Szexuális bűnözők, drogdílerek, gyilkosok is megbújnak a világ tiszteletbeli konzuljai között

2022. november 14. – 19:01

Szexuális bűnözők, drogdílerek, gyilkosok is megbújnak a világ tiszteletbeli konzuljai között

Másolás

Vágólapra másolva

Köztiszteletben álló polgárok önként segítenek két állam kapcsolatát szorosabbra fűzni – eredetileg erre találták ki a tiszteletbeli konzuli tisztséget. Mára azonban hemzsegnek köztük a pozíció adta előnyökkel visszaélő, korrupciós ügyekben vagy erőszakos bűncselekményekben érintett emberek. Erre jutott egy, az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) és a ProPublica amerikai tényfeltáró központ vezetésével több hónapig nyomozó nemzetközi újságírócsapat. Az Árnyék Diplomaták nevű projekt több mint 500 bűncselekményben vagy kétes ügyben érintett tiszteletbeli konzult számolt össze világszerte.

2012 őszén egy Faouzi Jaber nevű kábítószer- és fegyverkereskedő egy titkos találkozóra érkezett a ghánai főváros, Accra egyik hoteljébe. A Golden Tulip hotelben kolumbiai gerillákkal találkozott, akik fegyvert akartak vásárolni – valójában azonban az amerikai DEA kábítószer-ellenes hatóság fedett ügynökei voltak.

Jaber, aki a Hezbollah libanoni síita félkatonai szervezetet képviselte a találkozón, nem fogott gyanút.

„Kell nekünk egy jó ember, aki tud fegyvereket szerezni” – kezdték az ügynökök.

„A Hezbollah árul. Milyen fegyverekről van szó?” – kérdezte Jaber.

„Tudod, M14, M16, gránátok, pisztolyok, puskák” – válaszolták a vevők.

„Robbanóanyagok. Dinamit és hasonlók… puff, puff, puff, puff” – tódított a fegyverkereskedő.

Majd előhozakodott egy másik ajánlattal is. Azt mondta, segítene ügyfeleinek abban is, hogy diplomataként – úgynevezett tiszteletbeli konzulként – olyan pozíciót szerezzenek, amivel könnyedén utazhatnak országok között, és csomagjaikat hatósági ellenőrzés nélkül szállíthatják.

„Konzullá teszlek az országodban. Minden barátod konzul lesz” – ígérte, majd hozzátette, hogy „minden magas rangú ember, minden gazdag konzul”, és hogy Afrikában éri meg ilyen pozícióhoz jutni, mert azok kevés nagykövetséget tartanak fenn, ezért szívesen alkalmaznak tiszteletbeli konzulokat.

Három hónappal később Jaber ismét találkozott a gerilláknak hitt fedett ügynökökkel, akiknek újra felajánlotta, hogy segít tiszteletbeli konzuli pozícióhoz jutni.

„Afrika bármelyik országába elmehetünk. Egyenlítői-Guinea [vagy] Bissau-Guinea konzuljává teszünk. (...) Fizetsz 200 000 dollárt, te leszel az ország konzulja, és lesz másik útleveled” – mondta a DEA-ügynökök által titokban rögzített hangfelvétel szerint.

2014-ben Jaber Prágába utazott, hogy folytassa a tárgyalásokat a gerillákkal a több mint 8 millió dolláros fegyver- és kábítószerüzletről. Ekkor tartóztatták le. 2017-ben bűnösnek vallotta magát terrorszervezettel való együttműködésben, igaz, később azt állította, hogy akkoriban kábítószer hatása alatt állt.

Mit csinálnak a tiszteletbeli konzulok?

A fegyver- és drogkereskedő Jaber tiszteletbeli konzuli címre vonatkozó ajánlata példa arra, hogyan lehet visszaélni a pozícióval, amelyet eredetileg teljesen másra találtak ki. A több száz éves hagyományokkal rendelkező, egy 1963-as nemzetközi szerződés nyomán jogilag is szabályozott tiszteletbeli konzuli rendszer köztiszteletben álló polgárok előtt nyitotta meg a diplomaták világának kapuit. Egyúttal lehetőséget nyújtott a nemzetközi kapcsolataik építésére azoknak az országoknak, amelyek nem tudtak fenntartani nagykövetséget minden államban.

A tiszteletbeli konzul olyan önkéntes, tehát nem fizetésért dolgozó diplomata, aki a saját országában képviseli az őt megbízó állam érdekeit. A rendszer mára a nemzetközi kapcsolatok bejáratott elemévé nőtte ki magát, a legtöbb állam elismer és alkalmaz tiszteletbeli konzulokat.

Világszerte több ezer tiszteletbeli konzul tevékenykedik, de pontos számuk ismeretlen, mert nem minden ország teszi nyilvánossá tiszteletbeli konzuljainak nevét.

Feladatuk alapvetően az, hogy fejlesszék a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatait. Ilyen feladat lehet például cserediákok segítése, üzletemberek útjainak egyengetése, művészek támogatása, de akár annak is segítenek, aki elveszíti az iratait az országukban.

A nagykövetekkel és más hivatásos diplomatákkal ellentétben a tiszteletbeli konzulok saját kapcsolataikra, befolyásukra és vagyonukra támaszkodva képviselik az őket kinevező külföldi kormányok érdekeit. Cserébe beléphetnek a diplomácia világába, megbecsülést és hasonló jogosítványokat kapnak, mint a hivatásos diplomaták.

A tiszteletbeli konzulok jogait szabályozó 1963-as nemzetközi szerződés értelmében például a levelezésüket nem lehet átnézni, és konzuli csomagjaik – legyenek bármilyen méretűek vagy súlyúak – védettek még a repülőtéri ellenőrzéstől is. A címmel járó védettséggel és privilégiumokkal azonban vissza is lehet élni.

Csempészek, gyilkosok, fegyverkereskedők

A ProPublica és az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) tényfeltáró projektje keretében 46 ország 160 újságírója vizsgálta át több ezer tiszteletbeli konzul ügyeit. A munkában összesen 61 szerkesztőség vett részt, köztük Magyarországról egyedül a Direkt36. Az újságírók világszerte hírarchívumokat, rendőrségi közleményeket, bírósági iratokat és egyéb dokumentumokat vizsgáltak át, hogy feltárják a tiszteletbeli konzulok ellentmondásos ügyeit. Több mint 500 olyan aktív vagy korábbi tiszteletbeli konzult sikerült azonosítaniuk, akiket bűncselekményekkel gyanúsítottak meg, vagy akik visszaéltek pozíciójukkal. Akadtak közöttük elítélt fegyverkereskedők, szexuális bűnözők, drogdílerek, csalók, csempészek és gyilkosok is. 57 embert ítéltek el bűncselekmények miatt, mialatt tiszteletbeli konzuli cím birtokában voltak.

Az ICIJ által felépített, több mint 500 bűncselekménnyel vagy problémás ügyekkel összefüggésbe hozható tiszteletbeli konzult tartalmazó adatbázis azért egyedülálló, mert egyetlen nemzetközi szervezet sem követi nyomon a tiszteletbeli konzulok tevékenységét. Az adatbázisban szerepel 30 olyan tiszteletbeli konzul is, akiket szankciókkal sújtott az Egyesült Államok vagy más állam, 17-et közülük a pozíciója viselése idején szankcionáltak. Köztük vannak Vlagyimir Putyin orosz elnök belső körének tagjai, akik az orosz–ukrán háború kitörése után kerültek szankciós listára. Egy mianmari konzul, akit szankcionált az Egyesült Államok mellett több más ország is, a kapcsolatait arra használta, hogy segítsen fegyverekkel ellátni az erőszakosságáról híres katonai juntát.

Többször előfordult, hogy egyes konzulok megpróbáltak – időnként sikeresen – kibújni a büntetőeljárások alól a széles körű jogi mentességre vonatkozó hamis állításokkal, amelyekkel összezavarták vagy akadályozták a rendőrséget és az ügyészséget.

Akadtak, akik házkutatást vagy letartóztatást úsztak meg a papírjaik lobogtatásával, mások adóhátralék vagy parkolási bírság kifizetését igyekeztek így elkerülni.

A tényfeltáró újságírók találtak kilenc tiszteletbeli konzult, akit különböző hatóságok terrorista csoportokkal hoztak összefüggésbe. Többségük a Hezbollah libanoni síita félkatonai szervezethez és politikai párthoz kötődik. (Egyikük Magyarországot képviseli Libanonban: a bankár Adel Kassar, akit korábban Orbán Viktor magyar kormányfő ki is tüntetett a magyar–libanoni kapcsolatok fejlesztéséért – minderről a Direkt36-nak ebben a cikkében lehet olvasni.)

Az ICIJ-nek nyilatkozó amerikai tisztviselők, akik korábban a Hezbollah finanszírozását vizsgálták, azt mondták, a szervezet tudatosan használja a tiszteletbeli konzuli intézmény biztosította kiskapukat arra, hogy a radar alatt maradva lépjenek át országhatárokat, és pénzt mozgassanak. „A Hezbollah rájött, hogy ha tiszteletbeli konzulokat használ… akkor gond nélkül mozgathatnak dolgokat, és senki nem ellenőrzi őket. Felvillantod a diplomataigazolványodat és kész, senki nem kérdez semmit” – fogalmazott David Asher, az amerikai védelmi minisztérium korábbi terrorellenes tanácsadója. Ashert 2008-ban bízta meg az amerikai kormány, hogy segítsen egy szövetségi nyomozást, amely a Hezbollah hálózatait vizsgálja.

„Minden nagyágyú tiszteletbeli konzul”

A félkatonai szervezet több száz ember halálát okozó terrortámadásokat követett el, többek között Izraelben, Argentínában, Libanonban, Irakban és másutt. Köztük van például 241 amerikai katona és tengerész, akik egy 1983-as bejrúti békefenntartó misszió során estek áldozatul egy öngyilkos robbantónak, aki egy bombákkal megpakolt kamionnal hajtott a laktanyájukba.

A Hezbollah finanszírozásán igyekszik peres úton fogást találni amerikai áldozatok családjainak egy csoportja. A 2019 óta tartó, New York-i szövetségi bíróságon zajló perben Gary Osen ügyvéd több mint 1000 amerikai állampolgárt képvisel, akiknek családtagjai a Hezbollah terrorakcióiban hunytak el vagy sebesültek meg. A per 13 libanoni pénzintézet ellen folyik, amelyek a periratok szerint megsérthették a terrorizmus elleni törvényeket azzal, hogy részt vettek a Hezbollah tevékenységének finanszírozásában, a hozzájuk befolyó pénzek tisztára mosásában. (A bankok a perben kijelentették, hogy elítélik a terrorizmus minden formáját, de szerintük nem vonhatók felelősségre amerikai katonák harctéri sérüléseiért.)

Osen és jogászokból álló csapata halottkémi jelentéseket, harctéri helyszínelési jegyzőkönyveket és más dokumentumok sorát vizsgálták át a perre készülve, és az elhunyt katonák családjaival is interjúkat készítettek. A kutatás során többször is belefutottak olyan tiszteletbeli konzulokba, akik a Hezbollah mögött álló pénzügyi hálózathoz voltak köthetők.

„Minden nagyágyú tiszteletbeli konzul abban a világban. Nem feltétel a működésükhöz, de megkönnyíti azt” – mondta erről Osen.

Egy elavult rendszer, ami üzletet csinált a diplomáciából

A rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy a tiszteletbeli konzulok kiválasztása nem mindig érdem alapján történik, és miután valakit kineveztek, a küldő állam nem ellenőrzi a külföldön tevékenykedő diplomatát. Bár az országok túlnyomó többsége aláírta a tiszteletbeli konzulok privilégiumait rögzítő nemzetközi megállapodást, a visszaélések miatt egyes országok a gyakorlatban eltérően alkalmazzák a kiváltságokat. Magyarországon például csupán a kedvezmények töredéke jár a tiszteletbeli konzuloknak egy 2003-as felülvizsgálat óta (erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat). Néhány további ország is szigorított a rendszerén, például Kanada, Bolívia, Costa Rica, Montenegró és Libéria, de a legtöbb államban ilyen nem történt.

A pozíció megszerzésének egyszerűsége és a kiváltságok miatt tiszteletbeli konzulnak lenni az utóbbi időkben annyira vonzóvá vált, hogy tanácsadók egész iparága alakult ki, akik több tízezer dolláros díjakért cserébe ígérnek tiszteletbeli konzuli pozíciót, főként szegényebb országokba.

„Utazzon diplomáciai csatornákon keresztül VIP-személyként” – büszkélkedik például honlapján az egyik ezzel foglalkozó cég, az Elma Global, kiemelve, hogy az előnyök közé tartozhat, hogy a cím birtokosa számára az országhatárokon nincs „bosszantó vámellenőrzés”, van viszont „korlátlan be- és kilépési lehetőség”.

Ez a cikk az International Consortium of Investigative Journalists és a Pro Publica amerikai újságíró központ közös tényfeltáró cikkének összefoglalója. A teljes cikket itt lehet elolvasni.

Az illusztráció Matt Rota (ICIJ / Pro Publica) munkája.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!