A világrend változik, csak a kormány álláspontja nem, így hazánk elszigetelte magát saját szövetségesi rendszerén belül. Itt a G7 Holnap aktuális fejezetének vége.

Orosz külpolitikai dokumentumokból jól kivehető módon Oroszország ukrajnai háborúja csak eszköz a saját elvárásainak megfelelő, új nemzetközi rend kivívására.

Régiónkban a katonai és geopolitikai súlypont északra tolódott, s mivel e területen Lengyelország a legnagyobb kiterjedésű ország, amely ráadásul közvetlenül érintkezik Ukrajnával, jelentősége...

Ellenzékben az „értékalapú”, kormányon pedig az „érdekalapú” Kína-politika jellemző Magyarországon, akárcsak a legtöbb európai országban.

Honfitársainkat meg kell győznünk, hogy érdekünk Ukrajna támogatása, és ezért akár komoly áldozatokat is érdemes felvállalni.

A török kormány az egyre rosszabbá váló gazdasági helyzet és külpolitikai izoláció miatt konstruktívabb hangnemet üt meg Nyugattal, miközben Kelet felé keresi a partnereket.

Megváltozott a német külpolitikai gondolkodás, és ezt Magyarországnak sem szabadna figyelmen kívül hagynia.

Az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel, ha egy szövetségese túl közel kerül Oroszországhoz és Kínához.

Ami a magyar Európa-politika látszólag érthetetlen, különutas epizódjai mögött áll, az egy harag-szégyen körforgás. Orbán-diplomácia – a politikai pszichológia értelmezésében.