Ezért nem szabad adatmegsemmisítés nélkül kidobni vagy eladni a régi gépeket.
kiberbiztonság
RSS
A támadásról semmilyen részletet nem árultak el.
A nátrium-hidroxid, azaz lúgkő szintjét akarta a százszorosára emelni Oldsmar vízkészletében.
A kínai vezetés tagadja, hogy közük lenne a támadáshoz, a hekkerek olyan eszközöket használtak, mint korábban a kínai állam által támogatott hekkerek.
A Tresorit és más európai cégek szerint az EU olyasmit kér, amikor a hatékonyabb bűnüldözésben kéri a segítségüket, amit lehetetlen megvalósítani felhasználók millióinak a veszélybe sodrása nélkül.
Van cikk, amiben elvileg egy volt tengerészgyalogos szexmunkás karrieréről lehet olvasni.
Általában felhasználói figyelmetlenség, rossz beállítások miatt, néha a gyártók hibájából, de rengeteg kamerához férhetnek hozzá idegenek. Az érintettek otthona, magánélete vagy munkahelye nemcsak képzett hekkereknek tárul fel, erre szakosodott oldalakon pénzért bárki bekukkanthat a kamerákon át.
A cég szerint ez nem jelent nagy veszélyt, de az biztos, hogy a SolarWinds-ügyről 2021-ben is sokat fogunk még hallani.
Pár órával korábban az amerikai külügyminiszter még azt mondta, az oroszok állnak a támadás mögött.
Hiába lepleződtek le hosszú hónapok kémkedése után, még jó ideig eltarthat a kitessékelésük a kompromittált rendszerekről. Pláne, hogy úgy tűnik, több másik hátsó bejáratot is találtak. Közben a támadás újabb áldozataira derült fény, még egy minisztérium és a Microsoft is érintett. Magyarországi cégek is lehetnek az áldozatok között.
Az amerikai külügyminiszter nem árult el részleteket a moszkvai szálról, Oroszország pedig tagad.
Egy kis IT-cégen keresztül orosz hekkerek törhettek be számos minisztérium, kormányügynökség és fontos vállalat rendszereibe, ahol hónapok óta észrevétlenül kémkedhettek. Az incidens a Trump-kormányzat legnagyobb kibervédelmi kudarca. Az elnök kirúgta a kibervédelmi igazgatóság vezetőjét, mert azt mondta, nem volt választási csalás – miközben a hekkerek épp ki-be járkáltak kormányzati szervek hálózataiba, és végül magáncégek kapták el őket.
A koronavírus elleni vakcináért folytatott hajsza nemcsak tudományos, gazdasági és politikai síkon zajlik, hanem a kibertérben is. Hónapok óta folyamatosak a támadások, a hekkerek a teljes folyamatot végigkövetik a fejlesztéstől az engedélyezésen át az oltások elosztásáig, és keresik a rést a pajzson.
Egyesek szerint Oroszország állhat a támadás mögött, de ezt az oroszok tagadják.
Jelen vannak nyugati országok követségein, egyetemeken, valamint gyógyszergyártóknál, például a Pfizernél.
Amerika egyik első kiberbiztonsági cége, a FireEye épp a választási rendszerrel volt elfoglalva, amikor az oroszok meghekkelték őket.
Egy olyan tűzfalon találtak rést, amelyet nagyvállalatok és intézmények használnak. A támadók távolról beléphetnek ezek hálózatára, és hozzáférhetnek az adataikhoz, ami a járvány alatti tömeges távmunka idején különösen nagy kockázat. A sebezhetőséggel állami hekkerek is visszaéltek már.
Nem a Spotifyt törték fel, egy másik oldalról kiszivárgott adatok miatt van erre szükség.
A kikerült adatok között több olyan is van, ami feltört magyar oldalakról származik.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével az orosz, kínai és iráni hekkerek is egyre aktívabbak lettek, de a rendszer egyelőre jobban állja a sarat, mint négy éve. A techcégek úgy gyakorlatoznak a dezinformációk ellen, mintha háborúra készülnének, de Trump bőven el is látja munícióval a trollokat. A legnagyobb veszélyt az eredményhirdetés jelenti.
Izraeli exhírszerző beszélt arról, milyen volt megbénítani az iráni atomprogramot, egy magyar kutató pedig kiterjedt spamhálózatot leplezett le. Azt is megtudhattuk, hogyan védi az országot a Magyar Honvédség kiberhadereje. Beszámolónk a rendhagyó ITBN kiberbiztonsági konferenciáról.
A jelentés szerint már a 2018-as téli olimpiát is több oldalról támadta az orosz hírszerzés, valószínűleg az orosz sportolók eltiltása miatt.
Az egyik jótékonysági szervezet nem kér a lopott 6 millió forintnyi bitcoinból.
A Blikk több olyan politikust is megszólaltatott, akiknek a neve felbukkant a kínai külföldi kulcsinformációs adatbázisban.
Jelenlegi és volt politikusok, családtagjaik, diplomaták, állami cégek vezetői és vállalkozók, befektetők neve is feltűnik a hétszáz fős listán. A kiszivárgott adatbázis feltehetően hírszerzési célokat szolgált, és egyben betekintést nyújthat a kínai digitális megfigyelő gépezet belsejébe.
Nincs biztonsági feloldás, így csak csapszegvágóval vagy sarokcsiszolóval lehet levágni.
Az amerikai kormány rendszereit a választások környékén még erősebb támadás éri, mint általában.
A hirdető szerint celebek és politikusok érzékeny adatai is megvehetők, de a Rosszlányok.hu tagad, és a sztoriban több részlet is gyanús. Ettől még több száz felhasználó adata valóban kiszivárgott.
Adathalász emailekkel szereztek hozzáférést, aztán egyszerűen átírták a számlaszámot, ahová a fizetést utalták az egyetemek.