzetbiztonsági átvilágításával kapcsolatos kéréseinkre nem válaszolt.

Gyurcsány minisztere, akit a Fidesz-kormány tiszteletbeli konzuli címhez segített

A Magyarországon dolgozó, más államokat képviselő mintegy hetven tiszteletbeli konzul között helyet kapott az Orbán-kormány legnagyobb politikai ellenfelének, Gyurcsány Ferencnek az egykori pénzügyminisztere, Veres János is. A szocialista politikus 2021 vége óta a Moldovai Köztársaság megbízott tiszteletbeli konzulja, a székhelye pedig egy 12 ezres szabolcsi kisvárosban, Nyírbátorban van.

A helyszínválasztás szokatlan, legalábbis a kutatásaink során nem találtunk példát arra, hogy megyeszékhelyeknél alacsonyabb rangú városokban nyitott volna bármely ország konzulátust Magyarországon. Veres kinevezése azért is figyelemre méltó, mert a tiszteletbeli konzulok kinevezéséhez a fogadó állam beleegyezésére is szükség van. Ez azt jelenti, hogy a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium belement abba, hogy Nyírbátorban nyíljon konzulátus, és hogy ilyen diplomáciai rangot kapjon egy közismert szocialista politikus.

„Nincs ebben semmi bombasztikus” – mondta Veres János a Direkt36-nak a nyírbátori városháza földszintjén berendezett irodájában. A helyiséget a különleges tömörfa irodabútorok és a moldáv zászló mellett a falon bekeretezett emlékek uralják. Veres parlamenti képviselői igazolványai, oklevelek, ünnepélyes átadókról megőrzött szalagdarabok, díszkardok, fényképek például a parlamenti fociválogatottról, amelyben valaha Orbán Viktorral csapattársak voltak.

Veres azt mondta, nem itt lakik, hanem Budapesten, de azért rendszeresen megfordul az irodában. Nyírbátor ugyanis a szülővárosa, ahol az önkormányzat főtanácsadójaként is dolgozik (emellett két üzleti vállalkozása is van) A tiszteletbeli konzuli iroda azért pont Nyírbátorban van, mert ő csak így vállalta el a feladatot, amikor a moldáv nagykövet felkérte.

Hozzátette, hogy ő és felesége – a külügyes Dobolyi Alexandra – „tizenöt éves jó kapcsolatban vannak Moldovával”, amely akkor kezdődött, amikor a Szocialista Internacionálén keresztül megismerkedtek a ma budapesti moldáv nagykövetként dolgozó Oleg Tuleával.

2017 környékén kérte fel a nagykövet tiszteletbeli konzulnak – mondta Veres –, de csak 2020-ban alakult úgy, hogy amikor Szijjártó Péter Moldovába ment tárgyalni, az asztalnál ülő nagykövet Veres személyének jóváhagyását kérte tőle. „Én voltam az első napirend, és Szijjártó állítólag egy perc alatt rábólintott a kinevezésemre” – mesélte Veres, amit a találkozóról hallott a nagykövettől. A nyírbátori nagykövetség megnyitójára Varga Tamás fideszes külügyi államtitkár is elment, a moldáv államtitkárt kísérte el.

A kérdésre, hogy a politikai szembenállás ellenére miért volt ilyen sima a kinevezése, az egykori pénzügyminiszter azt felelte, nem tud erre válaszolni, de szerinte ez a hozzáállás a normális. Hozzátette, hogy a helyi politikában is az a tapasztalata, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben a pártpolitika ellenére lehet együttműködni a kormánypárti politikusokkal. Elmesélte, hogy egy dán orvosi műanyagtermékeket gyártó cég Nyírbátori üzemnyitásában neki még a 2000-es években szerepe volt, és amikor újabb üteme valósult meg a Coloplast nevű cég itteni beruházásának, akkor az átadó ünnepségen odament hozzá Orbán Viktor kezet fogni, és személyesen mondott köszönetet neki a szerepéért.

Veres azt mondta, ő a moldáv-magyar gazdasági kapcsolatok élénkítését vállalta Kelet-Magyarországon tiszteletbeli konzulként. Ezért utaztatott már ide moldáv üzleti delegációt, igyekszik többek között konzervipari, szőlőtermesztési együttműködéseket tető alá hozni. Egyszer segített elintézni, hogy az ukrajnai háború kitörését követő káoszban a szlovák-magyar határon ragadt moldáv kamionosok rendőri felvezetéssel áthaladhassanak az országon és hazatérhessenek. Azt mondta, hogy a kamionosok ugyan soha nem tudták meg, hogy az ő közreműködésének is köszönhetik a hazatérésüket, jó érzés volt jót tenni. A munkában Verest többek között az motiválja, hogy ezzel a vidéki konzulátussal „Nyírbátort valamiben első helyre tettem”. Hozzátette, hogy a munkát „nem jutalékért végzi”, hanem azért, mert mindig igyekezett a saját eszközeivel „jobbá, kerekebbé tenni a világot”. Ehhez pedig szerinte „nem hiányzik a diplomatarendszám”.

A cikk elkészítésében közreműködött Johanna Mattinen (YLE, Finnország), Will Fitzgibbon (ICIJ), Hala Nasreddine (Daraj Media, Libanon), Umar Cheema (The News, Pakisztán), Besar Likmeta (BIRN, Albánia), Michael Nikbakhsh (Profil, Austria)

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!