RSS
Az elnök a 740 milliárd dolláros (220,2 ezermilliárd forint) védelmi költségvetésről szóló törvény ellen emelt vétót, de nagy többséggel írták felül szándékait a szenátorok.
Budapest és Varsó főpolgármesterei szerint a két kormány az utolsó pillanatban visszatáncolt a szakadék széléről.
Csak tisztességes megállapodást köthet Brüsszel a britekkel, mondta a miniszterelnök.
Elfogadták a két nagy csomagot, ezt Twitter-oldalán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelentette be. Orbán Viktor a Facebook-oldalán ünnepelte a józan ész és a magyar kormány – szerinte 3 – sikerét, „ha nem is kell még kinyitni, de behűteni már be lehet a pezsgőt”.
Angela Merkel megnyugodhat, 2021-ben viszonylag békés körülmények között vonulhat nyugdíjba, a lengyel–magyar költségvetési vétó miatt legalábbis biztosan nem kell hogy fájjon a feje. A megállapodás tervezete szerint 2022 áprilisáig, a következő parlamenti választásokig valószínűleg nem indul olyan uniós eljárás, ami leállítja a Magyarországnak járó támogatásokat.
Érvényben maradhat az uniós támogatások kifizetésének feltételeként a jogállamiság érvényesülését előíró, már kidolgozott uniós rendelet, de ahhoz függelékként egy kötelező jogi érvénnyel bíró függeléket csatolnának, amely részletezné a szabályozás végrehajtásának módját és korlátait. A lényeg a még nem ismert szövegezésben bújhat meg, ám így már nem kizárt, hogy péntekre elfogadott költségvetése lesz az EU-nak.
A német kancellár egyelőre nem tudja megmondani, hogy ez sikerülni fog-e.
A miniszter a szerdai kormányülés előtt nyilatkozott lapunknak az uniós helyzetről.
The Hungarian-Polish veto of the EU's next seven-year budget over the rule of law conditionality has upended European politics. Last week, there seemed to be a blemish on the strong alliance of Orbán and Morawiecki, however, Poland nearly walking back on the veto may instead be a sign of tensions within the country's governing coalition.
Ennek azonban eléggé ellentmond az EU soros elnökségét ellátó Németország Európa-ügyi miniszterének mai nyilatkozata.
Miközben a lengyel és a magyar kormány tovább húzná az EU-költségvetésről szóló tárgyalásokat, az EU valamennyi intézménye végleges választ vár a lengyel és a magyar kormánytól: velük, vagy nélkülük tervezzék az uniós helyreállítási alapot.
Összeszedték azt is, mennyi pénzt kapott Lengyelország az EU-tól az elmúlt években.
Történelmi a tét, „ha alulmaradunk, annak következményei lesznek”. Navracsics szerint túl sok frontot nyitottunk az EU-val, Gulyás már nem sok esélyt lát a kompromisszumra.
Hozzátette, hogy látnak esélyt a megállapodásra.
Közös sajtótájékoztatón követelték az ellenzéki pártok Orbántól, hogy vonja vissza a vétóját.
Amikor is kihagyhatnák a helyreállítási alapból a két vétózó országot.
Szerintük a magyar kormány a gazdaság hosszú távú fejlődése ellen dolgozik. A költségvetési vétó ellen tiltakozik Bod Péter Ákos, Chikán Attila és Király Júlia is.
Didier Reynders egykori belga külügyminiszter borította ki Szijjártót.
A lengyelek nem faroltak ki a magyar kormány mögül az uniós jogállamisági mechanizmus körüli vitában, de a varsói kormánykoalícióban vitákat szült a kérdés. Ha nincs kompromisszum, az Európai Bizottság belengette, hogy a maradék 25 tagállammal kész megkerülni a magyar-lengyel vétót, de ez sem ilyen egyszerű.
A külügyminiszter-helyettes szerint sokan csak félreértették Jaroslaw Gowin szavait.
Orbán Viktor egyedül maradhatott a vétószándékkal, miután a lengyel miniszterelnök-helyettes bejelentette: „Tudatosult bennünk, hogy ha vétót emelünk, akkor az új büdzsé helyett egy olyan megoldás lép életbe, ami nem lenne előnyös a számunkra”.
A költségvetéshez kapcsolt helyreállítási alap helyett egy új konstrukció lépne életbe, amiből Budapest és Varsó maradna ki, ha nem csatlakozik.
Egy héten belül immár másodszor egyeztet egymással személyesen az uniós költségvetést, valamint a koronavírus utáni újjáépítési alapot érintő vétójáról a két kormányfő.
Hihetetlen sakkjátszmába kezdett a lengyel-magyar összefogás az EU-ban. Vétó, költségvetés, jogállamiság, migráció és állítólagos különalkuk közepette megy a taktikázás. Mekkora a tét, és mennyire szól Orbánék politikája a saját választóiknak?
Nemcsak az európai jog által megadott lehetősége, hanem törvényes kötelezettsége is, hogy éljen ezzel a jogával, ha úgy látja, hogy a magyarok érdekei sérülnének egy uniós döntéshozatal során – jelentette ki a kormányfő a Magyarországra érkezett lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel folytatatott tárgyalását követően. A lengyel és a magyar kormány nem enged.
A szenátus határozata ugyanakkor nem kötelező a kormányra nézve.
Az Európai Néppárt (EPP) nem mond le a jogállamisági mechanizmusról, nem nyithatóak újra az erről szóló tárgyalások, a Fidesz tagságának kérdése pedig napirenden van az uniós pártcsaládon belül. Interjú az EPP európai parlamenti képviselőcsoportjának kommunikációs igazgatójával a költségvetési vétó és az uniós jogállamisági vita legújabb fejleményeiről.
A belengetett vétóról negyed óráig volt szó az EU-csúcson.
A 7 éves költségvetésben és a Covid-mentőcsomagban rengeteg forrás van elkülönítve a zöld átmenetre. Ha ezek nem mennek át, a kibocsátáscsökkentési tervek is úsznak.
A magyar és a lengyel kormány kitart az uniós költségvetési megállapodást blokkoló álláspontja mellett, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerda este már az EU jövőjét is megkérdőjelezte.