kiberbiztonság

Ezért nem szabad adatmegsemmisítés nélkül kidobni vagy eladni a régi gépeket.

A kínai vezetés tagadja, hogy közük lenne a támadáshoz, a hekkerek olyan eszközöket használtak, mint korábban a kínai állam által támogatott hekkerek.

A Tresorit és más európai cégek szerint az EU olyasmit kér, amikor a hatékonyabb bűnüldözésben kéri a segítségüket, amit lehetetlen megvalósítani felhasználók millióinak a veszélybe sodrása nélkül.

Általában felhasználói figyelmetlenség, rossz beállítások miatt, néha a gyártók hibájából, de rengeteg kamerához férhetnek hozzá idegenek. Az érintettek otthona, magánélete vagy munkahelye nemcsak képzett hekkereknek tárul fel, erre szakosodott oldalakon pénzért bárki bekukkanthat a kamerákon át.

A cég szerint ez nem jelent nagy veszélyt, de az biztos, hogy a SolarWinds-ügyről 2021-ben is sokat fogunk még hallani.

Hiába lepleződtek le hosszú hónapok kémkedése után, még jó ideig eltarthat a kitessékelésük a kompromittált rendszerekről. Pláne, hogy úgy tűnik, több másik hátsó bejáratot is találtak. Közben a támadás újabb áldozataira derült fény, még egy minisztérium és a Microsoft is érintett. Magyarországi cégek is lehetnek az áldozatok között.

Egy kis IT-cégen keresztül orosz hekkerek törhettek be számos minisztérium, kormányügynökség és fontos vállalat rendszereibe, ahol hónapok óta észrevétlenül kémkedhettek. Az incidens a Trump-kormányzat legnagyobb kibervédelmi kudarca. Az elnök kirúgta a kibervédelmi igazgatóság vezetőjét, mert azt mondta, nem volt választási csalás – miközben a hekkerek épp ki-be járkáltak kormányzati szervek hálózataiba, és végül magáncégek kapták el őket.

Egyesek szerint Oroszország állhat a támadás mögött, de ezt az oroszok tagadják.

Jelen vannak nyugati országok követségein, egyetemeken, valamint gyógyszergyártóknál, például a Pfizernél.

Amerika egyik első kiberbiztonsági cége, a FireEye épp a választási rendszerrel volt elfoglalva, amikor az oroszok meghekkelték őket.

Egy olyan tűzfalon találtak rést, amelyet nagyvállalatok és intézmények használnak. A támadók távolról beléphetnek ezek hálózatára, és hozzáférhetnek az adataikhoz, ami a járvány alatti tömeges távmunka idején különösen nagy kockázat. A sebezhetőséggel állami hekkerek is visszaéltek már.

Nem a Spotifyt törték fel, egy másik oldalról kiszivárgott adatok miatt van erre szükség.

A kikerült adatok között több olyan is van, ami feltört magyar oldalakról származik.

Izraeli exhírszerző beszélt arról, milyen volt megbénítani az iráni atomprogramot, egy magyar kutató pedig kiterjedt spamhálózatot leplezett le. Azt is megtudhattuk, hogyan védi az országot a Magyar Honvédség kiberhadereje. Beszámolónk a rendhagyó ITBN kiberbiztonsági konferenciáról.

Jelenlegi és volt politikusok, családtagjaik, diplomaták, állami cégek vezetői és vállalkozók, befektetők neve is feltűnik a hétszáz fős listán. A kiszivárgott adatbázis feltehetően hírszerzési célokat szolgált, és egyben betekintést nyújthat a kínai digitális megfigyelő gépezet belsejébe.

Nincs biztonsági feloldás, így csak csapszegvágóval vagy sarokcsiszolóval lehet levágni.

Az amerikai kormány rendszereit a választások környékén még erősebb támadás éri, mint általában.

A hirdető szerint celebek és politikusok érzékeny adatai is megvehetők, de a Rosszlányok.hu tagad, és a sztoriban több részlet is gyanús. Ettől még több száz felhasználó adata valóban kiszivárgott.

Adathalász emailekkel szereztek hozzáférést, aztán egyszerűen átírták a számlaszámot, ahová a fizetést utalták az egyetemek.